A Soós PolgárMetál bemutatja: énekek a Primöriáról

Ahogy azt egyrészt sejteni lehetett, másrészt a helyi román politika ördög ügyvédjét eljátszó ismeretlen szereplője jelezte, Marosvásárhelyen nem járt le a hangfelvételek korszaka, tegnap újabb albumot adtak ki Soós PolgárMetál Műveknél, ezzel, ha többet nem is, de gyakrabban adnak ki lemezt, mint a Metallica. Gratulálunk, győzött Vásárhely!

A Székelyhon számolt be arról, hogy tovább gyűrűzik a botrány, de Pandora szelencéje már csak ilyen: ha egyszer kinyitják, akkor onnan válogatás nélkül jön minden kifele: fingszag és rózsaillat, töltött káposzta és sült kolbász, húgy és hüvelygomba, na meg a Kombinát, ami örökzöld…

Az újabb felvétel kapcsán kár meglepetést színlelni: a Recorder riportja óta kódolva volt, van és lesz, hogy időnként kiadnak egy albumot, rajta pár hangfelvétellel, amin vagy fontos és illegális, vagy nem fontos és mérsékelten illegális, vagy egyáltalán nem illegális tartalmú beszélgetés található, a flekkenfalvi táttájék ingerküszöbe megemelkedik, egy idő után füle botját sem mozgatja senki az ilyenekre, lehet tovább menni, nézelődni, jönnek az új buszok és arrébb tettünk egy kanálisfedőt, jól mutat a Facebookon, mert a várost mintha ott vezetnék, adminisztrációban nem jeleskendek a táttájék, de ez sem meglepetés, volt már ilyen húsz évig, lesz mégy így megint egy húszasig, viszlát hétfák, szerettelek, nem kellesz már, meg sem vagytok mind a heten, minek nektek az a nagy kőház ott a főtéren?

Nyakig a bajban…

Ahogy azt már írtam, ennek a történetnek csak egy lezárása lehet, alapos kivizsgálás, majd kőkemény kirúgások – az ugyanis nem magyarázható semmivel, hogy a polgármester hat tanácsadójából három szerepel egy felvételen. Ez a legszűkebb bizalmasi kör fele, ami azt jelenti, hogy nagyok a bajok. Soós Zoltánnak nem az az első és legnagyobb baja, hogy MI szerepel a hangfelvételeken, hanem az a TÉNY, hogy ezek a felvételek ELKÉSZÜLTEK. Gondoljatok bele: érkezik, érkezne valami komoly befektető a városba, egymillió dollárral nyitna gyárat, üzemet, bármit, majd meghallja, hogy errefelé az a divat, hogy a polgármesterrel, vagy az ő tanácsadóival folyatott beszélgetések, kikerülnek a nyilvánosság elé. Szerintetek? Aki nem tudná, annak elmagyarázom: a befektető Maroskeresztúrnál úgy rálép a gázra, hogy legközelebb Gyulakután veszi le a lábát a gázpedálról. Magyarán, messzire elkerüli a, várost, és ez valahol érthető is.

Ezzel az állandósulni látszó ÁLLAPOTTAL kell most megküzdenie Soós Zoltánnak, ami nem egyszerű, ugyanis jelenleg még az sem látszik, hogy ennek az állapotnak a természetrajzát egyaltálan valaki megértette volna és felvázolná neki, de a seggnyalásból kontraprodukció következik, így jutunk oda, hogy este fellép a Slágerek a Hivatalból nevű együttes a virtuális térben, mindenki rettegve várja, hogy kinek dedikálják következő nótájukat. Olyan munkahellyé válik a polgármesteri hivatal, ahol senki nem beszél majd senkivel, emiatt aztán Soóshoz sem jutnak el az infók, így pedig a következő botrány szintén kódolt, nyugodjatok meg érkezni fog, és lehet, hogy majd úgy gondolunk vissza a mostani időszakra, mint a békés aranykorra, főleg, ha a sötét jövő a 2024-es helyhatósági választások küszöbén kezdődik majd.

Mi lett Vásárhellyel?

Hosszú és sokakat megsértő írás kerekedne abból, ha most elkezdnénk boncolgatni azt, hogy miként jutott idáig Vásárhely. Az a város, ahol a lenagyobb magyar lélekszámú közösség él, az a város, amelyik Kolozsvár után a legnagyobb kulturális centrum kéne legyen, az a város, amelyik Székelyföld központjaként örök életet is nyerhetne magának, de ezt most elengedem, az viszont ízelítőül itt hagyom: a Nethuszár tucatnyi vásárhelyi szereplővel beszélgetett a napokban, és túlnyomó többségükben egy közös vonás volt, mindegyikük olyan infónak álcázott pletykákkal próbált minket traktálni, amelyek tulajdonképp arról szóltak, hogy valaki mást elásson. A „valaki más” itt saját csapatánk tagját jelenti, nem valami korrupt ősellenséget, nem valami kerékkötőt, hanem olyan csapattársat, aki adott esetben még dolgozik is. Mondjuk ezen mi sem lepődtünk meg, Vass Levente kigittelése óta tudjuk, hogy Vásárhelyen senki sem lehet próféta, hiába építi tucatszámra az orvosi lakásokat.

Az akkori lecke ma is érvényes: egymás torkának átharapása helyett az együtt dolgozás kéne legyen az első szempont, különösen úgy, hogy a marosvásárhelyi magyar politikának ekkora esélye még soha nem volt: óriási többséggel nyerte meg a választásokat Soós, ez pedig nem kicsi legitimitást adott a kezébe, Maros megyét szintén a kollégái vezetik, a magyar kormány minden értelmes határon túli magyar kezdeményezést támogat, a román kormányban jelen van az RMDSZ – mi kell még?

Mi kell még?

Bizalom – ennyi kéne! Az, hogy azok, akik anno a kampányban még együtt szerepeltek, együtt hirdették a megváltást, a jó világ eljövetelét, most tényleg dolgozzanak az ügyön és ne piszlicsáré belső harcokkal kössék le egymást és önmagukat. Első pillantásra ez nem tűnne nehéz feladatnak, de ne feledjük, Vásárhelyen vagyunk, a táttik és Kártiér Kupák városában, ahol Bodor Péter kutjának felszámolása óta hamis minden muzsika, ezzel pedig eltorzul az észlelés, így az igazságok itt hazugsággá, a tétlenség cselekvéssé, az árulás, hátbadöfés, pletykálás pedig jólértesültségnek számít, minden kicserélődött, és minden másképp van, ahogy az máshol lenni szokott.

Mivel az esély történelminek is nevezhető – joggal! -, így ennek elmulasztása ugyancsak történelmi hibának, bűnnek számít. Nem tudom, hogy tisztában vannak-e vele a politikai táttjizmus felkent papjai, de, ha ezt a mandátumot elbasszák, akkor Vásárhely nemcsak elbukja magyar polgármesterét, hanem hosszú-hosszú időkre, talán örökre elvész az esély, hogy mégegyszer ezt a széket visszaszerezzük. Mindezt persze abban a kontextusban értelmezendő, ahol a magyar-román szembenállásnak van relevanciája. Vásárhelyen még mindig van és lesz is, ezen itt nem tudnak túllépni, leginkább azért, mert az érdekek úgy kivánják. Amennyiben az etnikai szembenállás megszűnne, úgy hirtelen dolgozni is kéne, a munka meg büdös.

Csakhogy a történelmi bűn nemcsak annyiból áll, hogy elveszítjük, elvesztitek a polgármesteri széket! Egyre kevesebb az esélye annak, hogy normális, a helyi magyarokat egyenrangú félként kezelő román polgármestert kapjon a város, mert ne aggódjatok, táttájék, fogtok ti még összevissza szaladgálni a városban, amikor megtudjátok, hogy az AUR jelöltje nagyon is esélyes.

És esélyes az AUR?

Most komolyan, ezt magyarázni kell? Románia második legerősebb pártja. Az elnökük, George Simion népszerűbb, mint Iohannis. Szerintetek nem fogja meglátni a lehetőséget Marosvásárhelyben, ahol „vissza kell szerezni a hatalmat a magyaroktól”? Nem másért, de Dan Tanasa Marosvásárhelyen nyert képviselői mandátumot, ha valaki elfeledte volna… Az AUR-t sok magyar is szereti, mert antivaxerek, akik „kimondják az igazságot…”

Ennyi pont elég egy veszélyes elegy kialakulásához, de úgy látszik a táttájék számára sokkal fontosabb az, hogy egymás hátába tegyék a kést, minthogy tényleg tegyenek valamit a városért. Például azt, hogy ne hozzák a nyakunkra a sovinisztákat, de úgy látszik ez a feladat meghaladja képességeiket. Igaz, a fundamentálisták legjobb ellenszere a jó kormányzás, és máris ott vagyunk, ahol cikkünket kezdtük.

Unalmasak ezek a körök…

Ghonzó

P.S.: Miután befejeztem a cikkem, már épp tördelném befele, amikor kapom a hírt, hogy ÚJABB hangfelvétel jelent meg. Tényleg gyakrabban adnak ki ezek albumokat, mint a Metallica, kár, hogy nem fogy annyira, de ezzel mi már nem foglalkozunk. Amit az ügyről el lehetett mondani, azt elmondtuk, az orosz-ukrán háború árnyékában így is túl nagy figyelmet szenteltünk ennek az ügynek. Reméljük, legközelebb 2024-ben kell jelentkeznünk Vásárhelyről, addig is: további kellemes hátbaszurkálást minden érintettnek, munkába menet vigyetek magatokkal hangrögzítőt!

Kapcsolódó:

VIDEÓ: Marosvásárhely: 20 év után ugyanott?

Úzvölgye, Békás-szoros, Marosvásárhely – csak térdelünk, és nyeljük a majonézt!?

Így látta a marosvásárhelyi Szekuritáté a csernobili katasztrófát – felőlük akár meg is halhattunk volna (eredeti dokuk!)

Másképp tényleg nem lehet? Újabb műemléképületet veszít el Marosvásárhely!

Marosvásárhelyi forradalmárok: tettesek és áldozatok

(Nethuszár)

Nethuszár