Felavatták a Rongyos Gárda emlékművét, Megyeri János szobrászművész alkotását vasárnap a Csongrád-Csanád megyei Ásotthalom központjában, a Szent István téren. Toroczkai László polgármester, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és kormányfőjelöltje avatóbeszédében kifejtette, az emlékmű fölállításával a magyar politika több mint százéves, óriási mulasztását pótolták.

A pártelnök elmondta, az emlékmű ötlete akkor merült föl, amikor tavaly Budapesten több szervezet is meg akart emlékezni a névtelen magyar hősökről, a Rongyos Gárda tagjairól. Ám falakba ütköztek, mert a főpolgármester megtiltotta az ünnepséget. A politikus hangsúlyozta, az emlékmű nem kormányzati támogatásból, nem is önkormányzati forrásból, hanem közadakozásból készülhetett el. Toroczkai László kijelentette, a következő években társaival azon fognak dolgozni, hogy ne csak Ásotthalmon, hanem egész Magyarországon helyre tegyék az emlékezetpolitikát.

Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom munkaügyi kabinetjének vezetője úgy fogalmazott, „a Rongyos Gárda a hősi életszemlélet ragyogó csillaga”. Tetteikkel bizonyították, hogy a magyarság szívében és lelkében hordozza a szabadság szeretetét, és ezért bármilyen áldozatot képes meghozni. A Rongyos Gárdának köszönhető, hogy Nyugat-Magyarországon érvényesülhetett a népek oly sokat emlegetett önrendelkezési joga, és ma már Sopront a hűség városaként emlegethetjük – mondta. Az emlékmű központi figurája a Rongyos Gárda vezetője, Prónay Pál, akinek alakját bronzból mintázta meg Megyeri János szobrászművész, körülötte a fegyveres csoport több tagja látható kőből kifaragva.

Az ünnepségen a Mi Hazánk Mozgalom az ország minden részéből érkezett tagjai és szimpatizánsai mellett megjelent a Magyar Önvédelmi Mozgalom több tucat, egységes ruházatot viselő, zászlók mögött alakzatban, vezényszóra felvonuló tagja, valamint a Betyársereg több képviselője is. Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda nevű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén.

Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazáson döntsön hovatartozásáról.

Forrás: MTI
Kép forrása: Kuruc.info

(Nethuszár)

Nethuszár