Úgy néz ki, Macron ismét elverte Le Pen-t – ÉLŐ

A francia elnökválasztás és a szlovén parlamenti választás akár az európai hangulat fokmérője is lehetne. Hogy ki nyert és mennyivel? Részletek alább:

23.50: Zemmour, a másik nagy szélsőjobbos jelölt szerint a francia „nemzeti oldalnak” össze kell fognia a közelgő parlamenti választásokra. Mondjuk Le Pen pártja eléggé antiszemita, míg Zemmour zsidó – érdekes nász lesz, az biztos.

23.40: A szavazatok 81%-nak feldolgozása után Macron 54,89%-on, míg Le Pen 45,11 százalékon áll.

23.00: Csökken a különbség a két jelölt között

A szavazatok 66 százalékának feldolgozása után az eredmény a következő: 53,31% Macron, míg Le Pen 46,69%

22.00: Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke, Boris Johnson brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az EB elnöke, Nicolae Ciuca, Románia miniszterelnöke és Klaus Iohannis román államfő az elsők között, akik gratulálnak Macronnak.

22.00: Le Pen: „a meccs még nincs lejátszva”

A választás utáni első beszédében az elnökválasztást ismét elvesztő Marine Le Pen úgy fogalmazott: a 43 százalék egy „fényes győzelem”, és már ma este megkezdődik a közelgő parlamenti választás kampánya.

A „történelmi eredmény jó pozíciót nyújt nekünk, hogy számos képviselői helyet szerezzünk júniusban”

Az exit-poll szerint Macron 58 százalékot, míg Marine Le Pen 42%-ot szerzett a francia elnökválasztás második fordulójában.

Romániában örülnek Macronnak

Dacian Ciolos: A következő öt évben együtt leszünk a Renew Európa családjában

Ciuca, Románia miniszterelnöke:

Üdvözöljük a franciák szavazásnak mai eredményét, amely egy szolidáris Európáról szól és elutasítja a szélsőséges politikát és a nacionalizmust” – mondta a román miniszterelnök, amikor üdvözölte Macron újraválasztását.

Gyorsösszefoglaló:

Földindulás Európában? Nem is önmagában eredmények a meglepőek, hanem a francia és a szlovén választásokon első két helyre közé befutó jelöltek, pártok közötti különbség. Macron nagyjából 58 százalékkal nyert, miközben a legmerészebb jóslatok is maximum tíz százalék előnyt tudtak mérni neki. Szlovéniában Janez Jansa Demokrata Pártja és a Robert Golob által vezetett Szabadságpárt között alig egy százalék volt a különbség, itt nagyon nyitott versenyre számítottak az elmezők, erre Golob – az exit poll-ok szerint – 33 százalék körül tart, míg Janez Jansa csak 22 százaléknyi szavazót tudott maga mögé állítani.

Szlovénia:

Az urnazárások utáni első exit-poll alapján itt is földindulás várható: Robert Golob pártja megnyerte a szlovén parlamenti választásokat, 35,8 százalékot szerzett pártja, míg Janez Jansa 22,5 százalékon áll. Ismétlem, ez csak exit-poll, a részletes és végleges eredményekre még várni kell.

21:15: Le Figaro

Macron győzött – 58 százalékot ért el, míg Le Pen csak 42-öt. Ez jóval több annál a tíz százalékos különbségnél, amit a közvéleménykutató cégek jeleztek.

21.00 Franciaország

Emmanuel Macron megérkezett az Elysée palotába, hívei a Champ-de-Mars-on gyülekeznek. Marine Le Pen rajongói a Place de Concorde-on adtak randit egymásnak, ha olvasóink közül valaki ezeken a helyszíneken jár, küldjön egy fotót 😊

20.00: Franciaország:

Hiányzók – egy olyan fogalom a francia elnökválasztáson, amit mi is eltanulhatnánk tőlük. Nem csak azt nézik, hogy mekkora a részvétel egy-egy választáson, és nemcsak ezt az adatot hasonlítják össze a hírtévék és az elemzők, hanem a hiányzók adatait is. Az idei elnökválasztáson ez rekordnak számít 1969-től errefelé. Az Elabe Intézet 28 százalékra becsüli a távolmaradók arányát, ami 1,7-tel magasabb, mint az öt évvel ezelőtti első fordulóban és 2,5-tel nagyobb a 2017-es elnökválasztás második fordulójában mért távolmaradásnál. Hogy ez kinek kedvez, az nemsokára kiderül, addig is, nézegessétek az 1969 óta rendezett elnökválasztások második fordulójától távolmaradók arányát.

31,15%  1969
12,7%    1974
14,15%  1981
15,94%  1988
20,34%  1995
20,29%  2002
16,03%  2007
19,65%  2012
25,44%  2017

18.00: Franciaország

Ahogy azt írtuk korábban, a tengerentúli régiókban MArine Le Pen nyert, viszoint a Dél- és Észak Amerika szavazókörzetit füöülényéesen vitte Macron, néhol 90 százalék feletti eredményt produkálva. Részletek ITT.

Szlovénia

Janez Jansa jelenlegi szlovén miniszterelnök számára a nagy kérdés, hogy pártja megnyeri-e a választásokat, vagy az üstökösként feltűnő Gibanje Svoboda (GS) elnöke, Robert Golob átveszi tőle a stafétát. Akárhogy is legyen, a szlovén külpolitikában szinte biztosan nem, míg a belpolitikában is alig várható változás egy miniszterelnök-cserével, nem úgy mint a Franciaországi választásokon, mert:

Franciaország

Túlzás nélkül, Párizsra figyel a világ, ahol két világnézet, két jövőkép csap össze: Emmanuel Macron hivatalban levő elnök az esélyes, másfelől kihívója, Marine Le Pen jócskán megerősödött 2017 óta, amikor a második fordulókban csúnyán kikapott Macrontól, most pedig annyira közel van az elnöki székhez, amennyire még soha sikerült elérnie.

A franciák elnököt választanak, és olvasóinknak nem kell különösebben elmagyaráznunk, hogy ez mit jelent. Jelenleg ők adják az Európai Uniós Tanácsának elnökségét, de az ukrajnai háború árnyékában ennél is többet számít, hogy az Európai Unióban atomhatalom Franciaország elnöki székébe ki ül majd be – nem véletlenül követi a világ majdhogynem lélegzetét visszafojtva a francia eseményeket.

Macron győzelme ugyanis jóval keményebb Uniót ígér: valószínűleg előbb vagy utóbb nekimennek az oroszoknak, miközben Macron víziójában az Amerikától függetlenedő, önmagát egyre inkább atomenergiával ellátó Európa is jelentős helyet foglal el.

Le Penről sokat nem lehet tudni, főként azért, mert korábbi Unió-ellene retorikája jelentősen megszelídült az elmúlt években, ma már nem akarja Franciaországot kiléptetni, de szívesen megreformálná belülről, hogy ez mit jelent, azzal azonban adós maradt a hagyományosan szélsőjobboldali pártok vezetői funkciót adó Le Pen család Marineja.

Francia választások: a tengerentúlon Le Pen is, Macron is behúzott magának régiókat

Szlovéniában Janez Jansa izgulhat, van is amiért: az utóbbi években egyre több alkalommal illették azzal a váddal, hogy leépíti a szlovén demokráciát, de nem ez a fő problémája, hanem az, hogy a parlamenti választásokon lehet elveszíti a többségét, így pedig nem lesz ismét miniszterelnök, az ellenzéki Gibanje Svoboda és a Janez által vezetett Slovenska Demokratska Stranka közötti különbség, az utóbbi hat hónapra vetített átlag alapján alig kevesebb mint egy százalék. Szóval, itt még bármi lehet.

Janez Jansá az első perctől elítélte az orosz inváziót, támogatja Ukrajnát, és a szankcióknak sem fordított hátat, ugyanakkor ellenfele a GS-vezér Robert Golob azzal vádolja, hogy a háborút saját népszerűségének növelésére használja ki. Ami az orosz háborút illeti, eredménytől függetlenül nem várható nagyobb változás a szlovén álláspontban, annál inkább felbolygathatja a belső viszonyokat egy ellenzéki győzelem, amely azonban könnyen lehet, hogy nem tud majd kormányt alakítani. Ezekben az időkben pedig minden jobb egy belpolitikai válságnál, kérdés: mit éreznek ebből a szlovén szavazók és hogyan döntenek.

Maradjatok a Nethuszár közelében, a két választásról egyaránt beszámolunk ebben a cikkünkben, amely folyamatosan frissül majd, így érdemes lesz vissza-visszanézni.

(Nethuszár)