Brit külügyminiszter: az orosz haderőnek Ukrajna egész területéről távoznia kell

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon. Hír+KONTEXTUS!

Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján – Mansion House – szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború „mindenki háborúja”, mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú. Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz.

Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat „egyszer és mindenkorra” leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból. A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez. Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyesbizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson. London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára – mondta a brit külügyminiszter.

Le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait

Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. „Ezt a hibát még egyszer nem követjük el” – fogalmazott a Mansion House-ban mondott beszédében a miniszter. Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki. „Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

A Nyugat stratégiai dilemmája: békét akarunk vagy győzelmet?

Hozzátette: a NATO „nyitott ajtók” politikája „szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell. Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen. Truss alig burkolt utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra. Kijelentette: az egyes országoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ez Kínára is vonatkozik. Hozzátette: Peking nem ítélte el az orosz inváziót és az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket, sőt a Kínába irányuló orosz export az idei első negyedévben csaknem harmadával nőtt.

Kína felemelkedése azonban nem magától értetődő,

és ez a felemelkedési folyamat nem fog folytatódni, ha Kína nem tartja be a szabályokat – fogalmazott a brit külügyminiszter. Hangsúlyozta: Kínának szüksége van a hét vezető ipari hatalom csoportjával (G7) folytatott kereskedelemre, és a G7-országoknak vannak választási lehetőségeik, mivel ők adják a világgazdaság teljesítményének felét. „Oroszországgal szemben már megmutattuk, hogy milyen választási lehetőségek alkalmazására állunk készen a nemzetközi szabályok megsértése esetén, és megmutattuk azt is, hogy készek vagyunk a biztonságot és a szuverenitás tiszteletben tartását a rövid távú gazdasági előnyök elé helyezni” – mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a Nyugat most már felismeri, „hogy a kleptokráciákból kiszivattyúzott olcsó földgázra és tőkére” alapozott növekedés valójában futóhomokra alapozott növekedés, amely nem ugyanaz, mint a magasabb termelékenységből és a nagyobb arányú innovációból eredő tényleges, tartós növekedés.

Forrás: MTI

KONTEXTUS:

A brit külügyminiszter véleménye erősen egybe Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Kijevben tett, és azóta megismételt kijelentésével, miszerint Ukrajna akár le is győzheti Oroszországot és ő hisz ebben. A kijelentés egyébként nem más, csak az, amit a Nethuszár a háború első szakaszának teljében már megjósolt, illetve megírt: a Nyugat előtt az a stratégiai dilemma alakult ki, hogy döntenie kell: békét akar vagy győzelmet. Ahogy akkor írtuk, a béke talán lehetséges lenne akár pár nap alatt is, kérdés, hogy azt az időt, amíg Oroszország ismét felfegyverkezik és megtámad valakit nevezhetjük-e békének, vagy csak egy fegyverkezési versennyel fűszerezett tűzszünetnek. A helyzet az, hogy ezt a háborút nem mi, nem a Nyugat akartuk, de, ha már megtörtént, akkor eisze végig kell vinnünk úgy, hogy utána hosszú évtizedek békés építkezése következzen. A brit külügyminiszter, Boris Johnson brit miniszterelnök nemrégiben tett szintén kemény nyilatkozatai, Lloyd Austin kijelentése mind-mind abba az irányba mutat, hogy a Nyugat, főként Amerika és Nagy-Britannia vezetésével eldöntötte, hogy immár Oroszország kivéreztetése a végső cél – nincsenek már tárgyalások, és nem is beszél már senki a tárgyalások fontosságáról. Putyin addig feszítette a húrt, amíg az elszakadt, most azzal kell szembenéznie, hogy egy rossz lépés – vagy tán még annyi sem – és a NATO-val találja szembe magát. Pontosabban: amíg a háború elején a Nyugat ijedten próbálta elkerülni az eszkalálódást, most mintha kicsit már várnánk is, hogy indulhassunk a ruszkik ellen…

(Nethuszár)