Belgium visszaadta családjának Patrice Lumumba földi maradványait
2022. 06. 21. 13:00:39
Belgium hétfőn visszaszolgáltatta családjának az egykori belga gyarmat, majd 1960-ban Kongói Köztársaság néven függetlenné vált afrikai ország első miniszterelnökének, Patrice Lumumba Belgiumban őrzött földi maradványait, egyetlen megmaradt fogát; Alexander De Croo belga miniszterelnök elismerte az 1961-ben hivatalban lévő kormány erkölcsi felelősségét.
A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap beszámolója szerint Patrice Lumumba fogát Frédéric Van Leeuw szövetségi ügyész adta át az egykori kongói vezető három gyermekének.
Az ünnepségen, melyen a belga kormány tagjai mellett részt vett Jean-Michel Sama Lukonde kongói miniszterelnök is, Alexander De Croo belga miniszterelnök bocsánatot kért, amiért az akkori belga kormány mérlegelte a döntést, hogy véget vessen az egykori belga gyarmat első miniszterelnöke életének. „Ez egy fájdalmas és kellemetlen igazság, de ki kell mondani” – fogalmazott De Croo, majd kiemelte: a belga minisztereknek, diplomatáknak, köztisztviselőknek, vagy a katonáknak talán nem állt szándékukban Lumumba meggyilkolása, erre ugyanis nem találtak bizonyítékot. Szavai szerint azonban észre kellett volna venniük, hogy a kongói miniszterelnök élete veszélybe került. Figyelmeztetniük kellett volna, meg kellett volna tagadniuk minden segítséget Lumumba elszállításához Katanga területére, ahol végül meggyilkolták. „Úgy döntöttek, hogy félrenéznek. Úgy döntöttek, nem cselekszenek” – tette hozzá.
De Croo emlékeztetett: húsz évvel ezelőtt Louis Michel belga külügyminiszter „mélységes sajnálatát” fejezte ki Lumumba családjának és a kongói embereknek az ügyben az illetékes belga parlamenti vizsgálóbizottság munkáját követően. Valamint megemlítette, hogy Fülöp belga király két évvel ezelőtt levelet intézett Felix Tshisekedi kongói elnökhöz. A levélben „legmélyebb bocsánatot” kért a gyarmatosítás „sebeiért”. A levelet De Croo bátornak, nagylelkűnek és szükségesnek nevezte a közös jövőbe tekintés, valamint a közös múlt sötét fejezeteinek elítélése szempontjából.
Juliana Lumumba, az egykori politikai vezető lánya, korábbi kulturális miniszter 2019 júniusában fordult Fülöp belga királyhoz: járjon közben, hogy édesapja földi maradványai „visszatérhessenek őseik földjére”. Az ügyben eljáró bíróság 2020-ban arról döntött, hogy a család tagjai személyesen vehetik át Lumumba Belgiumba került egyetlen megmaradt földi maradványát, a korábbi kormányfő egyik fogát, és Kongóba szállíthatják. Az antikolonialista politikai vezető földi maradványait – több fogat és ujjcsontot – Gérard Soete volt belga rendőrfőnök őrizte, aki 1999-ben beismerte, hogy segédkezett a kongói politikus meggyilkolásában és holtteste eltüntetésében. Soete 2000-ben hunyt el anélkül, hogy tettéért felelősségre vonták volna. Lumumba maradványai Soete lányának birtokába kerültek. 2016-ban kobozták el tőle őket egy rendőrségi házkutatás során.
Kongó 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt, 1908-ban lett belga gyarmat. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt; a mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése. A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét, a hatalom Joseph Kasavubu elnök és Patrice Lumumba miniszterelnök között oszlott meg.
Az afrikai függetlenség szimbólumának is tekintett Lumumba a függetlenség után nem sokkal kirobbant kongói válság kezelésében, a Belgium által támogatott katangai szakadárok leverésében a Szovjetuniótól kért segítséget, amivel sem Kasavubu, sem a vezérkari főnök nem értett egyet. Utóbbi nem sokkal később puccsot hajtott végre, Lumumba pedig a katangaiak kezére került, akik belga tisztek aktív közreműködésével kivégezték. Holttestét sekély sírban földelték el, majd másnap kiásták, feldarabolták és kénsavban megsemmisítették. Lumumbának a mai napig nincsen sírja.
2001-ben egy belga parlamenti vizsgálat megállapította, hogy több belga tisztviselő „erkölcsileg felelős” Lumumba haláláért, és a flamand liberális Guy Verhofstadt vezette belga kormány egy évvel később hivatalosan bocsánatot kért a gyilkosságért.
2020-ban Fülöp belga király Kongó függetlenné válásának 60. évfordulóján a „legmélyebb sajnálatát” fejezte ki az országban elkövetett kegyetlenségek miatt. A hivatalos bocsánatkéréstől azonban elzárkózott, tartva attól, hogy a Kongói DK kárpótlási igényeket támasztana.
FORRÁS: MTI
Borítókép: Patrice Lumumba, kép forrása: Historia
Kapcsolódó:
(Nethuszár)
