Balkáni békegalamb: Szerbia és Albánia megosztja egymással energia- és élelmiszertöbbletét
2022. 09. 05. 20:44:39
Emlékszünk még a Koszovó és Szerbia közötti műbalhéra? Amikor úgy látszott, hogy ismét kitör egy balkáni háború, nem kevés orosz machinációnak eredményeképp, aztán nemrég azzal zárult az egész ügy, hogy a vitás helyzetet eredményező rendszámtábla szabályozást Szerbia felfüggesztette, így Koszovónak nem kellett válaszul bevezetnie azt, és szent a béke. Béke? Igen, mert a hír, amit most közlünk az valami olyasmi, amiről több európai állam is példát vehetne: ősi ellenségek ugyanis arra jutottak, hogy a jelenlegi helyzetben az a legjobb, ha megosztják egymással, amilyük van – pontosabban: élelem- és energiaegyezség született Szerbia és Albánia között, amihez Észak-Macedónia is csatlakozott.
Nyugat-Balkán uniós csatlakozása évtizedek óta napirenden levő kérdés, és ebben ne tessenek keresni semmilyen paradoxont, egyszerűen a vízfejű Brüsszel ennyire jutott, említsük meg Macron elnököt is, aki pár évvel ezelőtt még határozottan kizárta a balkáni országok uniós csatlakozásának lehetőségét.
Nos, azóta sok víz lefolyt a Szamoson, Maroson, Dunán, Dráván stb., és miután Vucsics szerb elnök eljátszotta a balkáni mészáros, Milosevic ráosztott szerepét pár hónapja, amikor Koszovóval izmozott egy sort, előtte nem felejtve el azt sem, hogy a horvátokat is provokálja egy kicsit, nos, ennek a Vucsicsnak úgy látszik az asztalára tették a reális lehetőségeket, amivel országa szembenéz, így nagyon gyorsan rájött, hogy nemcsak a nem háborúzás elkerülhetetlen Szerbia számára, hanem egyenesen jószomszédi politikát kell folytatniuk, ha nem akarnak éhen dögleni.
Így aztán a Belgrádban megtartott „Nyitott Balkán” Kezdeményezés találkozóján Alekszandr Vucsics szerb elnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Dimitar Kovacsevszki észak-makedón miniszterelnök arra jutottak, hogy egyezséget kötnek ők, és az, hogy ez a három ország ezt így lezongorázta önmagában hírértékű, hát még ha idevessük az egyezség tartalmát is – amolyan kisebb nyitott piac alakul ki a Balkánon, lévén a három említett állam úgy döntött, hogy létrehoznak egy szervezet, amely országaikban keletkezett élelem és energiatöbbletet megosztja a másik két országgal.
„Minden, ami a miénk, az Észak-Macedónia és Albánia rendelkezésére áll, és fordítva”
mondta Vucsics, és ez a mondat valami olyasmi, amit eddig egész más kontextusban hallottunk egy szerb politikustól, ha az épp albán kollégájával találkozott.
Szerbia gazdaság majdnem teljes egészében az orosz gáztól függ, miközben elektromos áramának közel 70 százalékát (!) elöregedett szénmerőművekből állítja elő.
Észak-Macedónia energiaellátása fosszilis anyagokra és vízerőművekre támaszkodik, miközben elektromos áramból pedig importra szorul. Albánia elektromos áramának nagy részét pedig saját vízerőműveinek segítségével állítja elő.
Edi Rama albán miniszterelnök kicsit oda is szúrt az EU-nak, amikor úgy fogalmazott:
„Albánia számára a legjobb forgatókönyv egy félmilliárd eurós támogatás lenne az EU részléről ahhoz, hogy az elektromos áramot megszakítás nélkül tudja szolgáltatni.
Felhívom az EU-t, hogy ne ismételje meg a COVID-19 idején tanbúsított szégyenteljes magatartását, amikor Nyugat-Balkán országai arra kényszerültek, hogy Oroszországhoz, Törökországhoz és Kínához forduljanak segítségért.” (kiemelés tőlünk – a szerk.)
Nyugat-Balkán államai:
Szerbia, Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia. Amennyiben a többi állam is csatlakozik a fent ismertetett egyezséghez, akkor elképzelhető, hogy kitör az örök bélke a Balkánon.
Na jó, azért a Balkánról van szó, ne essünk túlzásokba, de ez akkor is egy szép, okos és dicsérendő történet.
Felhasznált forrás: Agerpres
Balkánt érintő anyagaink:
Amikor az Európai Néppárt rájött, hogy hibát követett el, de aztán nem tett semmit annak kiküszöbölésére. Azóta sem töri magát…
Miközben a háború előtti demokratikus időkben a hollandok próbáltak européernek mutatkozni, jogállamistának és minden egyébnek, aközben egy holland bíróság hosszú évtizedek után döntött a srebrenicai kéksisakosok ügyében, megállapítva, hogy a holland katonák 10 százalékban felelősek a népirtásért. Tíz! Nem több, nem kevesebb. A Nethuszár háborús bűnöket ismertető rovata ekkor vette fel a 10% elnevezést.
Miközben Európában is egyre több követőt tudhat magáénak az a mozgalom, amely egykori gyarmattartó fehér államférfiak szobrait rombolja le, addig a svéd akadémia lazán odaítélte egy népirtás-tagadónak, Milosevic hű barátjának az irodalmi Nobel-díjat.
Gratulálunk, svéd akadémia! Egy népirtástagadó kapta az idei Nobel-díjat
(Nethuszár)