Guruló rubelek: milyen nyugati pártokat finanszírozhatott Moszkva?

2022. 09. 14. 16:23:10

Moszkva több mint 300 millió dollárt osztott szét 12 uniós tagállam pártjai között, hogy ezzel növelje befolyását, illetve a szóban forgó országok parlamenti választásainak eredményét – számolt be a hírtől a The New York Times. A lap egy, a State Department számára készült hírszerzési jelentés tartalmára hivatkozik.

hirdetés

A NYT cikkének lényege nagyjából az, hogy 2014 óta Moszkva 300 millió dollárt osztott szét több mint két tucatnyi országban, a pénzből pártok, politikusok, hivatalos személyek részesültek, így próbálta Oroszország növelni befolyását ezekben az országokban, illetve a választások manipulálása sem volt ellenére. Ahogy azt a NYT is megjegyzi, további milliók szétosztása pedig tervben volt, az is lehet, hogy ezek megvalósultak, ugyanis nagy az esélye annak, hogy nem minden orosz pénzt tudtak lekövetni az amerikai hírszerzők.

Nos, nagyjából ennyi annak a hírnek a lényege, amely végigsöpört az európai kontinensünk sokat látott sajtóján is, olvasók millióit késztetve arra, hogy találgassák: vajon ki kapott a guruiló rubelekből? Nem akarunk feles találgatásokba belemenni, de szeretnénk két szempontot behozni ebbe a diskurzusba.

Az első:

Amerikában közelednek a kongresszusi választások, amelynek idén különösen nagy tétje van. Az egymással szembenálló felek, a demokraták és a republikánusok között harc lényege, hogy ki szerez többséget a Képviselőházban, illetve a Szenátusban. Amennyiben a republikánusok, akkor Biden elnöknek nehéz két éve következik. Ennek a tükrében érthető, hogy a NYT miért most hozta le ezt a cikket, az USA-ben ugyanis 2016 óta tartja magát az a politikai pletyka, hogy Trumpot az oroszok fizették, segítették a 2016-os kampányban.

A másik szempont:

az, akit meglepett a guruló rubelek híre gyorsan keressen fel egy könyvesboltot, vagy fejeleje meg a monitort, amikor nyitva van a Google. Ebben ugyanis, kérem szépen, nincs semmi új – úgy Anna Politkovszkaja, mint Catherine Belton, hogy csak két ismertebb nevet említsek, akik közül egyiket Putyin meg is gyilkoltatott, már írt a Kreml fura pénzügyi politikájáról. Mi több, azt is tudjuk, hogy az FSZB elődje, a KGB már a Szovjetunió széthullása előtt (!!!), amikor látták, hogy közel a dal vége, a külföldi testvérszervezetek, azaz a nyugati szocialista-kommunista pártok, az azokhoz köthető civil szervezetek, politikusok, magánszemélyek számlájára kezdték el kimenteni a vagyont, de kapott belőle például az az ingatlanfejlesztő amerikai cég is, amelynek igazgatóját akkoriban úgy hívták, hogy Donald Trump, illetve finnországi lakóparkok és egyéb finomságok épületke ebből a pénzből, szerte a nyugati világban, Így fialtatták meg pénzüket, hogy aztán tíz évvel később, akkor még a Nyugat előtt is elfogadott Putyint elvtársat maguk előtt tolva visszajussanak a hatalomba – bővebben lásd az Ozore Kooperatívá nevű fedősszervüket, hogy csak egyet említsek.

Azonban a Nyugat meglepődése, felháborodása jelen esetben kissé ironikus, hogy azt ne mondjam, hipokrita: Tony Blair, a baloldal (mi más?) nagy megújítója egyáltalán nem zavartatta magát, hogy miniszterelnöki kampányában egy olyan indiai acélgyár támogatását fogadja el, amely komoly ipari komplexumokat szerzett meg Romániában, nem kis részben azért, mert Tony nyomást gyakorolt Románia akkori miniszterelnökére, Adrian Nastaser. Jó, Nastataset sem kell félteni, de Blair később egy levelet is írt a román miniszterelnöknek, amelyben úgy fogalmazott, hogy az említett privatizációval Románia jelentős lépést tett az EU-tagság irányába. Khm…, de most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Tony, akinek hazugságára épült például az iraki hadjárat is, ezzel egy EU-n kívüli országtól fogadott el anyagi támogatást. (Az ügyről bővebben is írtunk korábban – KLIKK IDE)

Amennyiben tényleg nyilvánosságra kerül

a guruló rubelek haszonélvezőinek listája, úgy az tényleg érdekes lesz, de – ismételjük – ebben csak a 2014 utáni címzettek szerepelnek, jóval érdekesebb lenne, ha az is kiderülne, hogy 1990-től kezdve kik és mennyit kaptak, ezzel ugyanis aktívan járultak hozzá a KGB vagyonának átmentéséhez, így közvetve Putyin hatalomra jutásához. Hogy nagyon nagy meglepetése ne legyen az olvasónak, csak irányadó jelleggel megemlítjük a spanyol, illetve a francia balos szervezeteket, hogy Horn Gyulát és a kormányában mozgó moszkovitákat most ne is említsük.