Elkaszálta az uniós bíróság a Minority SafePacket

Az európai bíróságon ítélet született a Minority SafePack ügyében, számol be a számunkra nem túl kellemes hírről a Szabad Európa Rádió honlapja. Korábban az Európai Bizottság kaszálta el a kisebbségvédelmi célból indított kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi jogszabályok eleget tesznek a kezdeményezésben megfogalmazott céloknak, így újabbakra nincs szükség. Ezt az EB-döntést támadta meg az európai bíróságon a különböző kisebbségi szervezeteket tömörítő FUEN, amelynek elnöke Vincze Lóránt EP-képviselő.

Utóbbi meglepetten és némi csalódással vette tudomásul a bíróság ítéletét, és fontolgatja a fellebbezést, bár számára is kétséges, hogy ennek mi értelme lenne. A Minority SafePack azon uniós polgári kezdeményezések sorába illeszkedik, amely elérte az érvényességhez szükséges feltételeket, azaz legkevesebb hét országból legalább egymillió aláírást gyűjtött össze, emiatt aztán az Európai Bizottság kénytelen volt foglalkozni vele. Ilyenkor az EB vagy elfogadja a kezdeményezésben megjelölt célokat és javaslatot tesz jogszabályok kidolgozására, vagy elutasítja a kezdeményezést, ebben az esetben viszont meg kell indokolnia döntését. Ez utóbbi megtörtént már korábban, és ezt az indoklás támadta meg a FUEN az európai bíróságon, ebben az ügyben született meg most a meghökkentő ítélet.

Az oroszok trójai falova

Amint arról mi is beszámoltunk korábban, az EB elutasította, hogy az MSP alapján új jogszabályok megalkotását javasolja az illetékes testületeknek, indoklásukban kimondták, hogy a jelenlegi európai jogszabályok alkalmasak a problémák kezelésére. A Nethuszár ugyanakkor európai parlamenti forrásoktól úgy értesült, hogy az MSP-ről zajló vitán az Európai Bizottság egyik tagja, Frans Timmermans azzal érvelt, hogy a kezdeményezés nem más, mint „az oroszok trójai falova” – jegyezzük meg, ez még bőven a háború előtt történt – indoklásul pedig a balti államokban élő orosz kisebbségtől begyűjtött aláírásokat hozta fel.

Az MSP elvérzésével egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a másik magyar eredetű uniós kezdeményezés, az úgynevezett székely aláírásgyűjtés, a nemzeti régiós kezdeményezés. A Székely Nemzeti Tanács által elindított kezdeményezés célja, hogy azok a régiók, amelyekben a kisebbségek amúgy többséget alkotnak (mint például Székelyföld) az Európai Uniótól direkt módon, azaz a központi kormányokat megkerülve pályázhassanak fejlesztési és egyéb forrásokra. Az SZNT kezdeményezése szintén érvényessé vált, miután a kovidjárványnak is köszönhetően az aláírások gyűjtésének határideje jó egy évvel kitolódott az eredeti időponthoz képest. Akárhogy is, a székely aláírásgyűjtés elérte célját, a minimum hét uniós tagállamból legalább egymillió aláírást, így ezzel is foglalkoznia kell majd az Európai Bizottságnak.

Nem biztató helyzetkép

Csakhogy a helyzet itt sem túl biztató, legalábbis akkor végképp nem, ha a Nethuszár értesülései tényleg valósak, és a balti államok orosz kisebbségének támogatása orosz trójai falovat jelent az eurokraták szemében. Arról szintén beszámoltunk itt, a Nethuszár hasábjain, hogy az aláírások hitelesítésével foglakozó bizottságok – ezt minden állam saját hatásköre – elkaszált három, már kipipált országot, így végül a 11 államból végül nyolcban sikerült átlépni a küszöböt, és persze az egymillió aláírás is meglett, de a problematikát mindez nem oldja meg – ismét: amennyiben igaz az, hogy Timmermans (vagy valaki más) az MSP esetében az orosz veszéllyel riogatott, akkor ez az „érv” most is előkerülhet. Az ukrajnai háború, az orosz agresszió és Moszkva hamis hivatkozásai bizonyos kisebbségi jogokra akár el is dönthetik a székely kezdeményezés sorsát, ráadásul, ahogy eddig láttuk, az EB részéről nem kell épp vasakarat, hogy a kényes kérdést a szőnyeg alá söpörjék.

A háború negatív hatásai

Egy-két elemzésünkben már írtunk arról, hogy az orosz agresszió alapjaiban változtatja majd meg az uniós/európai retorikát, ami a kisebbségi jogokat, esetleg a náci jelzővel való vádaskodásokat illeti, ez pedig hosszú évekre zárójelbe teheti az olyan kisebbségek támogatását, amelyek rendelkeznek anyaországgal, vagy a független, önálló, Spanyolországtól elszakadni kívánó katalánok mozgalmát. Európa amúgy sem szereti a túlzott szecessziót, ennek már korábban számtalan tanújelét adta, vélhetően ez így is marad, ami azt is jelenti, hogy a kisebbségi magyaroknak ideje lenne új utakat keresniük.

Igazság szerint ennek már nagyon régóta ideje lenne, de miért ne fordítanánk javunkra ezt a kényszert?

Ghonzó

Felhasznált források:

Szabad Európa Rádió
Az európai bíróság ítéletének szövege és indoklása, elérhető ITT

(Nethuszár)