Putyin ötödik hadoszlopa lett az erdélyi magyarság? Egy felmérés eredményei

A Nethuszár nem egyszer és nem kétszer írt már arról, hogy az erdélyi magyarok körében terjedő és egyre erősödő oroszimádat komoly gondokat okoz majd a kisebbségi érdekvédelem és érdekérvényesítés területén. A Center for Civic Participation and Democracy – SNSPA szervezet nemrég napvilágot látott vizsgálata pont ezt a félelmünket igazolta: az alulképzettetekkel és az AUR-szavazókkal kerültünk egy fazékba, mi, magyarok vagyunk az ország legoroszpártibb csoportja.

Aligha titkok, hogy ezzel valamit kezdenie kell majd a politikának is, ráadásul, ahogy azt is már sokszor megírtuk, nem is azzal van baj önmagában, hogy az erdélyi magyarok zöme nem támogatná Ukrajnát, nem is azzal, hogy Amerika-ellenes, Nyugat-ellenes érzelmeket táplál, hiszen ezek akár egy jogos kritika alapjai is lehetnek, a baj ott kezdődik, hogy a Facebook-on, és a többi közösségi médiában kommentelő, posztoló magyarajkú csőcselék olyan szinten agresszív, gyűlöletkeltő, barbár hangvételű, hogy az messze kiemeli őt a környező népek sorából.

Hogy jobban értsük: egy agresszív, az ukránokat gyalázó, Putyint éltető, a háborús bűnöket relativizáló poszt több interakciót von maga után, ebből kifolyólag „jobban látszik” a közösségi média felületein is. A CPD által végzett vizsgálat pedig nemcsak az utóbbi idők közvélemény-kutatási adatainak összehasonlítását vette alapul, illetve a Google keresésekre alapozott elemzéseket, hanem a Crowd Tangle-t is, amely a Facebook-oldalak és Facebook-csoportok elemzésére szolgáló alkalmazás. A kép lesújtó: a magyarok külön csoportként szerepelnek benne, mint a leginkább oroszpárti réteg.

A csőcseléknek sikerült

Hölgyeim és uraim, a csőcseléknek sikerült: idő kérdése, hogy mikor válunk hivatalosan is Putyin ötödik hadoszlopává, minden ezzel járó hátránnyal együtt. Sovány vigasz, hogy a Nethuszár – jobbára egyedüliként! – már a háború eleje óta (tulajdonképp a COVID–19 járvány alatt is megküzdöttünk a jelenséggel) kongatja a vészharangokat, illetve a tájékoztatáson túl gyakran szállunk szembe a putyinistákkal, ennek köszönhető az a rengeteg, de tényleg, olvasottságunkhoz képest is rengeteg jelentés, ami a Facebook-oldalunk ellen beérkezik – az idióták kedvéért: az oldalunk HIVATALOSAN is regisztrált, így a jelentések nem tudnak károkat okozni!

Személyes tapasztalunk, hogy a jelentésben megfogalmazottakon túl, a magyarajkú, de muszkaszívű putyinistáink egyre szervezettebbek. Igaz, egyelőre csak a közösségi médiában, de a helyi hangadók és ráérők kezdenek trollfarmokká összeállni, komoly szakmai anyagok alatti kommentmezőket rendszeresen felszántják, másodpercnyi időt sem hagyva egy komolyabb, értelmesebb vita kialakulásának. A történetet folytatását nem nehéz kitalálni, de mi azért leírjuk, hogy a jövőben majd ismét elmondhassuk: szóltunk időben!

A jövő sötét

A csőcselék egyre nagyobb hangja még több csőcseléket vonz, ez törvényszerű, és a közösségi médiában nem buborékok, hanem komoly táborok alakulnak majd ki, ezek a táborok pedig hatással lesznek a magyarok képviseletében eljáró politikumra is.

Teljesen mindegy, hogy az RMDSZ-ről vagy az EMSZ-ről beszélünk, a magyar pártok két tűz közé kerülnek: ha emberséges, európai és civilizált hangnemet nyújtanak, akkor elveszítik a csőcselék szavazatait, ha pedig megpróbálnak kedvezni a csőcseléknek azzal, hogy némi putyinizmust megengednek magunknak a kommunikációiban, akkor nemcsak a románok haragját piszkálják fel, hanem az állami szervek kitüntetett figyelmét is.

Itt már nem a politikának, nemcsak a politikumnak, hanem az erdélyi magyar értelmiségnek kéne lépnie.

Illúzióim azonban velük kapcsolatban sincsenek, a járvány alatt is hallgattak, jobbára semmisségekkel etették a pórt, míg ki nem derült, hogy a tömbmagyar Székelyföldön a legerősebb az oltásellenesség, olyannyira, hogy az úzvölgyi temetőt tőlünk elraboló AUR párt és Sosoaca asszonyság lett a legnépszerűbb román politikus azon a vidéken. Jegyezzük fel: a magyar kormány is bevetette népszerűségét Székelyföldön, ekkoriban például Kásler Miklós kifejezetten a székelyekhez címzett videójában arra buzdította őket, hogy oltassák be magukat – az eredményről inkább hallgassunk.

Szintézis:

A CPD olyan közvélemény-kutatásokat hasonlított össze, amelyek három, különböző időpontban készültek: a COVID–19 járvány előtt (2019), a járvány két éve után (2021), amikor a lezárások és a különböző ellentmondások zömén már túl vagyunk, valamint az ukrajnai háború kitörése után (2022).

Arra voltak kíváncsiak, hogy miként változott ez idő alatt a román közvéleményben a Nyugattal szembeni bizalom (EU, NATO, USA), illetve a Kelettel szembeni attitűd (Oroszország), mi több, azt is vizsgálták, hogy a különböző csoportok struktúrája miként alakul, hogyan tevődnek össze, melyek azok a paraméterek, amelyek ezt a bizalmat (Nyugat vagy épp Kelet iránt) befolyásolják.

Az eredménynek azt mutatják,

hogy a román közvélemény továbbra is nyugatias szemléletű, akkor is, ha elsősorban a gazdasági problémáknak, a populista erők megerősödésének és az új válság által jelentett kihívásoknak köszönhetően több éven keresztül terjedt a Nyugat-ellenes narratíva Romániában is. A románok több mint fele bízik a Nyugatban, míg az Oroszországgal szembeni bizalom gyakorlatilag összeomlott, nincs nagy különbség a politika jobb- és baloldala között: a PSD, a PNL és az USR egyaránt bíznak a NATO-ban és az USA-ban, míg az oroszpártiak táborát leginkább a populista üzenetek, és az ezeket közvetítő AUR-szavazók jelentik.

Szintézis 2.0

A Nyugat-barát közösség:

• a nyugatias attitűdök továbbra is erősek, és dominálják a román közvéleményt (a románok kétharmada bízik a NATO-ban és az EU-ban, a népesség több fele pedig az USA-ban)
• Az Amerika-barátság továbbra is az idősebb generáció soraiban erősebb, ugyanakkor a fiatalabbak között is dominál az EU, a NATO és az USA iránti bizalom, köreikben az átlagosnál erősebben jelenik meg ez az attitűd.
• A nyugati geopolitikai aktorok iránti bizalom a felsőfokú végzettséggel és a nem populista attitűdökkel rendelkezők körében magasabb, valamint azok körében, akik gyakori médiafogyasztónak számítanak. A PSD, PNL és USR szavazói az átlagnál is jobban bíznak a Nyugatban.
• Amikor egy explicit választás előtt állnak, akkor a románok többsége a nyugati modellt választja.

Az Oroszországban bízó közösség:

• az oroszpártiak csoportjának létszáma továbbra is alacsony, amelyben nagyobb szerepet kapnak az inaktív fiatalok (felsőfokú végzettség nélkül, illetve munkanélküli fiatalok), a populizmusra hajalmos személyek, illetve a populista pártok szavazói, valamint a magyar kisebbség.
• Ha 2019 és 2021 között az oroszbarátok csoportjában több fiatal volt, 2022-re ez a tendencia eltűnt. A felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok már nem bíznak Oroszországban!
• 2019-ben az átlagosnál magasabb értéket mutatott az Oroszország iránti bizalom a fizikai munkások körében; 2022-re ez visszaesett az átlagos szintre.
• A populista attitűdök és az AUR-ra adott szavazat képezi az oroszpártiság alapjait.

A bizalom változása 2012 és 2022 között

Sárga szín: EU; szürke szín: USA; kék szín: NATO; piros szín: Ruszijá

Bizalom Oroszországban:

Foglakozás alapján: a szegmensek többségében láthat módon csökkent az Oroszországgal szembeni bizalom, egy kivétellel: ez az inaktív fiatalok köre, azaz, a munkanélküli, felsőfokú végzettséggel, tanulmányokkal nem rendelkező fiatalok csoportja. Ez a közeg volt az, amelyik a pandémia idején a legerősebben terjesztette a különböző összeesküvés-elméleteket, illetve az alternatív magyarázatokat.

Kék: nyugdíjasok; narancssárga: fizikai munkások; szürke: inaktív fiatalok sárga: aktív, felsőfokú végzettséggel

Régiók alapján:

Na, itt kell megállnunk és elgondolkoznunk: régiós összevetésből az derül ki, hogy miközben a háború kitörése után Románia-szerte bezuhant Oroszországgal szembeni bizalom, addig a Közép-régióban, azaz itt, ahol mi, magyarok tömbben élünk, továbbra is magas maradt. Kiemelkedően magas!

Balról jobbra haladva három felmérés eredményét láthatjuk: az első a 2019-es állapotokat mutatja, a második a 2021-est, ekkor már javában benne vagyunk a pandémiában és a közvéleményt beterítették az AUR és a magyarok által terjesztett összeesküvő-elméletek, oltásellenes-propaganda stb. Jól látszik, hogy 2021-ben, a két évvel korábbihoz némiképp emelkedik is a muszkapártiság az országban, hogy aztán a harmadik felmérésből, a 2022-esből egyértelműen kiderüljön, hogy a romániai lakosság túlnyomó többsége nem kér a ruszkikból. Kivéve egy csoportot: a magyarokat.

Magyarázat: balról jobbra haladva: közepes-kék: Észak-Kelet (Moldova), narancssárga: Dél-Kelet (Dobrudzsa), szürke: Dél (Munténia), sárga: Dél-Nyugat (Olténia), világoskék: Nyugat (Bánát), zöld: Észak-Nyugat (Kolozs megye, Közép-Erdély), sötétkék: Közép (magyar kisebbség: Hargita, Kovászna, Maros megyék), piros: Bukarest

A médiafogyasztási szokások alapján:

A felmérés egyik legérdekesebb része, az eredmények alapján egészen messze vivő következtetéseket vonhatunk le az internet hasznosságáról és a hagyományos média fontosságáról, de most nem ez az írás lényege.

A médiafogyasztási szokások vizsgálatából az derül ki, hogy nagyon fontos változások zajlottak le 2019 óta, ami az Oroszországgal szembeni bizalmat illeti. Míg 2019-ben nagyjából egyforma volt a különböző médiafogyasztási szokásokkal bíró csoportok körében a ruszkipártiság, addig 2021-ben, a pandémia alatt tapasztalható oltásellenség, a konspirációs teóriák propagandájának erősödésének idején a ruszkikat kiemelkedően magas arányban támogatta az a réteg, amelyik CSAK az internetről tájékozódik.

A háború kitörése után viszont ez megváltozott: bár minden csoportban bezuhant Oroszország támogatottsága, a semmilyen médiát nem fogyasztók körében maradt a legmagasabb a ruszkipártiság.

Magyarázat: kék: semmilyen médiát nem követ, narancssárga: csak tévét fogyasztó, szürke: tv és internet, sárga: csak internet

És a szavazási preferenciák alapján:

Jól látható, hogy az AUR-szavazók körében továbbra is magas Oroszország támogatottsága, ami aligha szorul magyarázatra, azt korábban már mi is megírtuk, hogy az úzvölgyi temetőt elrabló banda komoly orosz támogatást tudhat maga mögött, a párt holdudvarának prominensei rendszeres vendégek az orosz nagykövetségen, Dugin lelkes követői stb.

Míg az összes romániai párt szavazói körében 2022-re alaposan visszaesett Ruszijá népszerűsége, jobban mondva Ruszijá támogatottsága bezuhant, addig az AUR szavazói körében ez továbbra is magas, igaz, a korábbi évekhez képest megfeleződött (a 2019-es felmérésben nem szerepelt az AUR, akkor még nem voltak jelen a politikai porondon). És van még egy párt, amelynek szavazói körében kimagasló támogatottságot élvez a gyilkos birodalom, mi több, ennek a pártnak szavazói körében mégcsak alapos visszaesésről sem beszélhetünk: ez a magyarok pártja, az RMDSZ. Aligha tűnik kötelező pesszimizmusnak, ha azt jósoljuk, nem lesz ennek jó vége.

Magyarázat: balról jobbra három felmérés látható, 2019, 2021 és 2022. Piros szín: PSD (szociáldemokraták), kék szín: PNL (liberálisok), sárga: AUR (szélsőjobboldal), zöld: RMDSZ (a magyar párt), szürke: nincs pártpreferenciája

A CPD következtetései:

• az Oroszországgal szemben bizalmat tápláló csoportokban 2019 és 2021 között több fiatal vett részt, ez a tendencia azonban 2022-re megszűnt. A felsőfokú tanulmányokkal rendelkező fiatalok pedig már nem bíznak Ruszijában.
• Mindezzel együtt, az inaktív fiatalok körében Ruszijá támogatottsága magasabb, mint más szegmensekben. Ugyanez igaz a kevésbé informált rétegek esetében, valamint azokra a régiókra, ahol a magyar kisebbség aránya magasabb.
• A fizikai munkások körében 2019-ben még átlagosnál magasabb volt az Oroszországgal szemben táplált bizalom, de ez 2022-re visszaesett az átlagos szintre. A populista attitűd és az AUR pártra adott szavazat jelenti a ruszkibarátság kialakulásnak alapjait.

A Nethuszár következtetései:

Lehet ezt a dolgot szépíteni, csak nem érdemes: amíg egyebet sem teszünk, csak szőnyeg alá seperjük a problémákat, addig egy dolgot vehetünk biztosra, azt, hogy megoldás nem születik.

Mivel magyarázzuk azt, hogy a szélsőjobboldali, magyarellenes AUR párton kívül csak a magyar kisebbség köreiben maradt meg Ruszijá támogatottsága, az orosz birodalommal szembeni bizalom?

A másik nagy tanulság, hogy mindez aligha meglepő: amikor az oltásellenesség olyan méreteket és mélységeket öltött Székelyföldön, hogy a magyarságukra büszke polgárok habozás nélkül felkarolták Sosoaca asszonyt és a magyarellenes AUR-t, akkor már lehetett látni, hogy ebből komoly bajok lesznek.

Az lehetett az első figyelmeztetés, a jelenlegi felmérés pedig a második: az erdélyi magyarság olyan úton indult el, amelynek a vége csak és kizárólag tragikus lehet számunkra!

Nem tudom, lesz-e harmadik, negyedik, sokadik figyelmeztetés, de azt látom, hogy ezeket a jeleket nagyban ignorálja nemcsak a politika – amely mindezek dacára még próbál tenni valamit, gondoljunk csak Kelemen Hunor határozott kiállásra Ukrajna mellett! –, hanem az erdélyi magyar értelmiség, és az erdélyi magyar sajtó is.

Mintha egy fortélyos félelem, a csőcseléktől való félelem igazgatná a véleményvezérek elméit, ez persze a jobbik lehetőség, és mellőzöm azt, hogy bizony akadnak szép számmal kőkemény putyinista influenszerek az erdélyi magyar szcénán. Sovány vigasz, hogy mi, a Nethuszár blogon már többször is jeleztük, hogy ebből baj lesz, moré! – pusztába kiáltott szó maradtunk.

Maradunk továbbra is a jó oldalon, megyünk előre a magunk útján – aki akar csatlakozhat, például azzal, hogy igyekszik megosztani az anyagainkat, legalább az utókornak megmaradjon: nem minden magyar volt gazember!

Ghonzó

Forrás:

Center for Civic Participation and Democracy – elérhető ITT
A felméréses teljes anyaga letölthető, KLIKK IDE!

(Nethuszár)