EMSZ: há’ persze, hogy ártatlan

Hatvan napon belül tisztújítást ír ki az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöksége, mivel a bíróság által zsarolásért elmarasztalt és a közügyektől eltiltott Mezei János lemond az elnöki tisztségről – jelentette be a távozó elnök és Csomortányi István elnökhelyettes a hétfői marosvásárhelyi sajtótájékoztatón.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöki tisztségét is betöltő Mezei János ügyében pénteken hirdetett végleges ítéletet a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A másodfokú, jogerős ítéletben Mezei Jánost három év börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztették. A bírák a három vádpont közül a hivatali visszaélés és a sikkasztásra való felbujtás vádja alól felmentették, a zsarolás vádpontjában viszont elmarasztalták a volt gyergyószentmiklósi polgármestert. Emellett 10 ezer euró kártérítést kell fizetnie, a perköltségeket is meg kell térítenie, illetve hatvannapos közmunkára kötelezték őt. A politikust öt évre eltiltották a közügyektől.

Az EMSZ vezetői a hétfői sajtótájékoztatón azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a Mezei János ügyében hozott pénteki elmarasztaló ítélet része az elmúlt években több romániai magyar elöljáró ellen indult „lejáratási kampánynak”. „Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy Mezei János ártatlan” – szögezte le Csomortányi István. Rámutatott: a zsarolás vádpontja akkor állná meg a helyét, ha a vádlottnak személyes nyeresége származott volna az ügyből, ami nem történt meg.

„Jogtalan és illegális a döntés” – értékelt Mezei János is, hozzátéve, hogy ennek ellenére megpróbálja teljesíteni az előírásokat, és távozik a párt éléről. Mélységesen megdöbbenti, elbizonytalanítja „hogy embereket igazságtalanul megvádolhatnak, karriereket derékba törhetnek, és egy folyamatot megszakíthatnak” – mondta a párt tavaly novemberi bejegyzésére utalva. Hangsúlyozta, hogy ártatlanságát a két korábbi felmentő ítélet is alátámasztja, és szerinte a zsarolás ténye sem bizonyítható, mivel polgármesterként csak felszólította a Montourist cég ügyvezetőjét a lemondásra. Külön kifogásolta, hogy a közmunka mellett az ítélet szerint egy, a társadalomba való beilleszkedési programban is részt kell vennie, amire szerinte „közveszélyes bűnözőket szoktak ítélni”. Hozzátette: jelenleg is hasonlóan járna el, mivel polgármesterként rendezni szerette volna a Gyilkos-tónál uralkodó áldatlan állapotokat. „Ha nincs ez az ügy, akkor más ügy lett volna” – fogalmazott, úgy vélve, hogy a kiállás, ahogyan a magyarságot, a várost képviselte, „sok embernek szemet szúrt”.

Csomortányi István újságírói kérdésre válaszolva úgy értékelt, hogy az EMSZ nem járt volna el helyesen, ha a Mezei János ellen nyolc éve folyó per okán mást választ elnöknek. „Nem járnánk helyes úton, ha a magyarság ellen koholt vádak alapján indított eljárások szabnák meg, hogy egy-egy politikai szervezetünknek vagy választáson egy-egy településnek a fő jelöltje ki lesz” – jelentette ki. Hozzátette, ha így tennének, az azt jelentené, hogy elfogadják a játékszabályokat.

„Teljesen világos, hogy a felsorolt ügyeknek Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig valójában egy célja lehetett, hogy egy, a közösség által elfogadott jelöltnek az életét megnehezítsék vagy ellehetetlenítsék. Ezeket a helyzeteket nem tudjuk elfogadni” – szögezte le a magyar elöljárók ellen indult korábbi korrupciós perekre utalva. Hozzátette: ennek ellenére a törvényt be kell tartani, a párt alapszabályzata értelmében 60 napon belül összeül a tisztújító kongresszus.

Csomortányi István a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött EMSZ bejegyzésének nehézségeire utalva rámutatott: „eléggé beszédes”, hogy a két pártot többéves procedúra után, másodfokon sikerült egyesíteni, majd rá két hónapra megfosztották az elnökét a lehetőségtől, hogy tovább vezesse. „Számunkra ez azt igazolja, hogy jó úton járunk, és ezen az úton tovább kell menni” – fogalmazott az EMSZ elnökhelyettese.

Mezei János ellen 2015. január végén indult ügyészségi vizsgálat. A román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a 2015. májusi vádemelésben hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra történő felbujtással vádolta meg a polgármestert. A vádhatóság szerint Mezei azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti, 400 négyzetméteres telket nem lehetett volna eladni a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül. A perben az V. kerületi önkormányzat jelezte, hogy nem tekinti károsultnak magát.

A DNA azt tekintette zsarolásnak, hogy a polgármester a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította a cég ügyvezetőjét – aki a feljelentést tette ellene –, hogy mondjon le tisztségéről. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra történő felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)