Döntés előtt az orosz elit: Putyinnal vagy nélküle?

Dacára annak, hogy a Duma egyes képviselői azt harangozták be, hogy Putyin nagy, globális hatással bíró bejelentésekre készül, minden valószínűség szerint ezek elmaradnak, legalábbis a napokban biztos nem történnek meg – írja General SVR a jól ismert TG-csatornáján.

A nukleáris fegyverekkel való fenyegetés persze napirenden marad, ahogy a védelmi minisztérium javaslatainak támogatása, a sorkötelesek életkorhatárának emelése stb. és bla-bla-bla – ezeket már annyira jól ismerjük, hogy unjuk is.

Persze kell valami pozitívum, így Putyin nagy valószínűséggel bejelenti Szoledár elfoglalását, megdicséri az orosz csapatok vitézségét, a magyarajkú, de muszkaszívű putyinistáink is lendületbe jönnek és dicső győzelemről delirálnak majd a kommentfelületeken. Tegyünk tisztába egy apróságot: Szoledár háború előtti lakossága 15.000 fő. Ezt a Szoledárt úgy sikerült bevenniük a ruszkiknak, hogy legkevesebb 25.000 katonájukat feláldozták, és a tüzérségük a várost a földdel tette egyenlővé. Remek győzelem, elfoglaltak egy kősivatagot, irgalmatlanul, horrorisztikusnak nevezhető áldozatok árán – gratulálunk.

Persze Putyin várható bejelentései szerint a „a dolgok sokkal jobban állnak, amint az kinéz”,valamint a „elvégeznek miden feladatot”, megnyerik a háborút, újjáépítenek mindent, tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz az új orosz világrend stb. és bla-bla-bla.

De miért nem jelent be nagy horderejű dolgokat?

General SVR szerint Putyin tartózkodik a nagy tervek bejelentésétől, és ennek az a legfőbb oka, hogy egészségileg nincs a toppon, hogy finoman fogalmazzunk, ez pedig depresszióssá teszi. Mindenki tudja, aki közel áll az elnökhöz, hogy a nagy döntések kihirdetéséhez fontos, hogy jó állapotban legyen, most pedig egyáltalán nincs abban. Lanyha mozgásával és homályos tekintetével csak gyászbeszédeket tudna mondani, de nem lenne képes arra, hogy milliókat szólítson fel a halálos áldozat felvállalására.

Saját állapotának korlátait felismerve, Putyin tehát depissé vált, határozatlan, nagy valószínűséggel Sojgura bízza majd egyes döntések bejelentését, ahogy a támadási miniszter lesz a felelős azért, hogy felügyelje Putyin programját, az ebben bekövetkező éles változásokat – ugyanis újabban ezeken nem Putyin, hanem a dublőre vesz részt, mostanában gyakrabban tárgyal és látogat meg gyárakat a híradók kedvéért, mint maga Putyin.

Az elit, és főként a belső kör ugyanakkor tisztában van vele, hogy Putyin már nem sokáig képes maradéktalanul ellátni feladatait, és arra várnak, hogy elindítsa az „ellenőrzött tranzitot”, ugyanakkor, ha a közeljövőben nem születnek meg az erre vonatkozó döntések, akkor az elitek elkezdhetnek önállóan cselekedni – persze kérdés, hogy orosz mércével mit jelent a „közeljövő”?

Háborús disznók: íme Putyin legbelsőbb köre!

Az újabb mozgósítás minden bizonnyal belső lázongásokhoz vezet majd (de még nem forradalomhoz, vagy nagy horderejű, az egész országot átfogó lázadáshoz), ahogy a szabotázsakciók is szaporodni fognak, a lakosság egyszerűen átáll a passzív ellenállási üzemmódra, mindenki menteni próbálja a saját, illetve a szerettei életét, hogy ez az idősödő demens vénember, aki féllábbal már a sírban van, ne tudja őket a halálba küldeni.

Az elitnek tehát döntenie kell: meghosszabbítja-e a rendszer agóniáját, kerül, amibe kerül, vagy harcolni fog egy „rendszerváltásért” – itt az idézőjel erősen indokolt ugyan, de ez akkor is egy Putyin nélküli Oroszországot jelent.

FORRÁS: General SVR TG-csatornája

Kapcsolódó:

Ez a háború véget ért, Ruszijá vesztett, és mi sem vagyunk túl jól

(Nethuszár)