EU-RO-mánia: emelkedik az EP-választásokon való részvételi hajlandóság

Az uniós polgárok 56 százaléka és a romániaiak 61 százaléka kíséri figyelemmel a jövő év június 6–9. között tartandó európai parlamenti választások előkészületeit – derült ki a kedden Brüsszelben ismertetett Eurobarométer-felmérésből.

Az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának munkatársa, Philipp Schulmeister elmondta, hogy a közvélemény-kutatás adatai szerint az európaiak kétharmada, 67 százaléka tervez szavazni, míg a legutóbbi, 2018 áprilisában tartott EP-választások előtt ez az arány 58 százalék volt.

A román állampolgároknak most nagyobb a részvételi hajlandósága, mint az előző, 2019-es EP-választások előtt. A válaszadók 64 százaléka nyilatkozta azt, hogy valószínűleg szavazna, ha a választásokat a felmérés időpontjától számított egy héten belül tartanák, míg 2018-ban ez az arány 60 százalék volt.

Schulmeister közlése szerint a felmérés másik következtetése az volt, hogy a megkérdezettek a demokráciát tartják a legfőbb védendő értéknek: 37 százalékuk a demokrácia, 28 százalékuk az emberi jogok, 27 százalékuk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként. A válaszadók 54 százaléka meg van elégedve a demokrácia EU-n belüli működésével, Romániában az elégedettek aránya 52 százalék.

A megkérdezettek a szabad és tisztességes választásokkal (70 százalék), a szólásszabadsággal (70 százalék) és az alapvető jogok tiszteletével (66 százalék) elégedettek a leginkább, a dezinformáció és a korrupció kezelésével viszont annál kevésbé. Ugyanezen adatok Románia esetében: 54 százalék, 62 százalék, 54 százalék és 54 százalék, ugyanakkor uniós szinten a romániai polgárok a legkevésbé elégedettek a korrupció kezelésével.

Az európai polgárok többsége tisztában van azzal, hogy az Európai Unió milyen hatással van mindennapi életére: tízből hét uniós polgár és a romániaiak 62 százaléka nyilatkozta ezt. Az Európai Parlament szerepét is elismerik: az EU-ban a válaszadók 62 százaléka, Romániában pedig 55 százaléka hallott nemrégiben az EP-ről.

A felmérés szerint az európaiak 69 százaléka elégedett Ukrajna megsegítésére tett uniós lépésekkel. Leginkább Hollandiában (90 százalék), Svédországban (87 százalék), Finnországban (87 százalék) és Írországban (87 százalék), legkevésbé pedig Szlovákiában (45 százalék) és Görögországban (48 százalék). Romániában 69 százalék ez az adat. A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések szintén viszonylag magas (64 százalékos, illetve 54 százalékos, Romániában pedig 54 százalékos, illetve 56 százalékos) támogatottságot élveznek.

A válaszadók fele ítéli meg úgy, hogy egyértelműen megmutatkoznak az elmúlt évek egymást érő válságainak hatásai, melyek következtében romlott az életszínvonal, és ebben a tekintetben a jövő évben sem várnak javulást. A megkérdezettek 29 százaléka még nem érzi a visszaesést, de azzal számol, hogy jövőre bekövetkezik.

Romániában a válaszadók 47 százaléka ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és a jövő évben sem vár javulást; 37 százalék azoknak az aránya, akik még nem érzik a visszaesést, de azzal számolnak, hogy jövőre bekövetkezik. A romániaiak 69 százaléka nem elégedett a nemzeti, és 60 százaléka az uniós intézkedésekkel a megélhetési válság kezelése tekintetében (az uniós szintű arány 65 százalék, illetve 57 százalék).

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)