Jún. 20.: Az ukránok csapdába ejtenek és elpusztítanak 300 orosz katonát

Tegnap sok frissítés érkezett a zaporizzsjai régióból. Itt a leghevesebb harcok Pitjikhatki környékén zajlottak. Először is, tegnap az ukrán harcosok vizuális megerősítést adtak arról, hogy Pitjikhatki teljes ukrán ellenőrzés alatt áll. A 128. rohamdandár harcosai jelentették, hogy rengeteg orosz lőszert zsákmányoltak. Érdekes módon tegnapelőtt orosz források arról számoltak be, hogy taktikai visszavonulást hajtottak végre és biztonságosan visszavonultak a település körüli megbízhatóbb pozíciókba, azonban tegnapelőtt orosz források megerősítették, hogy az oroszokat 2 oldalról támadva az ukránok elvágták az összes visszavonulási útvonalat, az orosz erőket egy katlanba zárták és a Viharos Oszétia zászlóaljat a parancsnokukkal együtt megsemmisítették, ami azt jelenti, hogy több mint 300 orosz katonát pusztítottak el.

Tegnap az ukrán erők befejezték az átcsoportosítást és megkezdték a következő támadássorozatot. Tegnapelőtt elmondtam, hogy az ukránok valószínűleg 2 támadást indítanak majd a szárnyakon és 1 támadást Zserebjankij felé, és pontosan ez történt tegnap. Orosz források arról számoltak be, hogy a 128. rohamdandár harcosai a falu nyugati részéből nyomultak előre. Ha megnézzük a topográfiai térképet, láthatjuk, hogy ezek azok a taktikai magaslatok, ahová az oroszok állítólag visszavonultak.

A harcok rendkívül hevesek voltak, mert kiderült, hogy ezzel egy időben az orosz erők úgy döntöttek, hogy ellentámadást hajtanak végre. Szerencsére a támadás előtt az ukránok minden idejüket azzal töltötték, hogy árkokat ássanak és megerősítsék a falu határát egy ilyen ellentámadással szemben, így a csata során az ukránok visszahúzódtak az újonnan kialakított védelmi állásaikba és visszaverték a támadást.

Számos orosz forrás azt állította, hogy Pitjikhatkit az oroszok visszafoglalták, de végül a legjelentősebb orosz források is megerősítették azt, hogy ez híresztelés hamis. Az összecsapás után a harcok intenzitása csökkent ebben a térségben, mivel mindkét felet meglepte a váratlan kölcsönös támadás, és nem volt elég erőforrásuk a második hullám megindításához, különösen annak fényében, hogy ezzel egyidejűleg Zserebjankij előtt egy másik nagy csata zajlott.

Orosz források arról számoltak be, hogy az ukránok előrenyomultak az erdőből és megtámadták az első lövészárkok és erődítmények vonalát. Több orosz forrás is megemlítette, hogy az oroszok taktikai visszavonulást hajtottak végre a Zserebjankij körüli dombokra, de megjegyezték, hogy az ukránok az intenzív tüzérségi tűz miatt nem tudták elfoglalni a kiürített állásokat. Ukrán források arról számoltak be, hogy csapataik sikeresen elfoglaltak 2 orosz erősséget egy kis dombon lévő fasorban, és folytatták az orosz védelem áttörését. Ukrán források arról is beszámoltak, hogy attól való félelmükben, hogy kifogynak a tartalékokból, és hogy megelőzzék a frontvonal teljes összeomlását, az oroszok úgy döntöttek, hogy növelik a szárazföldi egységeik tüzérségi támogatását, több ágyút telepítve át ebbe a térségbe.

Az ukrán hírszerzés kiderítette, hogy az oroszok a TOS-1 termobarikus tüzérségi rendszereket, harckocsikat és rakéta sorozatvetőket telepítettek valahol Dolynka környékére. Az oroszok pechjére a hasonló átcsoportosítások a közelmúltban igencsak végzetesnek bizonyultak.

Melitopol ukrán polgármestere arról számolt be, hogy körülbelül 3 nappal ezelőtt, amikor az ukránok éppen az első támadást indították Pitjikhatkij ellen, az oroszok úgy döntöttek, hogy erősítést küldenek ide a Kahovka régióból. A hadoszlop azonban sosem jutott el a frontra, mert ukrán partizánok valószínűleg az úton elhelyezett robbanószerkezetek felrobbantásával megsemmisítették azt.

Hozzátette azt is, hogy az ukrán partizánok felrobbantottak egy fontos vasúti összeköttetést Melitopoltól délre, ami tovább bonyolította az orosz logisztikát, és jelentősen megnehezítette a védelmi vonalon lévő lyukak betömését.

(Nethuszár)