Népszámlálás-kérdések: hányan vagyunk, de kik?

Ismét a népszámlálással foglalkozunk: az erdélyi magyar sajtóban pár napja megjelent a hír, miszerint több mint kétmillióra tehető azon román polgárok száma, akiknek nem ismert a nemzetisége.

A számháború ismét elindul, miközben blogunk, a Nethuszár elsőként kongatta meg a harangot: nagy baj van, és nem is annyira biztos, hogy vagyunk még egymillióan! Lévén a statisztika hivatal elkezdte közölni a VÉGLEGES eredményeket, a kérdés egyre inkább előtérbe kerül majd, de addig is, lássunk néhány érdekességet, illetve fontos tényezőt.

Hányan vagyunk magyar etnikumúak?

A hivatalos adatok szerint 1.002.151 személy vallotta magát magyarnak, ez az adat a 2021. december elseji állapotokat tükrözi. A nemzetiség megvallásánál azonban kirívóan sokan tartózkodtak, vagy nem tudták rendesen kitölteni az ívet, mindenesetre 2.484.926 személyről nem tudni, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, ez a 19.053.815 létszámot jelentő összlakosságnak több mint 13 százaléka (13,04%)! A magyar etnikumúak összlakossághoz viszonyított aránya, nem számítva az ismeretlen etnikumúakra alapozott statisztikai javítást: 5,25 százalék. A kérdés viszont az: a nemzetiségét nem bevalló állampolgárok közül hányan lehetnek még magyarok? Erre később még visszatérünk!

Hányan vagyunk magyar anyanyelvűek?

A 2021-es romániai népszámlálás során 1.038.806 személy a magyart jelölte meg, mint anyanyelvet, ez az összlakosság 5,44 százalékát jelenti – ez magasabb, mint a magyar etnikumúak száma, de ebben a kérdéssorban is akad egy nagy bizonytalanság, mintegy 2.502.378 személyről nem tudni, mi az anyanyelve.

Hányan vagyunk tehát magyarok és magyarul beszélők?

A kérdésre, hogy akkor pontosan hányan is vagyunk, nem túl egyszerű válaszolni. Mint láthatjuk, mind a nemzetiség (etnikum), mind az anyanyelv kategóriákban jelentős létszámú polgárról egyszerűen nem tudjuk, hogy milyen nemzetiségű, vagy éppen mi az anyanyelve. A megoldás az lesz, amit már a mainstream sajtóban is olvashattatok sok helyen, hogy a számokat a jelenlegi arányok, valamint lakosságnyilvántartó adatainak figyelembe vételével valahogy felfelé kerekítik.

Ha az arányos felfelé kerekítésben gondolkozunk, akkor a nemzetiség (etnikum) aránya nagyjából így nézne ki: a hivatalos adatsor szerint 5,25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, és 2.484.926 személyről nem tudni mi a nemzetisége, így hát ennek a több mint kétszázezer ismeretlen nemzetiségűnek az 5,25 százalékát hozzáadjuk a magyar nemzetiségűek összlétszámához, ami így nézne ki: 130.459 (kerekítve) plusz a hivatalosan magyar nemzetiségűek száma, ami 1.002.151 így jönne ki az, hogy a 2021. december elsejei adatok szerint nagyjából 1.132.610 magyar nemzetiségű élt Romániában. Ha pedig ezt a számot vesszük alapul a magyarság arányának megállapításához, akkor 5,94 százalék az arányunk.

A magyar anyanyelvűek arányának és számának kiszámolásához ugyanígy jártam el: hivatalosan van 1.038.806 magyar anyanyelvű személy, ami az összlakosság 5,44 százaléka, viszont 2.502.378 személyről nem lehet tudni, hogy mi az anyanyelve. Feltételezve, hogy a nem ismert anyanyelvűek körében ugyanakkora a magyarok aránya, mint az ismertek körében, így a korrigálás emígy nézne ki: ebből a 2.502.378 személyből 136.129 polgárt tekinthetünk magyar anyanyelvűnek, így a létszámunk 1.174.935-re emelkedne, ami az összlakosság 6,16 százaléka.

		ANYANYELV
ETNIKUM NEVE	LÉTSZÁM ÖSSZESEN	ROMÁN	MAGYAR	CIGÁNY	UKRÁN	NÉMET	TÖRÖK	OROSZ	TATÁR	SZERB	SZLOVÁK	BOLGÁR	HORVÁT	OLASZ	GÖRÖG	CSEH	LENGYEL	RUTÉN	ÖRMÉNY	ALBÁN	MAKEDÓN	JIDDIS	EGYÉB NYELV	NINCS ADAT
ROMÁN	14801442	14742416	24650	9404	1379	1429	464	646	156	439	325	184	36	443	95	55	45	10	21	57	87	150	2496	16455
MAGYAR	1002151	22353	977450	1335	13	191	*	12	-	9	19	15	5	3	*	*	*	-	-	-	14	*	43	682
CIGÁNY	569477	347258	32086	188073	7	183	1683	3	8	4	*	11	6	6	*	-	-	*	*	*	-	9	58	75
UKRÁN	45835	6234	19	19	39326	*	*	149	*	*	*	4	-	-	-	3	*	15	-	*	-	*	28	25
NÉMET	22907	5201	3841	23	4	13710	*	7	*	6	4	8	-	*	-	*	4	-	-	-	-	4	50	38
TÖRÖK	20945	5977	5	124	-	6	14671	5	73	*	-	-	-	-	-	-	-	-	-	*	-	*	59	21
OROSZ-LIPOVÁN	19394	5836	5	14	22	*	-	13457	*	*	-	3	-	3	-	-	-	22	-	-	-	*	17	10
TATÁR	18156	4329	*	13	*	-	184	6	13551	-	*	-	-	22	-	-	-	-	-	-	-	-	7	40
SZERB	12026	2287	30	3	*	93	*	-	-	9561	7	3	5	3	-	-	-	-	-	4	-	-	5	22
SZLOVÁK	10232	1272	66	3	*	9	-	*	-	*	8861	*	-	-	-	3	*	-	-	-	-	*	6	5
BOLGÁR	5975	1664	38	3	4	3	*	8	-	6	*	4233	-	*	-	-	-	-	-	-	*	-	*	8
HORVÁT	4842	185	6	19	-	6	-	-	-	7	-	-	4610	-	-	-	-	-	-	-	-	-	6	3
GÖRÖG	2086	1060	11	*	-	*	3	-	-	-	-	*	-	*	962	-	-	-	*	*	*	4	28	7
OLASZ	4039	427	10	-	3	7	*	*	-	-	-	-	-	3558	-	-	-	-	-	-	-	*	26	5
ZSIDÓ	2378	1733	220	*	*	19	*	14	*	*	-	-	-	-	-	*	-	-	*	-	-	338	39	7
CSEH	1576	484	9	-	-	7	-	-	-	*	*	3	*	-	-	1064	-	-	-	-	-	-	3	*
LENGYEL	2137	626	9	*	*	*	-	*	-	-	-	-	-	-	*	-	1480	-	-	-	-	*	6	6
RUTÉN	834	179	7	*	90	*	-	7	-	*	*	-	-	-	-	-	-	545	-	-	-	-	*	*
ÖRMÉNY	1213	741	51	-	-	*	*	10	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	396	-	-	-	9	4
ALBÁN	645	301	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	*	-	-	-	-	-	341	-	-	-	*
MAKEDÓN	1089	983	4	-	-	*	-	-	-	4	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	96	-	-	*
EGYÉB NEMZETISÉG	19510	1646	288	12	7	269	86	86	11	13	17	12	*	59	8	*	5	-	*	13	-	83	16850	42
NINCS ADAT	2484926	*	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	*	2484918
ROMÁNIA ÖSSZESEN	19053815	15153198	1038806	199050	40861	15943	17101	14414	13805	10058	9241	4478	4664	4105	1069	1130	1539	594	421	421	201	597	19741	2502378

Egy pozitív(abb) számolási módszer

A fentiek során kiszámolt arány úgy jön ki, hogy az ismert nemzetiségűek, illetve anyanyelvűek számát az összlakosságoz viszonyítottuk. Ugyanakkor korrektebb lenne – és kérdés, hogy az állami illetékesek majd melyik módszerrel számolnak –, ha onnan indulunk ki, hogy az ismert nemzetiségűek, illetve anyanyelvűek számához képest hány százalék a magyarok aránya, majd ezt az arányt vesszük alapul az ismeretlen tömegben található magyarok arányának kiszámításához. Tudom, kissé bonyolultan hangzik, de remélem érthető 🙂

Nos, ez esetben a magyar nemzetiségűek lélekszáma és aránya így néz ki:

A 16.568.889 ismert nemzetiségű személyből 1.002.151 a magyar, ez 6,04 százalékot jelent. A 2.484.926 nem ismert nemzetiségű 6,04 százaléka 150.090 személy, akiket a magyarok létszámához adhatunk hozzá. Így a magyarság lélekszáma 1.152.241 fő, ami az összlakossághoz viszonyítva szintén 6,04 százalék – innen is látszik, hogy ez korrigálási módszer lenne a korrektebb.

A magyar anyanyelvűek lélekszáma és aránya:

A 16.551.437 ismert anyanyelvűből 1.038.806 a magyar anyanyelvűek létszáma, ez pedig 6,27 százalékos arány, ami az ismeretlen anyanyelvű és 2.502.378 lélekszámú tömegből 156.900 magyar anyanyelvűnek tekinthető főt jelent, így a magyar anyanyelvűek összlétszáma 1.195.706 főre emelkedik, ami az összlakosság ugyancsak 6,27 százaléka, mert a matematika furcsa dolog 🙂

MEGYE	ÖSSZES LAKOS	NEMZETISÉGE ISMERETLEN	ARÁNY
BUKAREST FŐVÁROS	1716961	438876	25.561209602315
ILFOV	542704	97444	17.955275804122
IASI	760774	134207	17.640849976471
TEMES	650533	110879	17.044331340608
KONSTANCA	655997	105039	16.012115909067
VASLUI	374700	51711	13.80064051241
BRASSÓ	546615	74884	13.69958746101
SZEBEN	388326	52930	13.630300314684
GALAC	496892	67261	13.536341901258
KOLOZS	679141	91719	13.505148415425
BÁKÓ	601387	79358	13.195828975352
ROMÁNIAI ÁTLAG	19053815	2484926	13.041619224287
TULCEA	193355	25192	13.028884693957
KRASSÓ-SZÖRÉNY	246588	32114	13.023342579525
HUNYAD	361657	44870	12.406783222777
MEHEDINTI	234339	29050	12.396570779938
NEAMT	454203	56028	12.33545353069
DOLJ	599442	73592	12.276750711495
IALOMITA	250816	29244	11.659543250829
BRAILA	281452	32248	11.457726361866
PRAHOVA	695119	74731	10.750821082433
MÁRAMAROS	452475	48380	10.692303442179
MAROS	518193	54378	10.493773555413
SZUCSÁVA	642551	67205	10.459091963128
CALARASI	283458	28868	10.184224823431
ARAD	410143	41301	10.069902448658
GIURGIU	262066	26060	9.9440598933093
BUZAU	404979	40067	9.8935994212046
SZATMÁR	330668	32698	9.8884681916605
FEHÉR	325941	31780	9.7502308700041
TELEORMAN	323544	31248	9.6580372375936
ARGES	569932	54814	9.6176385954816
VRANCEA	335312	31809	9.4863887961063
BOTOSANI	392821	35802	9.1140748585233
OLT	383280	34537	9.0109058651638
VALCEA	341861	30607	8.9530540190311
BIHAR	551297	48428	8.784375753904
GORJ	314685	27362	8.6950442505998
BESZTERCE-NASZÓD	295988	25398	8.5807532737814
DAMBOVITA	479404	40341	8.4148234057288
SZILÁGY	212224	17416	8.2064234016888
HARGITA	291950	20949	7.1755437574927
KOVÁSZNA	200042	14101	7.0490197058618

Becsapjuk magunkat?

Kicsit igen. A helyzet az, hogy teljesen mindegy melyik számolási módszert használjuk, mindkettőnél az az alapelképzelés, hogy a magyarok az összlakosságnak megfelelő arányban maradtak távol a kérdezőbiztosoktól vagy az online kitöltéstől – viszont tudjuk, hogy ez nem így van, a magyar megyékben, a kezdeti nehézségek után nagyon is megugrott a népszámlálási ívet kitöltők száma. A statisztikai intézet viszont megyére és településekre lebontva közli az ismeretlen nemzetiségűek létszámát, így összeállítottam egy táblázatot, amiből jól kivehető, hogy a kifejezetten magyar megyékben (Hargita, Kovászna) a legkevesebb azon személyek száma, akiket ismeretlen nemzetiségűnek jelölt a népszámláló, az erdélyi megyék pedig jobbára a középmezőnyben helyezkednek el. Íme a helyzetkép (csökkenő sorrendben):

Tehát, a korrigálással kialakuló végleges eredményekről elmondhatjuk, hogy nem alá-, hanem felébecsülik a magyarok lélekszámát. Ez pedig kiválóan alkalmas arra, hogy becsapjuk magunkat, végül is el lehet halasztani azokat a strukturális reformokat, azt a fajta újragondolást, mire az erdélyi magyarságnak immár elkerülhetetlenül szüksége van. Lévén az ilyen újratervezések sok gonddal, mi több, konfliktussal járnak, ezért nem valószínű, hogy a Pató Pálok korában erre sor kerüljön. A probléma azonban nemcsak az, hogy nem tudjuk mennyien vagyunk, nemcsak az, hogy a számsorokból egyértelműen kiderül, nem vagyunk annyian, amennyit a korrigált adatok mutatnak, hanem problémák, kérdések egész sora tárul a szemünk elé, ha jobban belemélyedünk az adatsorokba.

Ráadásul mindannyian tudjuk, hogy a népszámlálási ívet kitöltő magyarok közül valójában sokan nem tartózkodnak életvitelszerűn Erdélyben, az online kitöltésnek köszönhetően pedig aligha tudjuk megbecsülni azok számát, akik magyarként ugye kitöltötték a kérdőívet, de valójában Németországban, Londonban, Magyarországon, vagy a világ valamely másik pontján élnek.

Jól látható tehát, hogy a valós számok, akár korrigálással, akár anélkül, de több magyart mutatnak ki, mint amennyi valójában és a mindennapokban itthon él Erdélyben.

Kik is vagyunk mi, magyarok és magyarul beszélők?

Van itt kérem egy táblázat: az anyanyelv és a nemzetiség (etnikum) összefüggése. Nem is kell túl mélyen belepiszkálnunk ebbe, hogy lássuk: van itt egy szép számú embertömeg, akik úgy vallják maguknak a magyar anyanyelvet, hogy nem tartják magukat magyar nemzetiségűnek. Amennyiben a korunkban oly’ divatos meghatározást vesszük alapul, miszerint az a magyar, aki annak vallja magát és magyarul is beszél, akkor létszámunk 977.450.

Ugyanakkor nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy több tízezer ember úgy vallja magáénak a magyar anyanyelvet, hogy a magyar nemzetiséget nemcsak, hogy nem vállalja fel, hanem kifejezetten más etnikumúnak tartja magát. Amint a fenti táblázatból is látszik, a legtöbb ilyen eset a románok és a cigányok köréből kerül ki, együttesen mintegy 56.736 személy, és van még közel négyezer német és több mint kétszáz az alaposan megfogyatkozott zsidók közül, akik számára a magyar az anyanyelv, összesen mintegy 61.356 személy vallja magáénak a magyart, mint anyanyelvet úgy, hogy önmagát kifejezetten más etnikumúnak tartja.

A nemzetiség és anyanyelv közötti kapcsolat azért is érdekes, mert itt figyelhető meg az egyik legfőbb változás 2011-es népszámláláshoz képest. Tíz évvel ezelőtt 1.227.623 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ebből 1.206.264 fő pedig a magyar nyelvet jelölte meg anyanyelvként, arányaiban pedig: 2011-ben a magyar anyanyelvűek 98,2 százaléka gondolta úgy, hogy egyúttal magyar nemzetiségű is, 2021-ben pedig már csak: 97,5 százalék! Apróságnak tűnhet az aránybeli eltérés, ugyanakkor fontos folyamatot jelent: immár kimutatható módon szakadnak le a magyar etnikumról olyanok, akiknek anyanyelve egyébként magyar.

A 2011-es népszámlálási adatokkal összevetve az is kiderül: miközben a cigányok nagyrészt ugyanannyian vallották magukat magyar anyanyelvűnek 2021-ben is, mint 2011-ben, addig a magukat román etnikumúnak, de magyar anyanyelvűnek vallók száma jelentősen megemelkedett, majdnem megduplázódott: a tíz évvel ezelőtt 14.128 főből 2021-re már 24.650 fő vallotta magát magyar anyanyelvűnek, és ezzel együtt román nemzetiségűnek!

Manapság, amikor egyes, magyarságukkal hivalkodó körökben dúl a román, cigány és zsidóellenesség, akkor fölöttébb időszerű lenne elgondolkozni azon, hogy Erdélyben merre van az arra? Képesek vagyunk több mint 60 ezer embert kiebrudalni a magyarság soraiból, amikor magukat magyar anyanyelvűnek vallják? Egyáltalán, akarnak ők abba a magyarság-meghatározásba illeszkedni, miszerint magyar etnikumúnak és magyar anyanyelvűnek kell vallania magát ahhoz, hogy teljes értékű magyarként fogadják el őt? Ez utóbbi kérdésre a válasz: egyértelműen nem! Így hát nekünk, pontosabban az erdélyi eliteknek kéne valamit kitalálniuk, ami fölöttébb nehéz lesz úgy, hogy neki se kezdtünk egy erről szóló vitának. Nem baj, ráérünk mi még arra, kedves olvasóink pedig egy perces néma felállással adózzanak Pató Pál emlékének.

Folyt. köv.

(Nethuszár)