Éhes a kis gömböc: a kormány a magánszféra megcsapolását tervezi

Kiakadt a romániai vállalkozások jövőjével, helyzetével foglakozó Romanian Business Leaders nevű szervezet, amiért az állam ismét, immár sokadjára a magánszféra megcsapolásával próbálja betömni a költségvetésben keletkezett űrt – az RBL egyenesen fiskális viharról beszél, amelynek pont a közepén vagyunk, amikor a kormány egymás után szellőztet meg intézkedéseket, ezek célja pedig a 20 milliárd eurós deficit fedezése lenne.

A vizsgált három hét alatt több fiskális intézkedésről szóló hírt szellőztettek meg a romániai sajtóban és közbeszédben, amelyekből több mint 20 érinti a magánszférát és csak 2 óvatos lépés tervezi az állami kiadások lefaragását. Miközben teljes szektorok, ágazatok tanácstalanok a közeljövőjükkel kapcsolatban, a kormány részéről nem látszik a sietség, hogy csökkenteni próbálná a büdzsé kiadásait.

Az állam bevételeiből az állami alkalmazottak fizetésekre fordított összeg aránya továbbra is a legmagasabbnak számít Európában – 2021-ben az állami bevételek 33,8 százaléka ment el fizetésekre, szemben a 22,4 százalékos európai átlaggal. Itt a budzsétárok fizetéséről van szó, mielőtt bárki félreértné az arányokat!

Tucatnyi felháborító bónusz és egyéb támogatásban részesülnek a budzsétárok, ezek összegszerűen a fizetésük több tíz százalékát tehetik ki: veszélyességi pótlék, titoktartási pótlék, neuropszichológiai támogatás, támogatás, amiért az ártalmas számítógép előtt dolgozik – néhány a több mint 50 támogatás (spor) közül, amelyre az állam költi az adólejeinket.

Budzsétárok ezrei kolosszális jövedelemre tesznek szert azáltal, hogy tagokká válnak a különböző felügyeleti bizottságokban: állami vállalatoknál, kórházaknál, oktatási intézményekben, az állam különböző intézményeinél betöltött felügyeleti bizottsági tagság díjazására is kiemelkedően sokat költ a kormányzat.

A budzsétárok, azaz állami alkalmazottak száma évről évre nő, párhuzamosan az állami intézmények egyre növekvő számával.

A speciális nyugdíjak ügyének igazságos megoldásától távolabb vagyunk, mint valaha.

500 állami vállalat több mint 2 milliárd lejes nettó veszteséget jelentett, ezen vállalatok pedig összesen több mint 4 milliárd lejjel tartoznak a költségvetésnek (a Fiskális Tanács 2021-es adatai alapján), miközben nincsenek tervek arra nézve, hogy ezeket az állami vállaltokat újraszervezzék. És ugyanebben a kontextusban kell értelmezni a kormány azon lépését, hogy újabb intézményt hoz létre, az AMEPIP-et, amely az állami vállalatok jövedelmének 0,1 százalékának begyűjtésere jön létre. Az AMEPIP 100 alkalmazotta fizetésük 50 százalékáig jogosultak különböző támogatásokra (ismét a jól ismert spor).

KONTEXTUS:

A Nethuszár a tanársztrájk idején nem egyszer írt arról, hogy – bár igazuk van a tanároknak – ennek a sztrájknak nem most van itt az ideje, és az előttünk álló problémák közül NEM a tanári fizetések a legégetőbbek. Ahogy akkor is írtunk róla, most is mondjuk: a tanárok (ahogy az egészségügyi alkalmazottak, a rendőrök és a többi sztrájkra készülő ágazatban dolgozók) fizetését a privát szféra termeli ki. A privát szféra pedig elérte a saját határait, a jelenlegi helyzetben fejlődni nem tud, a kis- és közepes vállalkozások körében a csődhelyzet fenyegető veszélye egyre kézzelfoghatóbbá válik. Az sem kell elfeledni, hogy az állam – az energiaválság idején – komoly összeget fordított arra, hogy a lakosságot megkímélje a magas számláktól, ezt pedig szintén az állami büdzséből kellett finanszírozni, és a helyzeten egyáltalán nem segít, hogy a kormányzat láthatóan képtelen elszakadni a román menedzselési stílustól: aki kormányra kerül, az létrehoz intézményeket azért, hogy rokonainak, üzletfeleinek, barátainak legyen egy munkahelye – természetesen a mi adólejeinkből.

Azt sem nagyon nehéz kitalálni, hogy mi lesz a kormányzat válasza, de erről is írtunk már korábban: majd megint megemelik a minimálbért, aminek az a lényege, hogy így majd több adó folyik be az államkasszába – a minimálbérért dolgozónak ettől nem pedig nem lesz jobb, hiszen rengeteg olyan kisvállalkozás van, ahol már most is komoly nehézségeket okoz a bruttó minimálbér kitermelése. Így aztán vagy elkezdődnek a csalások (bejelenteni csak négy órára stb.), vagy indul egy elbocsájtási hullám.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy jövőre választási szuperév lesz Romániában, azaz négy választást kell lebonyolítani, az ehhez szükséges ígéretekkel és pénzszórással együtt – ilyenkor a kormány biztos nem fog spórolni, sem a PSD, sem a PNL, ennek az összegét pedig ugyancsak a privát szféra fogja kitermelni – amennyiben két év járvány és egy év háború után még megbírja ezt a terhet

Ilyen körülmények között azon kell elgondolkozni, hogy a privát szféra miként tudna sztrájkba lépni, és miként tudná rávenni arra a kormányt, hogy ne lépje meg a szóban forgó fiskális intézkedéseket, illetve a választások után azonnal kezdjen el egy adóreformot, csökkentse a bérekre rakodó adóterheket.

Romániában ez lesz a politikai ősz legforróbb kérdése: jó lesz, ha már elkezdünk készülni rá.

FORRÁS: RBL

(Nethuszár)