Rossz hírek Brüsszelből: adó- és ÁFA-emelés várható

Rossz hírek érkeztek Brüsszelből: amint arról blogunk is beszámolt, a román kormány több minisztere, illetve maga a kormányfő, Marcel Ciolacu vérre menő tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a romániai költségvetési hiánnyal kapcsolatos kérdésekről, egész pontosan arról, hogy az Unió legyen olyan kedves és nézze el a román politikai osztály elmúlt tíz évének sorozatos mulasztásait, amelynek következtében a költségvetés hiánya jóval meghaladja az Unió által amúgy is engedékenyen 4 százalakos határt, és tűrje meg, nézze el, hogy idén az 5-5,5 százalék körül leszünk, viszont a pénzügyi és adópolitikai intézkedésekkel betömik a lyukat. Majd. Egyszer. Nos, Brüsszel úgy néz ki idén nem az engedékeny hangulatáról híres, és komolyabb intézkedéseket követel – ezek pedig a mi zsebünket is érintik.

„Cecilé Gauer (az Európai Bizottság SG Recover projektjének igazgatója) és Valdis Dombrovskis (az EV aligazgatója) valósággal beleverte a román tárgyalódelegáció fejét az asztalba”

– ezekkel a plasztikus szavakkal érzékeltette a Libertatea lap egyik kormányzati forrása a tárgyalásokon uralkodó hangulatot.

„Az Európai Bizottságban már nincs bizalom Románia iránt. Túl sokat ígértek és túl keveset valósítottak meg. (…) Ez Románia legnagyobb problémája: a bizalomhiány”

– így egy másik kormányzati forrás.

A helyzet nem rózsás

A probléma alapja ugye az elszállt költségvetési hiány. Ahogy arról blogunkon írtunk már, a GDP nagyjából két százalékának megfelelő összegeket kéne visszatenni a kaszába, ami nagyon sok pénz. Plasztikusabban fogalmazva: kurva sok lové!

A Ciolacu-kormány, akárcsak bármely kormány előtt két lehetőség mutatkozik: az egyik az állami kiadások lefaragása, ennek része az úgynevezett közigazgatási reform, amit Ciolacu hirdetett meg, és ami miatt a nagykoalíció is közel került a széteséshez, ezt végül a kormány felelősségvállalással próbálja majd elfogadtatni, a másik irány pedig a bevételek növelése, azaz, adóemelés, egyes állami kiadások lefaragása (ennek esik áldozatul most a kultúra, ezért lázadnak most a kulturális szféra szereplői).

Románia a szakadék szélén, de bátran lépünk előre

A pénzügyminiszterünk, Marcel Bolos kedden és szerdán Brüsszelben tárgyalt, próbálta elfogadtatni a tervezett intézkedéseket, hogy ezzel az év elején felvállalt 4,4 százalékos hiánycél emelését érje el az Európai Bizottságnál. A jobb érthetőség kedvéért: a román tárgyalódelegáció célja az lenne, hogy az Európai Bizottság fogadja el az újabb román vállalást, az 5,5 százalakos hiánycélt erre az évre, miközben a gazdasági elemzők 6, de olyan is akad, aki 7 százalékos hiánycél megvalósulását látja valósnak.

A kérdés nagyon nem mindegy,

itt százalékos GDP arányokról beszélünk, így aztán egy újabb, 5,5 százalékos hiánycél tartása azt jelentené, hogy a pesszimista 7 százalékos várható hiányból „csak” 1,5 százalékot kell lefaragni. Amennyiben Brüsszel nem fogadja el Románia újabb hiánycél-vállalását – és minek tenné? – akkor a GDP minimum 2, de inkább 3 százalékát kell előteremtenie kormánynak.

Az Európai Bizottság nem volt elégedett

a román kormány által bemutatott tervekkel, nem győzték meg őket az Excel-táblázatok, több és szigorúbb lépést akarnak. Másképp, de közérthetőbben fogalmazva: a román kormány arról sem tudta meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy az optimistának számító 1,5-2 százalékos lyukat képes betömni az általa vázolt intézkedésekkel.

Marcel Bolos az Európa Bizottságtól most az 5,5 százalékos hiánycél elfogadását kérte, erről szólnak a tárgyalások, ezek részeként kerültek bemutatásra a Ciolacu-kormány fiskális reformokat tartalmazó tervei, és ezekkel nincs megelégedve az EB, ahol arra is figyelmeztették a pénzügyminisztert, hogy amennyiben Románia idén nem hoz meg drasztikus intézkedéseket, akkor az uniós 3 százalékos hiánycél jövőre sem lesz elérhető.

Szóba került intézkedések

Arról már mi is írtunk, hogy a válság felé robogó fiskális helyzetünk miatt Marcel Ciolacu kormánya azt tervezi, hogy kivezeti az energiaár-plafont, ezzel startból megduplázódnak a lakosság energiaszámlái, viszont ezzel az energiakereskedő cégek profitja nagyjából 25 százalékkal növekszik, ami már szép adóbevételt is jelenthet.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon pedig az ÁFA (TVA) emelése is szóba került, az elképzelések szerint egységes 21 százalékos ÁFA-kulcs kerülne bevezetésre. Az élelmiszerek többsége jelenleg a 9 százalékos ÁFA-kulcs hatálya alá esik, könnyen látható, hogy olyan élelmiszerár emelkedés jönne, amit nehezen fogunk tudni megemészteni.

Egy másik tervezett intézkedés az osztalékadó jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra történő emelése (ezt nemrég emelték meg 5-ről 8 százalékra), valamint a KKV-k (kis- és középvállalatok, román terminusban. IMM) szabályozásának szigorítását is szeretné elérni Brüsszel, utóbbiakat egyenesen adóparadicsomnak tartják az Európai Bizottság illetékesei. A KKV-k bizonyos éves pénzügyi forgalom alatt nem fizetnek ÁFÁ-t, ennek az éves forgalomnak felső plafonját vinné le 60.000 euróra az Európai Bizottság.

A mikrovállalkozások esetében ez a plafon jelenleg 65.000 euró, egy 5.000 eurós csökkentés pedig azzal járna, hogy rengeteg kisüzlet, fodrászat, kozmetikai vállalkozás stb. esne ki a mikrokategóriából és válna kisvállalkozóvá, ezzel pedig más adóbesorolás alá kerülne, az viszont egyelőre nem világos, hogy a kis- és középvállalkozókra vonatkozó plafon hogyan módosulna. Hogy érezzük mekkora gazdasági térről van szó, amelyet ez érint, akkor tegyük hozzá: a KKV-k termelik meg Románia GDP-jének 70 százalékát!

A tárgyalásokról

A Libertatea lap arról is beszámol, hogy Bolos nem támogatta az osztalékadó emelését, mondván, hogy annak nem lenne jelentős hatása a költségvetés bevételi oldalán, de ennél is érdekesebb, amit az 5,5 százalékos hiánycélról ír a neves román lap. Bolos ugyanis maga kérte ezt, a szóban forgó hiánycélt pedig nem a koalíció állapította meg, az a pénzügyminiszter egyedi döntése.

Bolos ugyanakkor ellenállt annak az EB-elképzelésnek is, miszerint az élelmiszerek ÁFÁ-ját 9-ről 19 százalékra kéne emelni (itt nem világos, hogy a korábban említett egységes 21 százalékos ÁFÁ-val mi az összefüggés vagy eltérés), ahogy a pénzügyminiszter nem vitte túlzásba azt az érvelést sem, miszerint Románia az Ukrajnának nyújtott segítség miatt kell elszenvedje a költségvetési hiány drasztikus megugrását. Ez utóbbi lett volna ugyanis a hiánycél megemelése mellett szóló legfőbb érv, de, ahogy a Libertateanak fogalmazó forrás elmondta:

„Bolos nem azokkal az adatokkal ment, amelyeket Ciolacu kért tőle. Beszélt Ukrajnáról (az Ukrajnának nyújtott román támogatásról – szerk. megjegyz.), de nem tudta meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy mekkora is a költségvetési hatása ennek a támogatásnak, és miért kéne elfogadniuk a hiánycél megemelését. Bolos nem használta a Ciolacu által említett érveket, nem mutatott be konkrét adatokat”

– így a Libertateanak nyilatkozó kormányzati forrás.

Innen pedig az is jól érthető, hogy miért is ódzkodik az EB attól, hogy belemenjen egy Romániának nyújtandó újabb haladékba: egyrészt ennek lenne egy precedens jellege, de ennél is szomorúbb az, hogy a pénzügyminiszterünk egy ilyen fontos tárgyaláson nem tudja elmondani azt, amit a kormányfő tud, amit a miniszterelnök szeretne, és amire a megbízást kapta a miniszterelnöktől. Minderre ráépül még a nagykoalíciós feszültség, és mindez együtt már érthetővé teszi, miért is fogalmazott úgy a lapnak nyilatkozó egyik forrás, hogy Románia iránt nincs bizalom.

Az energiaár-plafon védelme

Adrian Câciu, az európai projektekért felelős miniszter viszont elmagyarázta az Európai Bizottságnak, hogy az energiaár lakossági támogatására nyújtott összeg a hiány egy százalékát tette ki, ugyanakkor idén már nem várható, hogy ekkora hatással legyen a költségvetésre, mivel az energia világpiaci árai csökkentek. Halovány remény ez arra, hogy legalább nem az idén vezetik ki az energiaár-plafont…
Hogy jutottunk idáig?

Románia egy túlburjánzott állam – a jelenséget mindannyian ismerjük, az állami szféra fenntartása irtózatos összegeket emészt fel, és az utóbbi években ez egyre több pénzünkbe került nekünk, adófizetőknek, ahogy a korrupció sem újdonság számunkra, de azt tegyük hozzá, hogy a Covid-járvány alatt a lakosságnak és vállalkozóknak nyújtott állami támogatások, illetve az egészségügyi rendszerbe sürgősen – és sokszor ész nélkül, vagy korrupt módon beletolt pénzek, lásd a maszkok beszerzése körüli botrányt! –, vagy épp a háború nyomán meglódult energiaárak állami szabályozása azért olyan dolgok, amelyek rendesen megütötték a költségvetést.

Ez már nem sztrájk, hanem gazemberség

Ehhez jön még hozzá, hogy az idei év közepén, a tanárok sztrájknak köszönhetően jelentős béremelés történt az oktatási szférában, és sovány vigasz, hogy a Nethuszáron jóformán egyedüliként írtuk meg (például ITT és ITT) és mondtuk ki, hogy ennek nem lesz jó vége. Most pedig ott tartunk, hogy a várható megszorítások nyomán előálló infláció elviszi azt a többletet, amit a tanárok megkaptak, cserébe viszont szívni fog az egész ország.

Erre már csak az tudná feltenni a koronát, ha szétesne a koalíció és előrehozott választásokat kéne tartani.

Higgyük el, Románia képes ilyen megnemlepetésekre.

Felcser V. Örs

Forrás: Libertatea

(Nethuszár)