Augusztusban 2,26 százalékos volt a GDP-arányos hiányunk

Augusztusban 2,66 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, ami kétségessé teszi az Európai Bizottság számára, hogy Romániának sikerül teljesítenie a deficittel kapcsolatos vállalásait – jelentette ki szerda esti sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter. Marcel Boloş részletesen ismertette a költségvetési hiány csökkentését célzó törvénytervezetbe foglalt intézkedéseket, miután aznapi ülésén a kormány első olvasatban tárgyalta a jogszabályjavaslatot, amelyért felelősséget készül vállalni a parlamentben.

Emlékeztetett arra, hogy Románia vállalásai szerint idén a költségvetési hiány nem fogja meghaladni a 4,4 százalékot. Ehhez képest májusban 2,33, júniusban 2,34, júliusban 2,44, augusztusban pedig becslések szerint 2,66 százalékos volt a deficit.

A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Bizottság már a májusi adatok láttán felszólította Romániát a költségvetési hiány csökkentésére. Hangsúlyozta, ha a kérésnek nem tesznek eleget, az ország uniós forrásoktól eshet el, és drágábban jut hitelekhez a nemzetközi pénzpiacon.

Emlékeztetett arra, hogy az EU-s szabályozások szerint az Európai Bizottság felfüggesztheti egy túlzottdeficit-eljárás alatt lévő tagállam hozzáférését a kohéziós alapokhoz. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, azaz a helyreállítási alaphoz való hozzáférés is korlátozható, ha a tagállam nem intézkedik a költségvetési hiány csökkentéséről.

Boloş elmagyarázta: Románia most a túlzottdeficit-eljárás úgynevezett korrekciós szakaszában van, amikor intézkednie kell a költségvetési hiány csökkentéséről, és nincs más választása, ha el akarja kerülni a szankciókat.

Ha nem lépnek, nincs uniós lóvé

A deficitcsökkentő intézkedéscsomag bevetése nélkül Románia összesen 75 milliárd euró uniós forrást veszítene el, 46 milliárdot a kohéziós alapokból és 29,3 milliárdot a helyreállítási alapból – nyilatkozta szerda este a pénzügyminiszter.

Sajtótájékoztatóján Marcel Boloş részletesen ismertette a költségvetési hiány mérséklését célzó törvénytervezetbe foglalt intézkedéseket, miután korábbi ülésén a kormány első olvasatban tárgyalta a jogszabályjavaslatot, amelyért felelősséget készül vállalni a parlamentben. A pénzügyminiszter szerint Románia jövője a tét, mert a 75 milliárd eurót autópálya-építésre, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, az iskolák, kórházak, a vízellátás és a csatornázás korszerűsítésére, illetve az energiahatékonyság növelésére lehet fordítani.

Boloş elmondta, hogy a kormány 16,8 milliárd lejes többletbevételt remél az adóügyi intézkedésektől, de az elfogadás előtt álló törvénytervezet mellett léteznek más jogszabályok is, amelyek pluszforrásokhoz juttatják a költségvetést. Ugyanakkor szerinte a kiadáscsökkentő intézkedések is a vártnál nagyobb összegű megtakarításokat eredményezhetnek. „A becsléseinket óvatosan végeztük, mert megtapasztalhattuk már, hogy hova vezet az, ha túlbecsüljük a bevételeket” – jegyezte meg.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi történik majd az inflációval bizonyos áfakedvezmények eltörlése után, a pénzügyminiszter emlékeztetett: az élelmiszerek és gyógyszerek áfakulcsa 9 százalék, a tűzifa, a lakossági felhasználású hőenergia és földgáz áfakulcsa pedig 5 százalékos marad. Közlése szerint a kulcs csak a nagy cukortartalmú termékek esetében emelkedik jelentősebben, 9-ről 19 százalékra, de ez szerinte nem érinti az átlagembereket.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)