A magyar pártok stabilizáló tényezőt jelentenek a szlovák politikában

A magyar pártok mindig stabilizáló tényezőnek számítanak a szlovák politikai instabilitásban, ezt a szlovák politikusok, elemzők, újságírók is elismerik – jelentette ki a szlovákiai magyar Szövetség párt alelnöke kedden, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Mózes Szabolcs a szombaton esedékes előrehozott parlamenti választások kapcsán azt mondta: a magyar pártok „nem vernek szét kormányokat, nem cirkuszolnak, nem bohóckodnak”, ahogy az az elmúlt három évben jellemző volt a szlovák politikára. Ebből a szempontból nemcsak a magyarságnak, de egész Szlovákiának szüksége lenne arra, hogy legyen egy racionális, stabilizáló erő a parlamentben és kormányon – értékelt.

Kifejtette, hogy érezhetően nő a választási kedv, feltételezhetően a 2020–ashoz hasonló lesz a szavazói részvétel. Tapasztalataik alapján Dél–Szlovákiában, vagyis a magyarok lakta területen is nő a részvételi hajlandóság, hogy valós esély legyen arra, hogy képviseletük legyen a parlamentben és a kormányban.

A politikus szerint kulcsfontosságú a mozgósítás, mert Szlovákia lakosságának 8,5 százaléka magyar, a magyar kötődésűeket is beleszámolva 9–10 százaléknyi potenciális választóval számolnak, a parlamenti bejutáshoz pedig 5 százaléknyi szavazat szükséges. „Senki más nem fog a magyarság ügyeivel törődni, a szlovák pártokra nem lehet számítani, ezt már sokszor bizonyították.”

Mózes Szabolcs úgy vélekedett, hogy a szlovákok 99,9 százaléka szlovák pártra fog szavazni, a Szövetség feladata, hogy a magyar képviseletet biztosítsa, de ezzel együtt a többi kisebbséget is, mert Dél– és Kelet–Szlovákia is nagyon elhanyagolt régió a szlovák pártok részéről. Azok a pártok nem törődnek ezzel a vidékkel, a magyar ügyekkel, ha esetleg „karácsonyfadíszként” egy–egy magyar képviselőjelöltet fel is tesznek a listájukra, az semmit nem ér végül, hiszen a magyar ügyek, a dél– és kelet–szlovákiai ügyek nem jelentenek számukra prioritást – mondta.

Mózes Szabolcs az M1 délelőtti műsorának vendégeként arról is beszámolt, hogy régi adóssága Szlovákiának a kisebbségi törvény megalkotása, ami pedig nemzetközi vállalása is az országnak. A korábbi Fico–kormány is megígérte, majd az elmúlt három évben kormányzó, de többszörösen megbukott koalíció a kormányprogramjába is beleírta, „mégis elszabotálták”.

A szlovák köztévé adásidejében jelenleg a műsorok mindössze 0,3 százaléka magyar nyelvű, holott egy 2011–es jogszabály alapján 8,5 százalékban kellene magyarul sugároznia, ugyanolyan arányban, mint amennyi a teljes lakosságban a magyarságé – említette a szlovákiai magyar politikus.

Arra is kitért, hogy a régiós fejlesztések körében máig nem épült meg a Komáromot elkerülő út, amire azért van nagy szükség, mert a nagyrészt Magyarországnak köszönhetően elkészült Duna–híd miatt jelentősebb lett a kamionforgalom a szlovák oldalon. Középkelet–Szlovákiában, Felsőgömörben alagútépítés maradt el, aminek a közbeszerzését 2019–20–ban írták ki, de a bukott koalíció leállította a beruházást – sorolta Mózes Szabolcs.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója ugyancsak az M1 műsorában elmondta: három magyar formáció indul a mostani szlovákiai választásokon, de a Szövetségnek van a legnagyobb esélye, hogy bejusson a parlamentbe. A szavazók azt szeretnék, hogy mandátum legyen a szavazatukból, vagyis ne vesszen el, ha kieső pártokra szavaznak, ezért láthatóan elindult felfelé a Szövetség támogatottsága, ahogy a Fico által vezetett Smeré is emelkedőben van.
Jelezte azt is, hogy a szlovák politikában a többségi pártok mindig megpróbálják a kisebbségeket hátrébb sorolni, a déli és a keleti országrész rendre kimarad a fejlesztésekből. Ha bejutnak a magyar politikusok a parlamentbe, azzal vissza tudják helyezni a fejlesztéspolitikai térképre a dél– és kelet–szlovákiai területeket, ezzel pedig nemcsak a magyarokat, de az ott élő szlovákokat, cigányokat, ukránokat is képviselik.

Ha van magyar képviselet, azt minden ott élő előnyére lehet fordítani. Másrészt ha van magyar párt, akkor a szlovák–magyar viszonyban is van olyan közvetítő partner, amelyik elő tudja mozdítani a kompromisszumokat – érvelt a politológus. Kiszelly Zoltán szerint a jelenlegi mérések alapján bármelyik szlovák párt jut a parlamentbe, annak két–három koalíciós partnerre is szüksége lesz ahhoz, hogy kormányozni tudjon. Ebben az esetben akár a mérleg nyelve is lehet a magyar párt, így a kormányzó többséghez adott támogatásáért cserébe előrébb kerülhetnek az elmaradt beruházások, munkahelyteremtések.

Azt is megjegyezte, hogy a Szövetség sokfelé mutat nyitottságot, kompromisszumkész az ott élő magyarság érdekében. Nagyon magas még a bizonytalan szavazók aránya, ezért ha a magyaroknak a szlovák átlagnál magasabb a választási hajlandóságuk és akár 6 vagy 7 százalékos arányt is elérve jutnak be a parlamentbe, akkor annál jobb alkupozícióba kerülnek a kormányalakításkor.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)