Szabadon engedték az albánok a szerb puccsistát

Letartóztatása után egy nappal, szerdán szabadon engedték Milan Radoicicot, a szeptember 24–i észak–koszovói fegyveres támadás feltételezett szervezőjét – közölte a belgrádi felsőbíróság szerdán. Az ügyészség fellebbez a döntés ellen. Milan Radoicic a múlt pénteken ismerte be, hogy ő szervezte meg azt a szeptember 24–i fegyveres támadást, amelyben egy koszovói rendőr életét vesztette.

A Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke azt állította, hogy a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Vallomása szerint társaival azért ment Észak–Koszovóba szeptember 24–én, hogy bátorságot öntsön az ott élő szerbekbe az Albin Kurti koszovói miniszterelnök „terrorjával” szembeni ellenálláshoz.

A szerbiai rendőrség kedden letartóztatta, a bíróság azonban a kihallgatása után szabadon bocsátotta a férfit, az útlevelét azonban át kellett adnia, megtiltották neki, hogy elhagyja az országot, valamint hogy belépjen Koszovó területére, illetve havonta kétszer jelentkeznie kell az illetékes rendőrségen.

A 45 éves Milan Radoicicot az ügyészség azzal vádolja, hogy az idei év januárjától kezdve a boszniai Tuzlából fegyvereket, lőszereket és robbanószereket vásárolt. A vádirat szerint a fegyvereket Belgrádban vette át, majd Koszovóba szállította, ahol elhagyatott épületekben és az erdőben rejtette el. Azzal is vádolják, hogy eddig azonosítatlan társait vezetve Észak–Koszovóban tevékenységével szeptember 24–én az ott élők életét veszélyeztette. A belgrádi felsőbíróság elutasította az ügyészség kérését, miszerint hosszabbítsák meg a férfi fogva tartását, mert fennáll a szökés veszélye. Az ügyészség fellebbez a döntés ellen.

Észak–Koszovóban szeptember 24–én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, három támadót pedig lelőttek. Belgrád tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, ám Pristina szerint Szerbia politikailag és pénzügyileg is támogatta a fegyvereseket, a cél pedig Észak–Koszovó bekebelezése volt.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak–koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)