Ukrajna 2030–ra EU–tag lehet

Ukrajna 2030–ra az Európai Unió tagja lehet – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán ismertetett interjúban. Az EU–s tagországok állam–, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna 2030–ra elnyerheti a tagságot, ha „mindkét fél elvégzi a házi feladatait”.

Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek végre kell hajtania reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mit tartanak igazán fontosnak és mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.

„Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nem vesztegethetjük tovább az időt” – mondta Charles Michel az Európai Tanács pénteki informális ülésével kapcsolatban adott interjúban, rámutatva, hogy a nyugat–balkáni tagjelöltek húsz éve várnak a csatlakozásra, Oroszország és Kína befolyása pedig egyre csak erősödik a térségben. Hozzátette, hogy „egy virágzó és biztonságos Ukrajna” megteremtése EU–s érdek, és az ország az orosz támadással szembeni ellenállással már megmutatta, hogy „az EU–ban a helye”, méghozzá „hamarosan, és nem majd valamikor”, a távoli jövőben.

Ukrajna felvétele azt is bizonyítaná, hogy az EU alkalmas a „geopolitikai cselekvésre” – mondta Charles Michel, kiemelve: „nem állítom, hogy már most is a gazdasági méretünknek megfelelő szerepet játszunk a világpolitika színpadán, de jó úton járunk”, ezt mutatja például, hogy az EU Ukrajna első számú gazdasági és katonai támogatója. Azonban a geopolitikai befolyás mércéje nem mindig a katonai erő, és az EU a szabályokra és a többoldalú együttműködésre épülő, multilaterális világrend „éllovasa” is az ENSZ–ben. Ha pedig ezt a szerepet nem vállalja, jönnek majd mások és „felépítenek egy új rendet, a mi értékeink és szabályaink nélkül” – mondta az Európai Tanács elnöke.

A többi között arról is szólt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – kevésbé fejlett országok támogatására – fordított források legnagyobb részét, 43 százalékát az EU és tagállamai biztosítják, és a közösség „világszerte hatalmas összegeket fektet be az éghajlati válság elleni küzdelembe, a békébe és a biztonságba”.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)