ENSZ-hipokrácia: így verték át a világot az Izrael-ellenes határozattal

Az ENSZ Általános Közgyűlése (General Assembly, továbbiakban GA) vitatta meg, majd szavazott arról a határozatról (ES–10/L–25), amely a magyar közéletbe is begyűrűzött, köszönhetően egy meglehetősen hamiskás, téves és a helyzet nem ismeretére alapozott parlamenti felszólalásnak. A nyugati mainstream média pedig szintén lazán kezelte az ügyet, holott a határozat szövege, elfogadásának körülményei, illetve az azt támogató/ellenző államok névsora sokkal közelebb is vihetné a nyugati közvéleményt a helyzet megértéséhez és – miért ne? – Izrael támogatásához, vagy, ha ehhez nem is, de megértéséhez mindenképp. Viszont ez utóbbiról mintha lemondott volna a nyugati sajtó..

A GA elé terjesztett szöveg ugyanis minden, csak nem ENSZ kompatibilis – márha azt vesszük, hogy a legnagyobb nemzetközi szövetségnek a kötelező objektivitáson túl arra is törekednie kéne, hogy a határozataiban kért, követelt feltételeket teljesíteni is tudják a felek. Amint azt látni fogjuk, itt nyoma sincs ilyen szándéknak, és talán az sem túlzás, ha kijelentjük: az ENSZ olyan távol került a nemzetközi jog, illetve az emberi jogok betartatásától, mint Makó Jeruzsálemtől, vagy a Hamász a női jogoktól, hogy stílszerűek is legyünk.

Nos, nézzük csak: A civilek védelme és a jogi és humanitárius kötelezettségek fenntartása nevet viselő dokumentum megfogalmazói 13 különböző indokot hoznak fel arra nézve, hogy miért fordulnak követeléseikkel a harcoló felekhez – bár mintha a követelések jobbára csak Izraelt érintenék…

A felsorolás valahogy így néz ki:

az ENSZ alapokmányára való hivatkozás,

a palesztin kérdés megoldására irányuló korábbi törekvésekre való hivatkozás – az ENSZ kétállami megoldási javaslatát az Arab Liga képviselői utasították el korábban, ezt persze nem említik!

a genfi konvenciókra való hivatkozás – ez már abban is hibádzik, hogy a genfi konvenció hadiállapotban részt vevő felekre vonatkozik, és nem tud mit kezdeni azzal, ha civil ruhába öltözött egyének vállról indítható rakétákkal, automata fegyverekkel stb. „viselnek hadat”,

a korábbi ENSZ-határozatokra vonatkozó hivatkozás – ezek zöme Izraelt korábban elítélő, Izrael önvédelemhez való jogát megsemmisíteni szándékozó határozatok,

az ENSZ BT korábbi, a civilek, különösen a gyerekek védelméről szóló határozata – mint látni fogjuk később, azért az ártatlanul, hadüzenet nélkül megtámadott és lemészárolt izraeli gyerekek és civilek esetét ugyanazon kategóriába teszik az ENSZ-nél, mint a gázai civileket, akiket nem lehet elválasztani a Hamász katonáitól (a civil ruhás hadviselés, ugyebár…)

Kifejezik súlyos aggodalmukat az október 7-i támadás (és nem terrortámadás!) utáni helyzettel kapcsolatban, kiemelve a gázai övezetet, az elfoglalt területeket (Occupied Palestinian Territory), ideértve Kelet-Jeruzsálemet. Míg a nemzetközi szereplők, legyen szó akár az Egyesült Államokról, akár épp Kínáról azon vannak, hogy a konfliktust lokalizálják, az ENSZ határozatának indoklásában már megjelenik a gázai háború kiterjesztésének igénye.

Elítéli úgy a palesztin, mint az izraeli civilek elleni támadásokat – a szöveg itt sem tesz különbséget a megtámadott izraeli civilek, és a gázai Hamász által élőpajzsként használt palesztinok között. Mintha ugyanarról az esetről beszélnénk mindkét fél esetében…

Az ellenségeskedés során a felek alkalmazzák a megkülönböztetés eszközeit (mármint a civileket a katonáktól), tartsák tiszteletben az arányosság és az elővigyázatosság elveit – mindezt így, általános értelemben. Ezúttal is szeretném emlékeztetni az olvasókat, hogy a Hamász az, amelyik vaktában lődöz házilag készült, ennélfogva meglehetősen pontatlan rakétákat Izraelre nagyjából olyan alapon, hogy mindegy hova esik, a Hamásznak úgy is jó lesz.

Figyelmeztet, hogy a civileket óvni kell – amint már mondtam, a határozat javaslatai között látni fogjuk, hogy pont ennek érvényesülését akadályozzák majd Izrael ellenségei

Súlyosan aggódnak a gázai övezetben kialakult humanitárius katasztrófa miatt, és kifejezik támogatásukat azon szándékok mellett, amelyek a gázai övezet élelem, ivóvíz, gyógyszerek és üzemanyag ellátása mellett szorgoskodnak – ennek a csapdájáról írtam már korábban is, az ENSZ viszont nem tudja/nem akarja garantálni, hogy a gázai övezetbe beérkező segélyszállítmányok közé nem bújtatnak be fegyvereket a Hamásznak, illetve azt sem, hogy a segélyek nem jutnak majd a Hamász kezére, amely ezzel tudja tovább zsarolni a palesztin lakosságot, és így továbbra is élő pajzsként használhatja őket. Az ENSZ határozat javaslatai között EGYETLEN EGY sincs, amely ezt a biztonságpolitikai szempontból – ráadásul úgy az izraeli, mint a palesztin fél biztonsága szempontjából – kritikus veszélyt semlegesíteni próbálná!

Javaslatok egy sémára

Nos, ilyen előzmények után aligha lehetnek illúzióink, hogy mit javasolnak, kérnek az ENSZ közgyűlése által elfogadott határozatban, de vegyük sorra ezeket is:

1. az ellenségeskedések beszüntetéséhez vezető azonnali, tartós és fenntartható tűzszünetet – nos, határozat szövegének szerzői már az első pontban elvéreznek. Jelen helyzetben a tűzszünet minden lenne, csak nem tartós, és főként nem fenntartható – lévén, hogy több száz izraeli túsz van még a gázai alagutakban
2. felhívja a feleket, hogy azonnal vessék alá magukat a nemzetközi jognak – és ezt a Hamász esetében hogyan kívánják elérni? Egyáltalán, a civil ruhákban harcoló, katonáktól megkülönböztető jelzést sosem viselő Hamászra vonatkozik a nemzetközi jog bármely cikkelye, persze a terrorszervezetre vonatkozóakat kivéve? És hány olyan terrorszervezet van a világon, amelynek a kedvéért ENSZ-határozatot adnak ki, vagy ez egy új irány? (Jó, a PFSZ is lehetett megfigyelő az ENSZ-ben, ahogy az iráni delegált is emberi jogi biztos…)
3. Azonnal engedjék be a gázai övezetbe az élelmet, gyógyszert, ivóvizet és üzemanyagot tartalmazó kamionokat – ahogy írtam pár sorral fentebb, egy szóval sem említik, hogy miként lehetne kiszűrni az esetleges (a régió kusza viszonyait ismerve, inkább biztosnak nevezhető) Hamásznak szánt fegyverszállítmányokat, miként lehetne garantálni, hogy azok ne jussanak a terrorszervezet kezére.
4. A humanitárius szervezetek, úgy mint az ENSZ palesztin-üggyel foglakozó osztálya (UNRWAPR), Vöröskereszt stb. Gázai övezetbe való visszatérésének mihamarabbi lehetővé tétele – nos, az UNRWAPR MINDVÉGIG jelen volt a Gázai övezetben az utóbbi 10-20 évben. Ez idő alatt építette ki a Hamász az alagútrendszerét, rendezte be rakétakilövő állomásait iskolákban, mecsetekben és kórházakban – az ENSZ pedig mindebből semmit sem vett észre. Semmit sem vett észre? Esetleg összejátszott a Hamásszal? A jelen határozat szövegének tükrében ez utóbbi sem zárható ki – mindenesetre némiképp érthető, ha Izrael óvatos ezekkel a humanitárius szervezetekkel kapcsolatban.
5. Az egyik legdurvább pont: felszólítja Izraelt, mint MEGSZÁLLÓ ERŐT, (rescinding of the order by Israel, the occupying Power,) hogy vonja vissza a Wadi Gázától északra fekvő területek kiürítésére vonatkozó parancsát, valamint ismételten felhívja a figyelmet a civilek biztonságának garantálására stb. – nos, mennyi esélye van elfogadtatni Izraellel és a nyugati erőkkel egy olyan szöveget, amely megszállónak nevezi az izraeli hadsereget – mindezt úgy, hogy a szöveg elfogadásának idején már ismert volt Netanjáhú azon kijelentése (ezt több alkalommal is hangoztatta!), hogy Izrael nem kívánja megszállni Gázát! Ugyancsak ide tartozik a palesztinok elűzésének, és Izrael, mint megszálló erő mítoszának újbóli tisztázása: a zsidó állam NEM kezdeményezett területszerző háborúkat! A szóban forgó, és megszállt területeknek nevezett részek azért kerültek izraeli fennhatóság alá, mert ezen országok megtámadták Izraelt, amely honvédő háborúi során ezen vonalakig szorította vissza az arab seregeket. Magyarán: Izrael állam mai határai egybeesnek azokkal a vonalakkal, ameddig kergették a rájuk törő és őket eltörölni kívánó ciszjordániai, egyiptomi, libanoni hadsereget. A „megszálló erő” kontextusa ebben a szövegben más miatt is aggályos: Izrael 2005-ben ugyanis egyoldalúan kivonult a Gázai övezetből, felszámolta az ott lévő zsidó telepeseket, még saját halottait is elhozta, hogy a zsidó temetők se zavarják a palesztinokat önmegvalósításukban.
6. Határozottan elutasítja a palesztin lakosság erőszakos áttelepítését – egy újabb pont, amiből vagy az derül ki, hogy a szerzők SEMMIT sem értenek a katonai műveletek logikájából, vagy épp ellenkezőleg: nagyon is tudják miért kérik ezt Izraeltől. A pontosság kedvéért: Izrael nem elűzi, nem erőszakosan költözteti át a palesztin lakosságot, hanem EVAKUÁLJA – érdekes módon ez utóbbi fogalom az ENSZ határozatának semelyik pontjában sem szerepel. Még továbbá: a palesztin lakosság helyben maradása azt jelentené, hogy a Hamász továbbra is élő pajzsként használja őket, ami csak a civil áldozatok számának növeléséhez vezet. Ezt pedig csak egyetlen módon lehetne megakadályozni, ha Izrael véget vet katonai műveleteinek – ami egyet jelent azzal, hogy a Hamász, bár szenvedett és szenved el jelentős veszteségeket, de tulajdonképp megússza, újraszerveződik, mi több, győzelemként állítja majd az ebből kialakuló helyzetet. Igen, nem először van az az érzésem, hogy az ENSZ határozatait egy gázai alagútból diktálják.
7. Egy másik vérforraló szöveg: az ENSZ arra szólít fel, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon az illegálisan elfogott civileket (civilians who are being illegally held captive,)! Hogy kik azok akik civilnek számítanak? Ugye Izraelben kötelező a sorkatonaság, leszerelésük után pedig minden fiatal tartalékos marad X ideig. Mondhatja azt a Hamász, hogy a nagyon idős és a gyerek túszokon kívül mindenki más NEM civil? Persze, hogy mondhatja! És mióta szed az izraeli haderő „CIVIL túszokat” – ez utóbbi szintén izraeli oldalról problémásabb, mert, ahogy fentebb már kifejettem, a Hamász lényegéből adódóan BÁRMELYIK CIVIL lehet Hamász-katona, illetve mennyire felel meg a terminus technicusnak a „túsz” izraeli szemszögből, miközben ők „terroristákat” fognak el. Természetesen, simán benne van a pakliban, hogy a több száz palesztin letartóztatott között vannak olyanok, akik nemcsak, hogy nem Hamász-tagok, de kihallgatásuk során sem tudnak érdemi dolgot mondani, mert közük sincs a terrorszervezethez. Azért elég nehéz elképzelni egy ilyen gázai palesztint, de tegyük fel, hogy létezik, és valóban az izraeliek fogságában van. Akkor is: hogy engedheti meg magának az ENSZ, hogy az ÖSSZES fogvatartott (ismételten felhívom a figyelmet a szóhasználatra: az ENSZ nem a „túsz”, hanem a „fogvatartott” kifejezéssel írja le státuszukat!) szabadon engedését követelje, amikor már csak a matematikai valószínűség alapján is biztosan állítható, hogy Izrael egy ilyen lépéssel több száz terroristát kéne szabadon engedjen? Hacsak… Hacsak nem egy gázai alagútból diktálták ezt a pontot. Is!
8. A 8., 9., 10., 11., 12. pontok jobbára a gázai palesztinok helyzetével kapcsolatos, azok jobbítására törekvő javaslatok – túszokról, azok szabadon engedéséről, a Hamászról, mint terrorszervezetről ezekben sem esik szó.
9. A 13. pontban ismét a konfliktus békés, politikai keretek között történő megoldását sürgetik, említve a korábbi ENSZ-határozatokat és a már-már idilli színben feltüntetett kétállami megoldást – ez utóbbi azért is érdekes, mert az ENSZ ezzel olyan határozatokra hivatkozik, amelyekben az arab államok és a palesztinok képviselői szavaztak nemmel a kétállami megoldásra. Gyönyörű, nem?

A fent ismertetett javaslatot végül az ENSZ 193 tagállama közül 120 támogatta – gyakorlatilag az iszlám és a kommunista államok összessége, 14 tagállam – köztük Magyarország és az USA – ellenezte, míg 45 másik tartózkodott. Ennél is érdekesebb egy módosító javaslat sorsa, amit Kanada nyújtott be.

„Unequivocally rejects and condemns the terrorist attacks by Hamas that took
place in Israel starting on 7 October 2023 and the taking of hostages, demands the
safety, well-being and humane treatment of the hostages in compliance with
international law, and calls for their immediate and unconditional release;”

Azaz:

„[az ENSZ közgyűlése] Egyértelműen elutasítja és elítéli a Hamász által 2023. október 7-én Izraelben végrehajtott terrortámadást és túszejtést, valamint követeli a túszok biztonságának, jólétének és humánus bánásmódjának nemzetközi jognak megfelelő garantálását, illetve azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésükre szólít fel;”

Na, ez az, amit a közgyűlés végül nem tudott elfogadni – ahhoz, hogy ez a kitétel is bekerüljön a szövegbe kétharmados támogatásra lett volna szükség, de a szavazás végül így alakult: 88 igen, 55 nem és 23 tartózkodás. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Hamász neve egy alkalommal szerepelt a szöveges leiratokban: a Kanada által benyújtott módosítóban!

Az ENSZ közgyűlése által elfogadott szövegben SEHOL nem említik a terrorszervezet nevét, ami azt az ijesztő képet festi fel, hogy az ENSZ háborús bűnöket, mi több, egy háború megindításáért felelős szervezet bűneit tussolja el. A szövegből úgy tűnik, – gondoljunk bele, amikor évek múlva utódaink előveszik ezeket a dokumentumokat! –, mintha Izrael puszta kedvtelésből támadt volna rá az amúgy békés civileknek otthont adó Gázai övezetre.

Tegyük fel hát bátran a kérdést: szükségünk van nekünk, a nyugati civilizációnak erre az ENSZ-re?

Felcser V. Örs

Felhasznált irodalom:

Az ENSZ A/ES-10/L.25 határozata
Kanada módosító-kiegészítő javaslata

(Nethuszár)