Így okozott komoly gondokat az ukrán gabona

A Románia szomszédságában zajló háború számos kihívás elé állította idén a mezőgazdasági ágazatot, az ukrán gabonadömping nehéz helyzetbe hozta a romániai gazdákat, akiknek az alacsony árak mellett a tisztességtelen piaci versennyel és a mezőgazdasági munkák finanszírozásának nehézségeivel kellett szembenézniük.

A hatóságok már az év elején segítségért fordultak az Európai Bizottsághoz (EB), felhívták Brüsszel figyelmét, hogy a szomszédos Ukrajnából már több mint hárommillió tonna gabona érkezett Romániába, jóval alacsonyabb áron, mint amennyiért a román gazdák meg tudták termelni. Petre Daea akkori mezőgazdasági miniszter és öt másik kelet-európai országbeli hivatali kollégája konkrét kompenzációs intézkedéseket kért Brüsszeltől a beáramló olcsó ukrán gabona miatt a terményüket értékesíteni képtelen gazdák megsegítésére.

A Román Gazdák Klubjának Szövetsége már akkor felhívta a figyelmet, hogy az ukrán kukorica, búza, napraforgó és repce 40-100 eurós tonnánkénti ára igen nehéz helyzetbe hozza a romániai gazdákat, akik amellett, hogy nem tudják értékesíteni terményeiket, pluszköltségekre kényszerülnek a tárolás miatt.

Az ukrán gabonadömping vonatkozásában a termékek minőségével kapcsolatos aggályaiknak is hangot adtak a gazdák. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) azonban februárban azt közölte, hogy az addig Romániába érkezett termékekből vett 8500 laboratóriumi minta egyike sem akadt fenn a szűrővizsgálaton, a termékeket emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra egyaránt alkalmasnak és biztonságosnak találták.

A kelet-európai országokban egyre nagyobb méreteket öltött az elégedetlenség

A tavasz beköszöntével egyre nőtt az elégedetlenség a kelet-európai gazdák körében, és a piacokat ellepő olcsó ukrán gabona miatt nagyszabású tiltakozások kezdődtek Lengyelországban és Bulgáriában, főleg azután, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztésének meghosszabbítására.
Március végén aztán az EB bejelentette, hogy az Európai Unió válsághelyzetekre félretett tartalékából kárpótolja a lengyel, a román és a bolgár gazdákat a gabonaáraknak az ukrán behozatal miatti csökkenéséért.

A Brüsszel által felajánlott pénzügyi támogatás azonban rendkívül kis összegű volt, alig 56,3 millió eurót tett ki, amelyből Lengyelország 29,5 millió eurót, Bulgária 16,75 millió eurót, Románia pedig a legalacsonyabb összeget, 10,05 millió eurót kapott. Az EB emellett engedélyezte a három érintett országnak, hogy állami támogatás formájában megduplázza ezeket az összegeket. A javaslatot 2023. március 30-án hagyták jóvá.

A romániai gazdaszervezetek azonban elégedetlenségüknek adtak hangot, és valós támogatási mechanizmust követeltek az ukrán gabonaimport által nekik okozott több száz millió eurós kár miatt. „A román gazdák visszautasítják ezeket a nevetséges összegeket” – közölték a Pro Agro Országos Szövetség képviselői. Petre Daea mezőgazdasági miniszter erre reagálva leszögezte, maga is elégedetlen az EB-től kapott támogatással, és kérte a kártérítési összegek kiszámítási módjának felülvizsgálatát. A tárcavezető ugyanakkor hozzátette, hogy nem utasíthat vissza egy centet sem az Európai Bizottságtól, mert „az országba érkező minden pénzösszeg jól jön”.

Klaus Iohannis államfő is megszólalt a témában. Azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy „a minisztérium nem gondolta át kellőképpen az elküldött adatokat”, de hozzátette, az Európai Bizottságnak szem előtt kellett volna tartania, hogy Románia „hatalmas áldozatokat” hozott az ukrajnai gabonaexport megkönnyítéséért.

Március végén az Európai Bizottság székhelye előtt tüntettek a román gazdák, akiket elkísért a Farmerek Ereje Szövetség (AFF) egy delegációja is. Tiltakozásukkal fel akarták hívni a figyelmet a román agrár-élelmiszeripari ágazat nehéz helyzetére. „Itt az ideje, hogy egyértelmű jelzést küldjünk innen, az Európai Unió fővárosából. A román gazdák élen járnak az Ukrajna megsegítésére irányuló európai erőfeszítésekben. A román gazdák áldozatokat hoztak, lemondtak a jövedelmükről és a profitról. Ezt az erőfeszítést el kell ismerni és értékelni kell” – mondta akkor az AFF tagja, Gabi Corodeanu.

Április 7-én csaknem 7000 romániai gazda vett részt Bukarestben és az ország más városaiban a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetség (AAC) szervezte tüntetéseken. Ezeken a megmozdulásokon is azt rótták fel, hogy az EB „önkényes és diszkriminatív elosztással” az EU válságkezelési alapjából kiutalt teljes összeg kevesebb mint 18 százalékát juttatta Romániának, bár az ország logisztikai platformként szolgált az ukrán mezőgazdasági termékek mintegy 60 százalékának tranzitjára.

Az ellenzék a mezőgazdasági miniszter menesztését követelte

A Románia számára kiutalt csekély összeg jó okot szolgáltatott az ellenzék számára arra, hogy Petre Daea mezőgazdasági miniszter lemondását követelje. „A lengyel mezőgazdasági miniszter lemondott, miután Lengyelország 29,5 millió euró támogatást kapott. De fel sem merül, hogy Daea lemondjon, bár a 10,5 millió euró semmire sem elég. (…) Daea brüsszeli tárgyalásai teljesen eredménytelennek bizonyultak” – mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, a felsőház mezőgazdasági bizottságának tagja, Sebastian Cernic.

Április 12-én az USR és a Jobboldal Ereje egyszerű indítványt nyújtott be a parlamentbe Petre Daea menesztését követelve. A két ellenzéki párt szerint Daea „egy másik korból származó miniszter, aki időnként megnevetteti az embereket, és arra biztatja őket, hogy esőért imádkozzanak”. A képviselőház elutasította a tárcavezető elleni indítványt.

Az egyetlen kormánytag, aki amellett érvelt, hogy az ukrán gabonadömping kiváltotta helyzet nem feltétlenül a mezőgazdasághoz, inkább a kereskedelemhez kapcsolódik, Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter volt, aki hangsúlyozta, „nem szabad 100 százalékban a mezőgazdasági miniszterre hárítani a felelősséget, mert nem ő foglalkozik a kereskedelemmel”.

Több kelet-európai ország egyoldalúan betiltotta az ukrán gabona importját

Elsőként Lengyelország és Magyarország döntött úgy, hogy a helyi termelők védelme érdekében megtiltja az Ukrajnából származó gabona és olajos magvak, valamint más mezőgazdasági termékek importját. Később csatlakozott a kezdeményezéshez Szlovákia és Bulgária is, szintén azzal érvelve, hogy az Ukrajnából beáramló olcsó gabona igen nehéz helyzetbe hozta a gazdákat. Az Európai Bizottság elfogadhatatlannak nevezte ezt a döntést, hangsúlyozva, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, nem lehet egyoldalú lépéseket tenni. Románia tartózkodott az egyoldalú intézkedésektől, de közölte, hogy a szélesebb körű uniós megállapodásban rögzített korlátozásokat maga is alkalmazni fogja. A román és az ukrán mezőgazdasági miniszter közötti egyeztetést követően a román hatóságok bejelentették, hogy Románia szigorítja az országon áthaladó ukrán gabonaszállítmányok nyomon követését, és ellenőrzi a vámnál az Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket.

Április végén Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetőinek igénylésére az Európai Bizottság rendkívüli és ideiglenes megelőző intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan. Az egyoldalú importtilalmat felváltó intézkedések a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot érintették, és 2023. május 2-án léptek hatályba. A döntés értelmében az Ukrajnából érkező négy termék áthaladhatott az öt kelet-európai országon, de nem maradhatott a piacukon belföldi fogyasztás vagy tárolás céljából.

Az EB nagyobb összegű támogatást hagyott jóvá Románia számára

Az Európai Bizottság illetékesei azt is bejelentették, hogy összesen 100 millió eurós kompenzációs csomagot hagytak jóvá az öt tagállam érintett gazdálkodóinak. Ebből Románia számára 29,73 millió eurót különítettek el, ez a volt a második legnagyobb összeg a Lengyelország számára megítélt 39,33 millió eurós támogatás után.

Egy hónappal később, május 23-án lengyel, magyar, cseh, bolgár és szlovák társaik mellett a román gazdák is részt vettek Brüsszelben a visegrádi négyek szervezte demonstráción, az agrár-élelmiszeripari ágazat továbbra is fennálló egyensúlytalanságai ellen tiltakozva. A romániai gazdaszövetség képviselői hangsúlyozták, hogy készleteik a más években jegyzett szint másfélszeresén állnak, ugyanakkor tartanak attól, hogy az új termést nem lesz kinek eladniuk, és az elraktározása is gondot fog okozni. Mivel a helyzet nem mutatta a javulás jeleit, az Európai Bizottság június 5-én úgy döntött, hogy 2023. szeptember 15-ig meghosszabbítja az Ukrajnából származó gabonafélék behozatalára vonatkozó korlátozást.

A nyár végén Florin Barbu újonnan kinevezett mezőgazdasági miniszter kérte az Európai Bizottságtól az ukrajnai gabona importjára vonatkozó korlátozások meghosszabbítását, illetve tonnánként 30 euró kárpótlást a szállítási díjak emelkedésének kompenzálására. Azt is közölte, hogy az ukrajnai háború által érintett másik négy ország – Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – képviselőivel megállapodtak a korlátozások 2023. december 31-ig történő meghosszabbításában, különösen azután, hogy az ukrán mezőgazdasági miniszter megerősítette: Románia nem felvevőpiaca az ukrán gabonának. Még az uniós agrárbiztos, Janusz Wojciechowski is azt hangoztatta akkor, hogy meg kellene hosszabbítani az év végéig a vámmentes ukrán gabona importjára vonatkozó ideiglenes korlátozást, nyilatkozata azonban szembement az EB politikájával.

Új megoldások az importtilalom szeptember 15-i feloldása után

Az EB szeptember 15-én bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán gabona behozatali tilalmát. Cserében Ukrajna vállalta, hogy hatékony intézkedéseket vezet be a négy árucsoport exportjának ellenőrzésére, hogy megakadályozza a szomszédos tagállamok piacának torzulását.

Lengyelország, Szlovákia és Magyarország azonban közölte, hogy az Európai Bizottság döntése ellenére fenntartják az importtilalmat. Erre Kijev később bejelentette, hogy pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt. A román mezőgazdasági miniszter arról biztosította a román gazdákat, hogy szeptember 15-től 30 napig egyetlen szem ukrán búza vagy kukorica sem érkezik az országba.

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter ezután bejelentette, hogy Románia intézkedéseket hoz az ukrán gabona romániai tranzitforgalmának növelésére, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna teljesen függővé vált a szolidaritási folyosóknak nevezett alternatív uniós útvonalaktól, miután Oroszország júliusban egyoldalúan felmondta az ukrán gabona fekete-tengeri szállítását lehetővé tevő egyezményt. Grindeanu akkor közölte, hogy növelik a Sulina-csatornán a révkalauzok számát és felgyorsítják a csatorna hajózhatóságát célzó beruházásokat, így az a nap 24 órájában hajózható lesz.

Október elején ismertették az Ukrajnából és a Moldovai Köztársaságból származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag importját szabályozó mechanizmust. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter közölte, az új mechanizmus korlátozott mennyiségben teszi lehetővé és engedélyhez köti az ukrán és moldovai gabona importját, és csak azok a romániai termelők és feldolgozók importálhatnak, akik bizonyítani tudják, hogy készleteik feltöltéséhez van szükségük a gabonára. A szaktárca jóváhagyásának hiánya vagy az importtermékek más célra történő felhasználása 50.000 és 100.000 lej közötti bírságot von maga után, valamint a további jóváhagyások kérelmezési jogának felfüggesztését. Ezek a határozatok 2023. december 31-ig érvényesek, ezt követően új megoldásokat kell találni.

November végén Marcel Ciolacu ismét arról beszélt, hogy Románia növeli szállítási kapacitását az ukrán gabona tranzitjának megkönnyítésére. A miniszterelnök hangsúlyozta, Románia jelentős szerepet vállalt az ukrán gabona nemzetközi piacokra való tranzitjának biztosításában. „(…) az ukrán export több mint 60 százaléka az országunk által biztosított szállítási folyosókon keresztül haladt át. Az elkövetkező időszakban a szállítási kapacitás növelését akarjuk elérni a nemzetközi partnerek és az Európai Unió közvetlen támogatásával” – fogalmazott.

Néhány nappal ezelőtt, a 2024-es állami költségvetés parlamenti vitáján a mezőgazdasági miniszter közölte, hogy Románia idén több búzát exportált, mint amennyinek a tranzitját biztosította. „A román gazdák 2023-ban kilencmillió tonna búzát exportáltak, míg Ukrajna tranzitja a konstancai kikötőn keresztül 7,5 millió tonna volt” – mondta Barbu.

Az ukrán gabona forgalma rekord aktivitást eredményezett a konstancai kikötőben

A kikötői hatóság képviselői szerint az idei év első 11 hónapjában 32,6 millió tonna gabona hagyta el a konstancai kikötőt, és ennek 40 százaléka ukrán gabona volt. A konstancai kikötőn keresztül egy év alatt szállított gabonamennyiség eddigi rekordja valamivel több mint 25 millió tonna volt. A konstancai kikötő a tavalyi orosz katonai támadás után Ukrajna legfontosabb alternatív exportútvonalává vált. Az ukrán gabona közúton, vasúton és dunai uszályon érkezik Konstancára. Idén január és november között Ukrajna 13 millió tonna gabonát szállított a konstancai kikötőn keresztül, október végéig 11,7 millió tonnát, a teljes tavalyi évben pedig 8,6 millió tonnát.

Ahhoz, hogy az ország célkitűzésének megfelelően négymillió tonnára nőjön a Románián havonta áthaladó ukrán gabona mennyisége, további infrastrukturális beruházásokra van szükség a konstancai és a dunai kikötőkben, valamint a közutakon és a vasúton, uniós alapok felhasználásával.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)