Brüsszel ismét a források elzárásával fenyegeti Magyarországot

Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor „ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat” – jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU–tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket – jelentette ki a cseh biztos.

A Financial Times című napilap hétfőn azt írta, hogy egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel, hogy amennyiben nem születik döntés Ukrajna 50 milliárd eurós finanszírozásáról a csütörtöki rendkívüli EU–csúcstalálkozón, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy nem tudják elképzelni, hogy Magyarország a neki járó forrásokat megkapja, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni ezeket a forrásokat.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt válaszolta: legfontosabb, hogy csütörtökön mind a 27 tagállam megállapodásra jusson, és ezen az EU Tanácsának jelenleg soros belga elnöksége keményen fog dolgozni. „A csütörtöki csúcstalálkozó után meglátjuk, hogy mi lehet alternatíva. De a cél az, hogy egyhangú megállapodást érjünk el. Ugyanarról a tervezetről fognak tárgyalni, mint amelyről a legutóbbi decemberi csúcson” – tette hozzá.

Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre „csak azért kellett rendkívüli EU–csúcsot összehívni”, mert „Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást”. „Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU–tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás” – hangoztatta.

Véleménye szerint Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO–csatlakozását. „Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása egy EU–tagállam felé” – hangsúlyozta. Mint mondta, az uniós tagállamoknak világossá kell tennünk, hogy egységesek az ukrajnai segélyeket illetően. „Fontos ennek az egységnek a demonstrálása, és a magyar kormány számára egyértelművé tenni, hogy a jogállamiság és az alapvető uniós értékek ilyen módon történő megsértése nem lehetséges. Az EU–nak cselekvőképesnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy készen állunk megvédeni értékeinket belül és kívül egyaránt” – fogalmazott a német államminiszter.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)