Izraeli jegybankelnök: az izraeli gazdaság szilárd és egészséges alapokon nyugszik

Amír Jaron izraeli jegybankelnök azt válaszolta Izrael adósbesorolásának leminősítésére, hogy az izraeli gazdaság szilárd és egészséges alapokon nyugszik – jelentette a The Marker című izraeli gazdasági újság hírportálja vasárnap.

„Fontos, hogy a kormány és a kneszet foglalkozzon a Moody’s jelentésében felvetett gazdasági kérdésekkel” – hangsúlyozta az izraeli jegybank, a Bank of Israel elnöke, Amír Jaron a Moody’s pénteki döntésére, melyben az ország történetében először leminősítette A1–ről A2–re az ország adósbesorolását.

A Moody’s jelentése negatív kilátásokat is csatolt a döntéshez, ami azt jelenti, hogy valószínűnek tartják, hogy belátható időn belül még tovább rontják az ország hitelminősítését.

„Izrael Állam a múltban élt már át geopolitikai válságokat olyan időszakokban, amikor a GDP–arányos adósság sokkal magasabb volt, és soha nem késlekedett a kormány az adósságtörlesztéssel. Ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni a magas növekedési potenciálról és a folyó fizetési mérleg strukturális többletéről sem” – emelte ki a jegybankelnök.

„A piacok és a hitelminősítő cégek izraeli gazdaságba vetett bizalmának növeléséért fontos, hogy a kormány és az izraeli parlament, a kneszet gondoskodjon a jelentésben megjelölt gazdasági kérdések megoldásáról” – tette hozzá Jaron. „Már több lépést is bemutattak ennek szellemében, köztük a 2024–es költségvetés jóváhagyását a kneszetben az abban foglalt valamennyi kiigazítással együtt”– emlékeztetett a gazdasági vezető.

„Az izraeli gazdaság szilárd és egészséges gazdasági alapokon nyugszik, miközben az innováció és a technológia terén világelső. A múlt nehéz időszakaiban tudtuk, hogyan lehet kilábalni és gyorsan visszatérni a gyarapodáshoz, és az izraeli gazdaságnak megvan hozzá az ereje, hogy ez ezúttal is így legyen” – zárta sorait.

Az izraeli kormány adóssága 2023 harmadik negyedévének végén mintegy 1080 milliárd sékel (mintegy 105 ezer milliárd forint) volt, és azóta tovább nőtt a háborús költségek és a sékel gyengülése miatt. Az izraeli kormánynak növelnie kellett kötvénykibocsátását a hiány finanszírozása érdekében – ez a GDP 4,8 százalékára ugrott 2024. január végére, és várhatóan eléri a GDP 6,6 százalékát az év végére.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)