Források: lesz összevonás, a PSD és a PNL közös listán indul az európarlamentin

A PSD és a PNL vezérkarának köreiből származó információkra támaszkodva a G4Media arról ír, hogy a két nagy párt álláspontjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz, végül csak összevonják a választásokat, mi több, a PSD és a PNL közös listán indul az európarlamenti választásokon.

A vasárnapi közel hét órán át tartó tárgyalások után még mindig nem született világos döntés, de a legfontosabb elvben, a szeptemberre tervezett helyhatósági választások előrehozásában, és azoknak a június kilencedikei európarlamenti választással való egybevonásában megállapodott a két nagy párt. Mi több, a két különböző pártcsaládhoz tartozó (PSD – európai szocialisták, PNL – európai néppárti család) politikai alakulat közös listákon indulna az európarlamenti választáson, amelyet a PSD jelöltje vezet majd – hogy a közös lista befutó helyei miként oszlana meg, az egyelőre nem világos.

A G4Media továbbá megjegyzi, hogy az államfőválasztás kapcsán is elvi egyezség született, azaz a kérdést elnapolják az európarlamenti választások utáni időszakra. A végső döntés szerdán születhet meg, amikor a PNL elnöke hazaérkezik spanyolországi látogatásáról.

Mit jelenthet a közös lista?

Bár a G4Media a két párt felsővezetésére vonatkozó információk alapján osztotta meg a hírt, azért szerdáig még sok víz lefolyhat a Dâmbovițán. A legutóbbi, 2019-es európarlamenti választáson a PSD gyengén szerepelt, de azt se feledjük, ekkor zajlott a Dragnea-dráma utolsó felvonása, a párt mélyponton volt és a komplett hazai politikai élet – főként Iohannis államfő már-már uszításba hajló felhívásai nyomán – a PSD ellen mobilizálódott. Nyilvánvalóan ez nem ismétlődik meg 2024-ben. A jelenlegi felmérések alapján a PSD nagyjából 30, míg a PSD 20 százalékra számíthat, ezek természetesen most relatív számok. Amire rá szeretnék mutatni az, hogy a PSD és a PNL szempontjai szerint nem is biztos, hogy hülyeség a közös lista: amennyiben a felméréseknek megfelelően a szavazatok felét szerzik meg (vagy inkább még többet), akkor ez akár nagyon-nagy tarolást is hozhat. A 2019-es választásokon a PNL 10, a PSD 9, az USR 8, valamint a PMP, a Pro Romania és az RMDSZ 2-2 mandátumot szerzett. A politológiában ugyan az 1+1 sosem jelent kettőt, hanem vagy kevesebbet vagy többet, és tekintve az azóta gyökeresen megváltozott belpolitikai hangulatot és pártok helyzetét a PSD és a PNL kizárhatja azt, hogy együtt kevesebbet kapjanak, mint külön-külön. A Pro Romania azóta már nem is létezik, elnöke, Victor Ponta besorolt Marcel Ciolacu mögé, az USR és a PMP, akik most a Ludovic Orban -féle Forta Dreptei-el kiegészülve közösen indulnak, szinte biztos nem szereznek tíz mandátumot (ami a korábbi 8 USR-s és 2 PMP-s összességét jelentené), viszont jön az AUR, ami, a felmérésekből átkonvertált választási eredményük alapján egy 7-10 mandátumra biztosan számíthat a Romániának járó 33 helyből. Tehát: amennyiben a PNL és a PSD közös listája hozza a minimum kötelezőt, azaz a szavazatok felét (2019-ben a két párt eredménye a szavazatok 49,5 százalékát tette ki!), akkor a 2019-es eredményüket megismételve egy 18 mandátumot biztos elvisznek, miközben az USR-PMP-FD tengely 5-6, az RMDSZ 2 és a szélsőjobbon tanyázó AUR maximum tíz mandátummal együtt sem teszik ki azt az erőt, amit a PSD-PNL koalíció felmutathat – ennek a parlamenti választásokon lesz jelentősége!

Azt is tegyük hozzá, hogy az európarlamenti választások és a helyhatósági választások összevonása azoknak a pártoknak kedvez, amelyeknek erős helyi beágyazottságuk van – és ez jóformán csak a PSD-t, és a PNL-t jelenti, ahol csak az USR-s és RMDSZ-es polgármesterek, helyi tanácsosok színezik a binomra épülő választási térképet. A helyzeti előny alapján továbbgondolva a fentieket, nem kizárt, hogy a szavazatoknak több mint felét szerzi meg a Binom, ezzel pedig jelentősen megszilárdítja azt a centrális erőteret, amelyről már nem egyszer írtunk a blogunkon.

FORRÁS: G4Media nyomán Örsh

(Nethuszár)