A jelenlegi tendenciák mellett az RMDSZ-nek szinte lehetetlen elérnie az 5 százalékot

Kijött a News.ro által megrendelt legújabb INSCOP felmérés, és nincsenek benne túl biztató adatok, ami az RMDSZ sikeres szereplésének lehetőségét illeti. A blogunk által korábban több alkalommal is említett emelkedőnek induló részvételi arány ugyanis erősen valószínűsíthetően maga alá temeti a Szövetség brüsszeli álmait. Lássuk előbb a felmérés részletes eredményeit bemutató MTI hírét, majd jöjjön a KONTEXTUS, amikor kicsit választási matekezünk…

A News.ro hírportál által megrendelt, február 22. és 29. között készült országos közvélemény–kutatás szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös EP–jelöltlistájára a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 43,7 százaléka adná voksát, ha most rendeznék a választást. Ez csaknem 5 százalékponttal elmarad a két párt januárban külön–külön mért támogatottságának összegétől. Akkor az INSCOP–mérésben a PSD–re a válaszadók 29,5, míg a PNL–re 18,8 százalékuk adta volna voksát.

A mostani mérés szerint a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a voksok 20,6 százalékára, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által decemberben létrehozott ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetségre (ADU) a pártpreferenciával rendelkezők 13,7 százaléka szavazna. Diana Sosoaca független szenátor SOS Romania nevű pártja is EP–képviselethez juthat a voksok 6,4 százalékával. Az INSCOP szerint a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 3,9 százaléka voksolna az RMDSZ–re, ha a következő hétvégén rendeznék meg az EP–választást.

Az önkormányzati választásokon külön–külön induló kormánypártok támogatottsága több mint tíz százalékponttal meghaladja a közös EP–lista népszerűségét. Saját településük önkormányzatába a megkérdezettek 30,6 százaléka PSD, 25,6 százaléka PNL, 17,4 százaléka AUR, 9,8 százaléka ADU, 4,3 százaléka SOS Romania és 4 százaléka RMDSZ–jelölteket választana. Az INSCOP mostani mérése szerint a helyhatósági voksolással várhatóan egy napon, június 9–én megrendezendő EP–választásokon rekord részvételre lehet számítani, a válaszadók 59,1 százaléka biztosra ígérte, hogy elmegy szavazni. Eddig az öt éve, 2019–ben rendezett EP–választáson volt a legmagasabb részvétel Romániában, amikor a jogosultak 51,7 százaléka adta le voksát.

FORRÁS: MTI

KONTEXTUS: Az első, amit hozzáfűznék: blogunkon elsőként kongattuk meg a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy az idei választásokon – több, egymással nem feltétlenül összefüggő körülmény miatt – magasabb részvételre lehet számítani, mint korábban. [LÁSD ITT – ez egy tavaly decemberi felmérés, amikor a részvételi aránytz még „csak” 48 százalékra becsülték, már akkor is azt írtam, idézem: „ez kiibaszottul magas!”]

Az egyik ilyen körülmény az AUR megjelenése a román politika színpadán, majd népszerűségének emelkedése – ők jelentős részben egy olyan szavazói réteget mozgósítanak, amelyik eddig még nem vett részt a választásokon, azaz: megjelenik egy új szavazói réteg, ami önmagában is növeli a részvételi arányokat. A másik körülmény az a választások összeolvasztásának ténye: az EP-választások nem igazán arról híresek, hogy magas részvétel mellett zajlanak Romániában, de az, hogy az önkormányzati és az európarlamenti választásokat egy napon szervezik, óhatatlanul is emeli a részvételt, ami pedig nem kedvez a kispártoknak. Az AUR már nem számolandó a kispártok közé, de a Sosoaca által vezetett SOS Romania igen, ahogy az RMDSZ vagy a PMP is.

Nem tartom jelentősnek a PSD-PNL közös listára voksolók számának csökkenését a külön listákra voksolók számához képest – ez egyrészt öt százalék körül mozog, ami a felmérés hibahatárát tekintve akár elhanyagolhatónak is mondható, másrészt a közös lista ténye még aligha ért el minden választóhoz. Ahogy az is várható volt, hogy a két párt közösködése nyomán lesznek olyan rajongók, akik elfordulnak pártjuktól: olyan PSD-sek, akik jobban gyűlölik a PNL-t, mint amennyire saját pártjukat szeretik és fordítva. Az előbb említett öt százalakos mínuszra tehát annyit tudok reagálni: csak? És akkor fordítsuk le ezeket az eredményeket a román parlament viszonyaira: a PSD-PNL binomnak a jelek szerint akkora többsége lenne, hogy az összes többi párt együttvéve sem éri utol őket – magyarán, tetszik vagy sem, de a binom-projekt sikeres, pedig még csak a kezdetén jár!

Jól mutatja a közös listában rejlő tartalékokat, hogy a PSD és a PNL a polgármesteri és helyi tanácsosi pozíciók több mint 56 százalékát szereznék meg – ami azt jelenti, hogy az országnak több mint fele az ő politikai irányításuk alá kerül. A binom vezetőinek innen kezdve egyéb dolga sincs, mint megmondani saját helyi embereinek: ha nem támogatjátok a közös politikai projektünket a parlamenti választásokon, akkor a településetek (és azon keresztül ti is, mint vezetők) sz*pni fognak. És, ne legyünk naivak, ez hatni fog!

Ugyanakkor az öt százalék nem akkora mínusz, amit az EP-választásokig ne lehetne ledolgozni: lesz még jó pár Ciolacu-interjú, ahol a stabilitás, mint indok kellően ki lesz hangsúlyozva, esetleg egy-két fontosabb PNL-s arc is felül erre a retorikai talicskára, és máris visszajött a hiányzó öt százalék.

Ami aggasztó, az az RMDSZ eredménye:

ha továbbra is hasonlóan alakulnak a körülmények, akkor a Szövetség elkönyvelheti első kudarcát – nem éri el az EP-választásokon az öt százalékos küszöböt, így pedig – lévén, hogy az európarlamentin nincs alternatív küszöb – nem lesz erdélyi magyar képviselő Brüsszelben. Hogy jobban értsük a várható 60 százalékos részvételt:

2019-ben az európarlamenti választásokon 51 százalékos részvételi arány mellett az RMDSZ 476.777 szavazatot szerzett, ami 5,26 százalékra volt elég. Egy évvel később, a hazai parlamenti választásokon 33 százalékos részvételi arány mellett a Szövetség 348.262 szavazatot tudott begyűjteni, ami közel hat százalékot ért a szenátori listán (5,89). Ez annyit jelent, hogy a várható 60 százalékos részvétel esetén a Szövetségnek több mint 570 ezer szavazatra lenne szüksége a korábbi 5,26 százalékos eredmény megismétléséhez.

Az AEP jelentése szerint 2021. október 31-én 18.907.772 szavazópolgárt jegyeztek fel, ami 60 százalékos részvétel mellett annyit jelent, hogy az idei EP-választásokon több mint 11 millió román polgár fogja leadni voksát (11.344.663), az öt százalékos küszöb eléréséhez pedig legalább 570 ezer (567.233) magyar szavazatot kell besöpörnie az RMDSZ-nek, azaz: közel százezerrel többet, mint a legutóbbi választásokon, mindezt úgy, hogy közben volt azért egy népességfogyás is, és a legutóbbi európarlamentin elért eredmény kifejezetten bravúrosnak számított!

Nézzük kicsit másképpen:

a legutóbbi népszámlás adatai szerint legkevesebb 723.250 magyar szavazópolgár él Romániában. Azért mondom, hogy legkevesebb, mert szavazni a betöltött 18. életév után lehet, a népszámláláskor viszont a korbeosztás kategóriája 15-19 évesekkel számol, így a 18 és 20 év közötti szavazópolgárok száma nincs benne a fenti adatban, de legyünk nagyvonalúak, és kerekítsük fel a romániai magyar szavazópolgárok számát 750 ezerre. Ez azt jelenti, hogy a szavazókorú magyarok 76 százalékának kell az urnák elé járulnia – és az RMDSZ-re ütni a pecsétet! –, vagyis minden húsz magyarból 15-nek el kell mennie szavazni, hogy az országos részvételi arányt a szükséges minimum 16 százalékkal tudjuk túlszárnyalni.

Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de az biztos, hogy nagyon nehéz…

(Nethuszár)