Székely Szabadság Napja: autonómiát követeltek Marosvásárhelyen

Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el vasárnap Marosvásárhelyen, az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető. Az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott, a román hatóságokhoz intézett dokumentum rámutat: a székelyek az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét kötve, maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit. Ugyanakkor leszögezik: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.

A petíció szerint immár 30 éves adóssága Romániának az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítése, az autonómiával kapcsolatos 1201/1993-as ajánlás, illetve a későbbi 1334/2003 határozat végrehajtása. „Mi mindannyian elkötelezett hívei vagyunk a békének és a biztonságnak. Abban a szellemben, ahogy azt az Európa Tanács több határozata és ajánlása megfogalmazta. Így az 1334/2003-as számú határozat a területi autonómia intézményrendszerét ajánlja a belső konfliktusok megelőzésére, illetve feloldására” – emlékeztet a kiáltvány, amelyben azt követelik: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján. A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.

Tőkés László marosvásárhelyi beszédében úgy értékelte: „elfogult magyarellenességből fakadó, durva politikai hiba” a román politikai osztály részéről az autonómia kriminalizálása. Rámutatott: az erdélyi magyar autonómia támogatóit nem kellene szélsőségesnek bélyegezni. „Nem vagyunk sem szélsőségesek, sem szeparatisták, Budapest sem revizionista. A magyarok semmilyen formában nem veszélyeztetik országunk területi egységét és integritását” – szögezte le.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök Székelyföld létét tagadó, autonómiáját kizártnak nevező kijelentéseire reagálva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt mondta: Székelyföld puszta létének tagadása abszurd, mivel egy földrajzi és történelmi valóságnak mond ellent, másfelől szerinte „valóságos merénylet a székelység regionális és etnikai identitása ellen”. Tőkés László megjegyezte: a gagauzok autonómiája is azzal kezdődött, hogy Chisinau kijelentette: „Gagauzia nem létezik”, de később a Moldovai Köztársaság kénytelen-kelletlen törvénybe iktatta Gagauzia autonómiáját. „Ugyanezt várjuk el a román parlamenttől: törvényben szentesítse Székelyföld területi önrendelkezését, az erdélyi magyar nemzeti közösségnek – az RMDSZ programjába is belefoglalt – három szintű autonómiáját. Románia ne legyen pápább a pápánál, vagyis Macron elnöknél, aki váratlan politikai nyitással maga ismerte el Korzika autonómiához való jogát, és kezdeményezte az erre irányuló tárgyalások elkezdését” – hangoztatta Marosváráshelyen Tőkés László.

Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az idei választások fontosságát hangoztatta a tüntetés résztvevőihez intézett beszédében. Kiemelte: a székelyek és általában az erdélyi magyarok csak akkor írhatják saját történelmüket, ha a – választásokon is – a győztesek közé tartoznak. A marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen jelen lévő és beszédet mondó Luke Uribe Etxebarría, a Baszk Nemzeti Párt képviselője és Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés nevű civil szervezet (ANC) országos titkárságának tagja is kitartásra, politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorította a résztvevőket. A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormánymegbízottnak.

Az SZNT 2013-ban nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál azóta – a világjárvány idején tarott kényszerszünettől eltekintve – az SZNT minden évben megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervezett.

Tőkés László: az erdélyi magyarok számára létkérdés az autonómia

Az erdélyi magyarok és székelyek számára létkérdés az autonómia, nem csupán politikai preferencia, túlélésük egyetlen alternatívája és garanciája lehetne az autonómia – jelentette ki Tőkés László hétfőn Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével tartott sajtótájékoztatót a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulást követő napon. A nemzetközi sajtóeseményen külföldi meghívottként Luke Uribe Etxebarría, Spanyolország Szenátusának képviselője a Baszk Nemzeti Párt részéről és Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés nevű civil szervezet (ANC) országos titkárságának tagja is részt vett.

Tőkés László aláhúzta: Erdélyben hagyománya van az autonómiának, a középkorban a magyarok, a szászok és a székelyek is rendelkeztek vele, továbbá a románok is törekedtek rá az Osztrák–Magyar Monarchián belül. „Mi is ugyanazt követeljük a magyarság számára, mint tették a románok a XIX. század végén” – fogalmazott. Rámutatott: Trianon óta felére csökkent az erdélyi magyarság száma, és ilyen drasztikus fogyás mellett az erdélyi magyarok és székelyek számára a túlélés egytelen alternatívája és garanciája az autonómia.

Megköszönte a baszk és katalán politikusok példamutatását, hozzátéve: a spanyol nemzetállami magatartás hasonlít a románhoz, Spanyolországban mégis léteznek az autonómia különböző formái. A román politikai osztály ellenben pártszínétől függetlenül kriminalizálja az autonómiát, amit a román parlament elé terjesztett autonómiastatútumok elutasítása is bizonyít. Marcel Ciolacu román kormányfő egyenesen „ostobaságnak” minősítette – idézte fel. „Kikérjük magunknak, velünk nem bánhatnak így, (.) Románia semelyik állampolgárával nem beszélhet így” – jelentette ki Tőkés László, azt is visszautasítva, hogy a román miniszterelnök nemrég azt mondta: „Székelyföld nem létezik”. Emlékeztetett: Gagauzia autonómiát is azután sikerült kivívni, hogy tagadták a létét. „Reméljük, legalább a moldovai színvonalat eléri Románia” – fogalmazott. Tőkés László arra is kitért, hogy az autonómia ügye a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) programjában is szerepel, és az erdélyi magyar politikai alakulatok hárompárti egyezményt kötöttek a témában.

Izsák Balázs rámutatott: a székely szabadság napi nagygyűlés és felvonulás a közösség támogatását és a folytonosságot mutatja a székelyföldi autonómiatörekvésben. Ahogy az autonómiastatútumok ismétlődő beterjesztése a román parlament elé is ezt fejezi ki – fűzte hozzá. „A sürgősségi elutasítás a román parlament egy újítása, így fog bekerülni a történelembe” – mondta Izsák Balázs a decemberi elutasításra utalva. Aláhúzta: a sürgősségi eljárás mint procedúra egy jogszabálytervezet elfogadását, nem pedig elutasítását célozza. Leszögezte: ez nem törte meg az autonómiamozgalmat. Nevetségesnek nevezte a román politikusok „Székelyföld nem létezik”típusú kijelentéseit. Aláhúzta: arra, ha valaki tagadja a valóságot, nem is érdemes reagálni.

Bejelentette: az SZNT az európai parlamenti választások után az Európai Bizottság elé terjeszti a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, melyhez megvannak a támogató aláírások. A Minority SafePack elutasítását látva azonban jobbnak tartották kivárni vele, míg feláll az új EB – részletezte az MTI kérdésére. Külön megköszönte a baszk és katalán közösség ehhez nyújtott támogatását.

Az SZNT elnöke az idei felvonulás résztvevőinek kis számára vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: nem szabad a számszerűsítés csapdájába esni, mivel a tömeg méretében évről évre hullámzás tapasztalható. „Az a tömeg – akár kis tömeg is –, amelyik eljön, képezi azt a zsinórt az időben, mely két megmozdulást összeköt” – fogalmazott Izsák Balázs, aki szerint az autonómiaküzdelemben rendkívül fontos „a kitartás és a folytonosság”.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője úgy vélte: az autonómia ügyének támogatottságát egy népszavazás mutatná meg a legjobban, de a román állam a párbeszéd ezen formáját is elutasítja. A külföldi vendégek is ezt látták a megfelelő eszköznek, és úgy vélték, demokráciadeficitről árulkodik, ha egy állam ezt nem alkalmazza.

Luke Uribe Etxebarría baszk politikus hangsúlyozta: a székely autonómiatörekvés jogos, mivel az autonómia demokratikus, alkotmányos és Európa-szerte elfogadott, fő célja a nemzeti közösségek fennmaradása. Ugyanakkor az állam és polgárai közötti hatékonyabb intézményes kapcsolatot is jelenti.

A katalán Carles Fité Gabarro rámutatott: Európában azok a legfejlettebb államok, melyek tisztelik a pluralizmust, mint a föderalista Svájc vagy Németország. Hangsúlyozta: a székelyföldi autonómiaigény „logikus”, és Románia is profitálna belőle, hiszen azok a közösségek, melyek maguk kezelik erőforrásaikat, kulturálisan és gazdaságilag is gazdagabbak.

Szili Katalin: a székely szabadság napja a nemzeti emlékezetpolitikai kánon részévé vált

Március 10., a székely szabadság napja mára a nemzeti emlékezetpolitikai kánon részévé vált – írta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a Székely Nemzeti Tanács székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényére küldött levelében. Az MTI-hez eljuttatott levélben Szili Katalin felidézte, hogy 170 éve e napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat. Úgy fogalmazott, hogy a székely szabadság napja a nemzetért való kiállás megnyilvánulásának jeles alkalma valamennyi magyar számára szerte a világban. A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is, a tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében, még akkor is, ha vannak, akik Székelyföld létezését is kétségbe vonják – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki főtanácsadó.

„A székelység számára ma a szabadságot az autonómia jelenti, az önigazgatás megvalósítása, mely iránti törekvés nem csupán egy adott pont térben és időben, hanem napi küzdelem a közösség minden egyes tagja számára az önazonosságának megőrzéséért. Eszköz, melynek dimenziója egyszerre az ország, önkormányzatok, a közösség, de egyben a család és az egyének szülőföldön megélt biztonsága is” – hangsúlyozta Szili Katalin.

Ezért – mint írta – e kihívásokkal teli, nem könnyű időkben sem szabad feladni a közösség számára ezen legfontosabb stratégiai célokat. Megvalósításukhoz az ez évi választások jó lehetőséget jelentenek – tette hozzá kiemelve, hogy ezzel lehet Székelyföld érdekeinek képviseletét a legszélesebben megjeleníteni és legmélyebben megerősíteni, valamennyi szinten. Köszönetet mondott Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének és a testület valamennyi tagjának a fáradhatatlan küzdelemért és kiállásért. „Isten óvja és segítse Önöket! Isten áldja Székelyföldet!” – zárta sorait Szili Katalin.

FORRÁS: MTI

Fotók: Kiss Gábor/MTI

(Nethuszár)