Ursula von der Leyen elbukhatja második EB-elnöki kampányát

A bukaresti „koronázási ünnepség” sem úgy sikerült, ahogy egy Spitzenkanditatnak kellett volna: a papíron bezsebelhető szavazatoknak kevesebb mint felét kapta meg Ursula von der Leyen. Aztán ott vagyunk mi, magyarok is, a szálka Ursula körme alatt, lévén az Európai Parlament azért tett panaszt az Európai Bíróságon Ursula ellen, mert a Magyarországnak járó és korábban blokkolt kohéziós pénzösszegekből kicsivel több mint 10 milliárd eurót felszabadított. Az utóbbi időkben viszont egyfajta minőséginek is nevezhető fordulat észlelhető az európai politikában, így Ursula von der Leyen újabb EB-elnöki mandátuma már nem tűnik annyira biztosnak -írja elemzésében a Corriere della Sera.

Természetesen továbbra is von der Leyen a favorit, mert megvan az EB-elnöki pozícióból fakadó előnye, na meg a Berlaymont élén eltöltött 5 év pozitív mérleget mutat, kezdve a járvány kezelésétől, egészen az ukrajnai háborúra adott reakcióig. Dacára annak, hogy monarchikus stílusa nem mindenkinek nyerte el a tetszését, minden bizonnyal a legerősebb bizottság elnöke volt Jacques Delors óta, és Kissinger híres kérdésére válaszolva ma már nyugodtan kijelenthető, hogy Európának van telefonszáma, ez pedig von der Leyen mobilja.

Azzal viszont, hogy Ursula von der Leyen elkezdte a választási kampányát mindez szertefoszlott: „a Bizottság elnökéből olyan jelöltté változott, aki bizonyos kérdésekre koncentrál, és megpróbálja véglegesíteni az újraválasztáshoz szükséges koalíciót” – magyarázta a lapnak egy európai diplomata.

A valóságban von der Leyennek két koalíciót kell egyesítenie: egyet az Európai Tanácson belül, hiszen ez az a szervezet amelynek jelölnie kell őt, és egyet az új Európai Parlamentben, ahol a képviselőknek meg kell szavazniuk a következő EB-elnöki mandátumát.

A két dolog ugyan különbözik egymástól, de mindkettő a júniusi európai választások kimeneteléhez kapcsolódik. Von der Leyen eddig egy vékony mezsgyén táncolt eddig, ahol egyrészt ki kell elégítenie az Európai Néppártot (EPP), akik lényegében azt kérik tőle, ha nem is mond le, de legalább keményen korlátozza a Green Deal-t, másrészt nem szabad elárulnia a szocialisták és liberálisok régi többségét, amely időközben a zöldekkel is kibővült. Ezen túlmenően, figyelembe véve a konzervatív és szélsőjobboldali pártok előretörését, von der Leyen megpróbálta elcsábítani Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Albániától a Mattei-tervig támogatva kezdeményezéseiben, vagy más projektekbe is bevonva őt (lásd Egyiptom), azzal a céllal, hogy biztosítsa az Olasz Testvérek szavazatait. De ez a tánc végül egy olyan piruett sorozatba torkollott, amely mindenkit megzavart egy kicsit. „Olyan bizottsági elnököt várunk, aki nem kacérkodik a szélsőségesekkel, hanem középről vezeti az Uniót, az Európa-párti erőkkel együtt” – mondta a francia Valerie Hayer, a Renew Spitzenkandidatja.

Úgy tűnik azonban, hogy von der Leyen legnagyobb problémái az Európai Tanácson belül jelentkeznek. Nem újdonság, hogy a magyar Orbán Viktor és a szlovák Robert Fico nem támogatja őt, de mára már úgy tűnik, mintha még Emmanuel Macron is arról győzte volna meg saját magát, hogy nem Ursula az a jelölt, aki képes Európát vezetni a következő években a védelem, az éghajlat és a digitalizáció terén jelentkező korszakos kihívások időszakában. És akkor még nem mentünk bele azokba az önmagukat makacsul tartó és valószínűleg megalapozott pletykák részleteibe, miszerint Macron azt tervezi, hogy Mario Draghit állítja a Bizottság élére.

A lényeg az, hogy a von der Leyennel kapcsolatos kétségek még Berlinben is nőnek, ahol Scholz kancellárnak semmiféle politikai előnye nem származna egy ellenzéki képviselő támogatásából, míg a zöldek örülnének, ha nem Ursulát látnák újra az EB elnöki székében, hiszen – a koalíciós megállapodás szerint – ebben az esetben a német biztos jelölése őket illeti meg.

Végül, de nem utolsósorban Giorgia Meloni is meggondolhatja magát. „A kérdés nem érdekel” – mondta az olasz miniszterelnök a Macronnal való erősen Hollywood-szagú, egy színpadi csókot is magába foglaló puszi-puszi találkozója után. Meloni nem akarja a júniusi szavazás előtt megkötni a kezét, mindenesetre figyelembe kell vennie saját konzervatívai és reformistái hangulatát, tekintettel arra, hogy a spanyolok Voxban és a lengyelek Pisben már kinyilvánították tiltakozásukat von der Leyen ellen.

Végülis von der Leyen problémája egyszerű: nem gondolhat arra, hogy olyan politikai menetrend alapján térjen vissza a Bizottság élére, amely gyakorlatilag ellentmond a tegnapig követettnek. Mesetrének ez sikerült ugyan Németországban, de őt Angela Merkelnek hívták, és már nincs hatalmon.

FORRÁS: Corriere della Sera, Rador Romania, G4Media
Fordította: Felcser V. Örs

(Nethuszár)