Jelentés a román demokráciáról: növekszik a szolgálatok és a hadsereg befolyása

Amint az különböző jelentésekből is kitűnik, a politikai stabilitás korántsem olcsó, a megfizetendő ár pedig súlyosan érinti a demokráciát, a hatalom átláthatatlanná válik az igazságosság pedig veszélybe kerül – írja elemzésében Sabina Fati a Deutsche Welle hasábjain. Az írást a G4Media szemlézte, ezt közöljük most magyar nyelven.

„A demokrácia lassan haldoklik Romániában” – állapítja meg a Demokrácia állapota 2023 című jelentés, a diagnózis pedig a belpolitikai valóságból indul ki: „a nagykoalíciót nem a közös értékek kötik össze, hanem az állami erőforrások ellenőrzésének vágya”, tehát „a hatalom”, ezért „a hatalom arra használja fel a határok közelében dúló háborút és a szélsőségesség térnyerését, hogy ellenállhatatlan kompromisszumot kínáljon nekünk: biztonságot és stabilitást a szabadságért”.

A dokumentum felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatóságok fontos szabadságjogokat próbáltak meg korlátozni, kezdve a tiltakozási joggal, amelyet a kormány a büntetések növelésével, a Btk. módosításával és a „köznyugalom megzavarása” kitételre hivatkozva akart korlátozni. Említésre kerülnek továbbá az aktivisták elleni visszaélések, egyes tiltakozók megfélemlítése, egy aktivista ügye, akit egy Facebook-bejegyzés miatt vittek be a rendőrségre. De ilyen példa a „gazdálkodók és fuvarozók tiltakozási jogának megakadályozására tett erőfeszítések”, valamint az a 24 büntetőügy, amelyet a Rendőr-főkapitányság vezetője indított meg a gazdatüntetésekkel összefüggésben.

A szabadság korlátozásával kapcsolatban szóba kerülnek még azok a reklámszerződések, amelyeket a pártok kötöttek a médiatrösztökkel. Az elmúlt három évben a PSD és a PNL 52 millió eurót fecskendezett a sajtóba és a propagandába, ebbe pedig beletartozik az olyan fontos hírek elhallgatása is, mint például a PNL-vezér, Nicolae Ciucă elleni plágium vádja, valamint az, ahogyan az igazságügyi minisztériumot használta fel arra, hogy tisztára mossa magát, illetve azoknak az oknyomozó újságírók által készített riportoknak a mellőzése, elhallgatása, amelyek a magas szinteken jelenlevő korrupciót, a titkosszolgálatok befolyását vagy a kényelmetlen emberek elleni visszaéléseket próbálták leleplezni.

Büntetik azokat a civil szervezeteket is, amelyek zavarják a hatalmat, a felhalmozott tartozásokra hivatkozva a bíróságok több egyesület feloszlatását is elrendelték. Köztük van a Spiritual Militia, amely kiterjedt nyomozásokat publikált a román ortodox egyházon belüli korrupcióról és csalásokról, vagy az illegális építkezések feltárásával foglakozó Salvați Bucureștiul Egyesület és az S.O.S. Orașul.

A Demokrácia állapota 2023 jelentés készítői ugyanerre a listára teszik a tavaly márciusban életbe lépett új kiberbiztonsági törvényt, mert az kiszélesíti a Román Hírszerző Szolgálat jogkörét. Anton Rog SRI tábornok kifejtette, hogy az SRI képes lesz például weboldalakat bezárni, ha egy párt vagy valaki más olyan propagandaakciókat alkalmaz, amelyek befolyásolhatják a választási eredményeket. Nincs azonban egy olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné a webhely letiltására vagy bezárására vonatkozó határozatok polgári felülvizsgálatát vagy megfellebbezését, ami bizonyos helyzetekben cenzúrához vezethet, vagy legalábbis precedenst teremthet. Sőt, miután egy felmérés kimutatta, hogy a fiatalok az AUR és az USR pártokat részesítik előnyben (IRES, 2024. március), a PSD és a PNL fontos vezetői gyorsan kijelentették, hogy „a TikTok szabályozás alá kerül”. Igaz, Brüsszelben is vita folyik erről a témáról, de a szociáldemokratákat és a liberálisokat egy felmérés eredménye bosszantotta fel, amelyből nem csak az derül ki, hogy tízből négy fiatal állítja, hogy olyan forrásokból szerez információkat, mint a Facebook, TikTok, Instagram, WhatsApp, de az is, hogy az elmúlt tíz évben a 18 és 35 év közöttiek körében csökkent az állami intézményekbe vetett bizalom.

Másrészt a Bertelsmann Alapítvány által kétévente kiadott és csak a még nem konszolidált demokráciával nem rendelkező államokra vonatkozó indexe azt mutatja, hogy Románia még ebben a versenyben sem tud túl megbirkózni a szintén átalakulóban lévő Ázsia, Afrika és Latin-Amerika államaival. A jó kormányzás mutatóját tekintve ebben a rangsorban Románia valahol Grúzia és Panama között helyezkedik el, miközben Tanzánia, Koszovó, Ruanda és Mongólia is megelőzi őt.

A Bertelsmann Transformation indexe a demokrácia és a kormányzás minőségének egyik legfontosabb mérőeszköze. A jelentés szerzői arra a következetesre jutottak, hogy az átalakulóban levő államok kategóriájában, ahova Románia is tartozik, a demokrácia minősége húsz év óta folyamatosan romlik. A 137 vizsgált államból csak 63 marad demokrácia, míg a többségük egyenesen autokráciának nevezhető. Lenygelország és Brazília, ahol a szavazók mégiscsak elutasították az autokráciát, azt sugallják, hogy a demokrácia eróziójának visszafordításában még mindig van potenciál. Mindenesetre a politikai átalakulások indexét tekintve Románia a 20. helyen áll, közvetlenül Macedónia, Ghána, Botswana és Trinidad Tobago után. Ebben a kategóriában figyelembe veszik a jogállamiságot, mindenféle szabadságjogot, a politikai részvételt és a választások megszervezésének módját. A gazdasági evolúciós indexben Románia a 18. helyre került Bulgária, Katar és Costa Rica után. Itt hét kritérium alapján elemeznek, a piacgazdaság fogalma pedig magában foglalja a gazdasági teljesítményt, a tulajdonjogokat, a versenypolitikát, az esélyegyenlőséget, a társadalombiztosítást és a kompenzációt, valamint a stabilitást.

Románia esetében a Bertelsmann Transformation elemzése abból indul ki, hogy a kormánynak sikerült megőriznie az ország stabilitását, de ennek a stabilitásnak az ára a transzparencia csökkenése volt: a döntéseket zárt ajtók mögött hozzák meg, és megfigyelhető a hadsereg, illetve a hírszerző szolgálatok befolyásának erősödése. A koalíció egyetlen sikere, emeli ki a jelentés, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) megszüntetése, amelyen keresztül a jogállamiságot ellenőrizték. Ez a siker azonban „veszteség a társadalom számára”, mert az Európai Unió így felhagyott „a korrupcióellenes intézkedések nyomásának eszközével”. A Bertelsmann Transformation elemzői szerint az Alkotmánybíróság „továbbra is túlméretezett szerepet töltött be”, és olyan vitákban lépett fel döntőbíróként, amelyeket „a normál kormányzási folyamatok keretében kellett volna rendezni”. Beszédes példa erre a speciális nyugdíjak és a különféle költségvetési juttatások. A PSD-PNL nagykoalíció fenntartása magával hozza a demokrácia gyengülésének veszélyét egy olyan korban, amikor a háború az ország határaihoz közeledik, és Európa-szerte egyre sikeresebbek a radikális mozgalmak.

FORRÁS: G4Media, Deutsche Welle

(Nethuszár)