Guterres szerint ez a „maximális önmérséklet” ideje

Szombat éjjel Irán beváltotta korábbi fenyegetését, és példa nélküli támadást intézett Izrael ellen. Több mint 300 drón, cirkálórakéták és ballisztikus rakéták kerültek bevetésre, amelyek az izraeli légierő és a térségben jelen levő amerikai haderő majdnem kivétel nélkül mind leszedett – zömük el sem érte Izrael légterét.

Teherán önvédelemre hivatkozott, mert Izrael sorozatosan katonai agressziót alkalmaz ellene, de a valódi ok az lehet, hogy az ígéretekben mindig túlteljesítő ajatollahok sosem látott válaszcsapást ígértek a damaszkuszi iráni nagykövetség egyik épületének lebombázása után – ezt Izrael rovására írják, ebben a csapásban halt meg a libanoni Hezbollahot segítő, cselekedeteiket irányító iráni gárdisták egyik vezetője is.

Az északi részbe visszatérni próbáló palesztinokat ölt meg az izraeli hadsereg

Ötre emelkedett a korábban délre evakuált, és az övezet északi részébe engedély nélkül visszatérni igyekvő megölt palesztinok száma a Gázai övezetben működő orvosi források szerint. A palesztinok megkísérelték tengerparti úton megközelíteni délről az övezet Izrael felügyelte északi részét, amikor palesztin jelentések szerint az izraeli hadsereg (IDF) katonai helikopterről tüzet nyitott rájuk.

Az IDF arab nyelvű szóvivője, Avihaj Adrei cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a hadsereg engedélyezte volna a háború elején a harcok elől délre telepítettek visszatérését a Gázai övezet északi részébe, amelyet továbbra is harci övezetnek tekintenek. Az IDF egységei közben tovább folytatják az iszlamista fegyveresek felszámolását és a terrorista infrastruktúra elpusztítását célzó razziákat a Gázai övezet közepén, az északi és a déli részek közötti záróvonalnál. Az övezet középső részén kilövőállásokat és indításra kész rakétákat találtak, amelyeket megsemmisítettek.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint az elmúlt nap során 43, a háború kitörése óta 33 729 palesztint öltek meg a Gázai övezetben. Izrael ezeket a számokat megkérdőjelezi, mert nem tesznek különbséget a harcosok és a civilek között, valamint az izraeli tevékenység nyomán, vagy az iszlamista terrorszervezetek által – egyebek közt hibásan működő rakétái miatt – megöltek között. A libanoni síita Hezbollah milíciához tartozó „Al-Manar” libanoni TV csatorna a dél-libanoni Kila faluban végrehajtott légicsapásról számolt be. Az Iránból támogatott Hezbollah bejelentette, hogy meghalt egyik munkatársa, Dzsihád Ali Abu Mahdi. A háború kitörése óta a síita szervezet 275 tagjának haláláról számolt be.

Szombat éjjel a Hezbollah is csatlakozott Izrael északi része felé kilőtt mintegy száz rakétával az iráni drón- és rakétatámadáshoz. A légvédelmi vadászgépek a lövedékek egy részét elfogták, áldozatok nem voltak. Az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap közölte, hogy az IDF Libanon mélyén is támadt vasárnap, a Hezbollah fegyvergyártó üzemét lőtte a Bejrúttól keletre fekvő Nabi Chit területén. (MTI)

Guterres: „a maximális önmérsékletnek van itt az ideje”

Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most „a maximális önmérsékletnek van itt az ideje”, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel–Keleten. A Biztonsági Tanács ülésén Gilad Erdan, Izrael ENSZ–nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen.

Az ülésen az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ–nagykövet–helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán, vagy proxierői az Egyesült Államokat megtámadják, vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanács felelőssége, hogy ne hagyja válasz nélkül az Irán által elkövetett támadást.

Irán ENSZ állandó képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást. A közlemény szerint Irán a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben. Mint fogalmaztak, a támadás válasz volt az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátették, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor „esetleg nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése”. (MTI)

Szempontok egy Guterres ENSZ-főtitkár elleni vádirathoz

Irán szerint közvetlenül a Fehér Háznak üzentek az Izrael elleni katonai akcióról

Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette. Hoszein Amirabdollahián közlése szerint washingtoni idő szerint szombaton este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Azt állította, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.

Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.
Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli–amerikai szövetséget.

Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között. Az Egyesült Államok nevében Lloyd Asutin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges ellencsapásról Iránnal szemben. Szameh Shukri egyiptomi külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai külügyminiszter mellett az iráni és izraeli kollégájával is. Az egyiptomi diplomata bejelentése szerint maximális önmérsékletre kérte partnereit, és óvott bármiféle provokatív cselekménytől a már eddig is nagyon bizonytalan Közel–Keleten.

Az egyiptomi külügyi vezető Antony Blinken amerikai külügyminiszternek kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus kiterjedését sikerüljön megakadályozni. Joe Biden elnök II. Abdullah jordán királlyal egyeztetett telefonon, akinek kifejtette, hogy Irán támadása Jordániát és a jordán emberek biztonságát is veszélyeztette. Az amerikai elnök szintén vasárnap az amerikai törvényhozás, a Kongresszus vezetőivel is beszélt telefonon az Izrael katonai támogatásáról szóló, de egyhangú támogatást nem élvező törvényjavaslatok sorsáról. Joe Biden beszélt Mike Johnson republikánus képviselőházi elnökkel, Hakeem Jeffries–szel, a képviselőházi demokraták vezetőjével, valamint Chuck Schumer szenátorral, a felsőházban többségben lévő demokraták vezetőjével, továbbá Mitch McConnell szenátorral, a republikánusok szenátusi vezetőjével.

A Kongresszus alsóháza, a republikánus többségű Képviselőház egy különálló, csak Izrael támogatását célzó törvényt támogat, és egy ilyen értelmű jogszabályt már tavaly novemberben megszavazott. A demokrata többségű Szenátus számára ugyanakkor egy olyan törvény lenne elfogadható, amely Izrael támogatása mellett tartalmazza Ukrajna katonai támogatásának fedezetét is. Egy ilyen törvény viszont a képviselőházi republikánusok jelentős része számára csak komoly feltételek teljesülése lehet megfontolás tárgya. Mike Johnson, a Képviselőház elnöke vasárnap a Fox News hírtelevízióban jelezte, hogy a következő héten szavazásra terjeszt elő egy katonai támogatásról szóló jogszabályjavaslatot, de részleteket egyelőre nem közölt. (MTI)

Aspects for an indictment against Guterres

A francia külügyminiszter bekérette a párizsi iráni nagykövetet

Bekérette hivatalába Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Irán párizsi nagykövetét, hogy „a határozottság üzenetét adja át” az Izrael ellen vasárnapra virradóra elkövetett iráni rakéta– és dróntámadást követően. Arra kértem a külügyminisztérium szerveit, hogy holnapra hívják be a franciaországi iráni nagykövetet azért, hogy „a határozottság üzenetét adjam át” – mondta a francia diplomácia vezetője vasárnap este a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.

„Nem szabad felcserélni a felelősséget” – hangsúlyozta. „Az irániak támadták meg Izraelt (…) 1979 óta Irán az Izrael elleni gyűlöletét tette a diplomáciája középpontjába” – tette hozzá. Teherán korábban bejelentette, hogy bekérette az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nagykövetét, hogy tiltakozzon „az ezen országok egyes tisztviselői Iránnak a cionista rezsim országunk állampolgárai és érdekei ellen irányuló sorozatos akcióira adott válaszát illető felelőtlen álláspontja ellen” – idézte az AFP hírügynökség az a IRNA iráni állami hírügynökségben megjelent teheráni közleményt.

Irán vasárnapra virradóra rakéta– és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld–föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte. A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat – mondta a francia külügyminiszter.

„Felelősséget vállaltunk, mert a regionális biztonság szereplői vagyunk” – fogalmazott Stéphane Séjourné. „Az iráni támadás nemcsak Izraelt célozta, hanem aláásta erőink biztonságát és megsértette arab partnereink légterét” – tette hozzá, a katonai feszültség csökkenését szorgalmazva a régióban. (MTI)

A G7 és az EU további szankciókat fontolgat Iránnal szemben

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU), partnereinkkel szoros együttműködésben további szankciókat fontolgat Iránnal szemben, a büntetőintézkedések az ország drón– és rakétaprogramjait érintenék – jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7–csoport, valamint az Európai Unió révételével videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülést követően Ursula von der Leyen videóüzenetében példátlannak nevezte, hogy Irán közvetlen támadást indított Izrael ellen.

„Mi, a G7 vezetői a támadást a leghatározottabban elítéltük ma. Kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat Izrael népével, és megerősítjük rendíthetetlen elkötelezettségünket az ország biztonsága mellett” – fogalmazott. Az uniós bizottság elnöke kijelentette: Irán lépései ellenőrizhetetlen regionális eszkalációt idézhetnek elő, amit – szavai szerint – „el kell kerülni”. „Továbbra is dolgozunk a helyzet stabilizálásán” – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a G7 országok felszólították Iránt, hogy teljesen hagyjon fel a támadásokkal. Minden félnek teljes fokú önmérsékletet kell tanúsítania – szögezte le. Elmondta, a G7–csoport és az EU egyetértenek abban, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni a gázai válságnak. Ennek magában kell foglalnia az azonnali tűzszünetet és a Hamász iszlamista terrorszervezet által elfogott összes túsz azonnali szabadon bocsátását, továbbá a humanitárius segítségnyújtás fokozását a rászoruló palesztinok számára – tette hozzá videóüzenetében az uniós bizottság elnöke.

A tanácskozást követően közösségi oldalán közzétett üzenetében Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: az EU és partnerei továbbra is minden erőfeszítést meg fognak tenni a helyzet elmérgesedésének elkerülésére. A gázai válság mielőbbi lezárása, nevezetesen az azonnali tűzszünet változást fog jelenteni – húzta alá. Michel bejelentette továbbá: a közel–keleti konfliktus, ezen belül Libanon helyzete felkerül az Európai Tanács jövő heti, szerdán és csütörtökön tervezett ülésének napirendjére.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üzenetében közölte: az Izrael elleni iráni támadást követően keddre összehívta az EU külügyminisztereinek rendkívüli ülését. A videókapcsolaton keresztül tervezett tanácsülés célja, hogy az EU hozzájáruljon a térségben kialakult helyzet lecsillapításához és a biztonsághoz – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. (MTI)

Moszkva önmérsékletre szólította fel a feleket

Önmérsékletre szólítja fel Moszkva a közel–keleti konfliktusban részes feleket és aggodalmát fejezi ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium az Izrael elleni iráni rakéta– és dróntámadással kapcsolatban. „Kifejezzük rendkívüli aggodalmunkat a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt. Többször figyelmeztettünk arra, hogy a Közel–Keleten, elsősorban a palesztin–izraeli konfliktusövezetben kialakult számos válság megoldatlansága, amelyeket gyakran felelőtlen provokatív akciók szítanak, a feszültség fokozódásához vezet. Minden érintett felet önmérsékletre szólítunk fel. Bízunk benne, hogy a régió államai politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg a fennálló problémákat. Fontosnak tartjuk, hogy ehhez a konstruktívan gondolkodó nemzetközi szereplők is hozzájáruljanak” – olvasható az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett állásfoglalásban.

Simona Halperin moszkvai izraeli nagykövet vasárnap kijelentette: hazája elvárja, hogy Oroszország elítélje az iráni támadást. Reagálásában Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: nem emlékezik olyan esetre, amikor az izraeli vezetés így tett volna az orosz területet ért ukrán csapások esetében. „Simona, emlékezhetne arra, hogy Izrael mikor ítélt el akár egyetlen csapást is, amelyet a kijevi rezsim mért orosz területekre. Nem emlékszik ilyenre? Én sem. De arra emlékszem, hogy izraeli tisztviselők rendszeresen nyilatkoztak (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) lépéseinek támogatásáról” – írta Zaharova a Telegram–csatornáján.

Az orosz szóvivő arra emlékeztetett, hogy Kijev „bűnös, terrorista akciói” következményeként évek óta civilek halnak meg és pusztul a polgári infrastruktúra. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter telefonon tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Lavrovot „azokról az intézkedésekről, amelyeket Teherán hozott válaszul az iráni nagykövetség damaszkuszi konzuli részlege ellen április 1–jén végrehajtott – iráni tisztviselők halálát okozó – izraeli légicsapásra”. A moszkvai közlemény szerint a felek rámutattak, hogy a további eszkaláció és az újabb veszélyes provokatív lépések a feszültségek növekedéséhez vezethetnek a térségben, valamint hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy elejét vegye az ilyen forgatókönyveknek és megszüntesse a kiváltó okokat.

A két tárcavezető megismételte, hogy a Gázai övezetben Moszkva és Teherán egyaránt elvárja az azonnali tűzszünet bejelentését, az égető humanitárius problémák megoldását és a tárgyalások tartós feltételeinek megteremtését, az ENSZ határozataival összhangban. Irán vasárnapra virradóra rakéta– és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld–föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte. A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg is részt vett. (MTI)

Az ENSZ gázai székhelye alatt volt a Hamász egyik központja

Az EU és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást

Az európai uniós intézmények vezetői és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást, és önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében indokolatlannak és példa nélkülinek nevezte Irán támadását Izrael ellen, és arra szólította fel az iráni vezetést, hogy „haladéktalanul hagyjon fel az ellenségeskedéssel”. „Minden szereplőnek tartózkodnia kell a további eszkalációtól, és a régió stabilitásának helyreállításán kell dolgoznia” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében azt írta: mindent meg kell tenni a regionális helyzet elmérgesedésének megelőzésére. „A további vérontást el kell kerülni” – jelentette ki. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Irán „példátlan drón– és rakétacsapása” Izrael ellen komoly eszkalációt jelent. Ez – mint kiemelte – újabb ellenségeskedést robbanthat ki a Közel–Keleten. „Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és továbbra is azon fog dolgozni, hogy enyhítse és megállítsa további vérontást” – fogalmazott Metsola.

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elfogadhatatlannak nevezte az Izrael elleni iráni támadást, ami – mint kiemelte – a helyzet példátlan eszkalációját jelenti, és súlyos fenyegetést hordoz a regionális biztonságra nézve. Az uniós főképviselő az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatban kijelentette: az EU újólag megerősíti elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett. „Ebben a rendkívül feszült regionális helyzetben a további eszkaláció senkinek sem lehet érdeke. Mindenek előtt a lehető legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel” – fogalmazott.

Az Európai Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a helyzet enyhítéséhez és a régió biztonságához, és e célból szoros kapcsolatot tart fenn valamennyi féllel – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. A NATO önmérsékletre szólított fel annak érdekében, hogy a közel–keleti konfliktus ne váljon ellenőrizhetetlenné. Farah Dakhlallah, a NATO illetékes szóvivője közleményében azt írta, a szövetség elítéli Irán éjszakai támadását Izrael ellen, és szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. „Létfontosságú, hogy a közel–keleti konfliktus ne fajuljon el, és ne kerüljön ki az irányítás alól” – fogalmazott a NATO szóvivője.

Vasárnap virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem. A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel ezelőtti légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen. (MTI)

Izraelben az iráni támadásra adható válaszról tárgyal a szűk hadikabinet

Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Vasárnap délután összeült a szűk hadikabinet Tel–Avivban az IDF főhadiszállásán, hogy megvitassák Izrael válaszát, amelyet a szombat éjszakai iráni drón– és rakétatámadásra adhat. „Izrael valaha is megtapasztalt egyik legdrámaibb éjszakáját élte át. Iránból több száz, különféle típusú rakétát lőttek ki Izraelre, köztük több mint száz ballisztikus rakétát, egyenként több száz kilogramm robbanóanyaggal” – nyilatkozta Joáv Galant védelmi miniszter korábban vasárnap.

Galant a Nyíl 3 légvédelmi rendszer ütegénél tett látogatásán beszélt, amely egység részt vett az iráni támadás megfékezésében. „Az Egyesült Államokkal és más országokkal együtt erős és erőteljes szövetséget hoztunk létre, amelyben koordinációban és szinkronban működnek Izrael, az Egyesült Államok és partnereink biztonsági rendszerei. Az eredmény nagyon–nagyon csekély mozgástértől eltekintve a fenyegetések teljes visszaszorítása volt” – tette hozzá a védelmi miniszter. „Lehetőségünk van stratégiai szövetség létrehozására a súlyos teheráni fenyegetés ellen” – visszhangozta Galant Beni Ganz miniszter szintén vasárnap elhangzott szavait.

„Teherán találkozott az izraeli biztonsági rendszer erejével” – mondta Beni Ganz miniszter, a Nemzeti tábor nevű centrista párt elnöke az éjszakai támadásról. „Irán globális gond, regionális kihívást és veszélyt jelent Izraelre, és tegnap a világ egyértelműen kiállt Izrael mellett a veszély ellen” – tette hozzá Ganz, és hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés olyan stratégiai vívmány, amelyet Izrael biztonsága érdekében kamatoztatni kell. „Ennek az eseménynek még nincs vége, épp most kell megerősíteni a létrehozott stratégiai szövetséget és regionális együttműködési rendszert, amely jelentős próbát állt ki az iráni fenyegetéssel szemben” – hangsúlyozta a miniszter, a szűk hadikabinet tagja.

„Regionális koalíciót építünk, és Irántól úgy és abban az időben szedjük be az árat (támadásáért), ahogyan jónak látjuk” – vélekedett. „Emlékeznünk kell arra, hogy még nem végeztük el feladatainkat: mindenekelőtt az elraboltak visszahozását, és az északi és déli lakosok elleni fenyegetés megszüntetését” – hangsúlyozta Beni Ganz.
Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a szélsőségesen nacionalista Zsidó Erő párt elnöke ugyanakkor súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra. „Az elrettentés megteremtéséhez a Közel–Keleten a háziúrnak őrült módján kell viselkednie”– vélekedett. Bengvír kifejtette, hogy szerinte az önmérséklet és az arányosság fogalma október 7–én lekerült a napirendről. „Izrael válasza nem lehet olyan, amilyen egy madárijesztőé, a korábbi években Gázában tapasztalt homokdűnék lerombolásának stílusában” – mondta.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a szélsőségesen jobboldali Vallásos cionisták párt elnöke is kemény izraeli választ sürgetett. „Az egész Közel–Kelet és az egész világ szeme Izraelen van” – mondta. „Ha az elkövetkező nemzedékekig visszhangzik válaszunk a Közel–Keleten, akkor győzni fogunk. Ha ne adj isten megfékezzük magunkat, akkor közvetlen egzisztenciális veszélynek tesszük ki magunkat és gyermekeinket” – vélekedett Szmotrics. (MTI)

ENSZ-tagállam lehet a nem létező Palesztina

A BT rendkívüli ülésen tárgyal a támadásról; az USA az eszkalációtól óvott

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart az Irán által Izrael ellen indított drón– és rakétatámadások nyomán, miközben a G7–csoport is tanácskozik vasárnap a kialakult helyzetről. A Biztonsági Tanács New York–i idő szerint a délutáni órákban ül össze, amit Izrael ENSZ–nagykövete kezdeményezett szombat éjszaka. Gilad Erdan a testületnek küldött levelében az események példátlan voltával indokolta a tanácskozás szükségességét. A G7–csoport ülését szintén vasárnapra hívta össze a soros elnökséget betöltő Olaszország miniszterelnöke, Georgia Meloni.

A videótanácskozással kapcsolatban Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy egy összehangolt diplomáciai válaszról tárgyalnak majd Irán felé az „arcátlan támadás” nyomán. Fehér házi tisztségviselők közölték azt is, hogy Joe Biden elnök a szombat éjszaka Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésén világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt támadó jellegű katonai akcióban Iránnal szemben, ugyanakkor megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael védelme iránt megingathatatlan az Irán által jelentett fenyegetéssel szemben.

Az Iránból szombat éjszaka Izrael ellen indított mintegy 300 drón és rakéta elfogásában a térségben állomásozó amerikai erők, mind a haditengerészet, mind a légierő egységei aktívan részt vettek. Amerikai katonai illetékesek szerint mintegy 70 drónt, és legkevesebb 3 ballisztikus rakétát semmisítettek meg. A Közel–Keleten több ezer amerikai katona szolgál, és a haditengerészet több hajója is a térségben állomásozik, köztük az Dwight D. Eisenhower repülőgép–hordozó vezette harci kötelék. Pénteken a Pentagon és a Fehér Ház is megerősítette, hogy a kialakult feszültség miatt további amerikai katonai eszközöket irányítanak a térségbe.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de folytatja Izrael védelmének támogatását, és megvédi a térségben tartózkodó amerikai személyzetet. A külügyminiszter emellett közölte, hogy a következő órákban és napokban határoznak arról Izrael és a nyugati szövetségesek, hogy miként lépjenek tovább, valamint hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a lehető legerőteljesebb módon elítéli Irán támadását Izrael ellen.

Irán állandó ENSZ–képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást, ami szerint a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján, az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben, válaszként az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy maradjon távol a konfliktustól, és azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátette, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor „esetlegesen nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése”. (MTI)

A brit légierő számos iráni drónt lőtt le

A brit királyi légierő (RAF) is részt vett az Izrael ellen végrehajtott iráni támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőtt – közölte vasárnap Rishi Sunak brit miniszterelnök. Avi Haiman izraeli kormányszóvivő a BBC–nek nyilatkozva kijelentette, hogy Izrael védelmi és támadó jellegű válaszlépésekre egyaránt készen áll. Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen.

Vasárnapi sajtónyilatkozatában Rishi Sunak elmondta: az összehangolt nemzetközi akcióban, amelynek Nagy–Britannia is részese volt, csaknem az összes iráni légi támadóeszközt sikerült megsemmisíteni, és ez Izrael mellett a szomszédos országokban, köztük Jordániában is emberéleteket mentett meg. A konzervatív párti brit miniszterelnök közölte: az RAF harci repülőgépei is számos iráni támadó drónt lelőttek. Hozzátette: az iráni támadás esetére kidolgozott cselekvési tervről már pénteken döntött a brit kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA).

A brit védelmi minisztérium vasárnap hajnali tájékoztatásában beszámolt arról, hogy az Izrael elleni iráni támadások nyomán London megerősítette a brit királyi légierő jelenlétét a Közel–Keleten, több harci, illetve légi üzemanyag–utántöltő repülőgéppel kiegészítve a térségben tevékenykedő RAF–kontingenst. A tárca úgy fogalmazott, hogy ezek a gépek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában zajló, Operation Shader nevű brit hadművelethez nyújtanak segítséget, emellett azonban kérés esetén, jelenlegi műveleti hatósugarukon belül részt vesznek légi támadóeszközök elfogásában is. A minisztériumi közleményben ugyanakkor még nem esett szó arról, hogy a brit harci gépek is megsemmisítettek iráni támadóeszközöket, ezt Rishi Sunak miniszterelnök fedte fel először vasárnapi nyilatkozatában. Sunak veszélyes és felesleges eszkalációnak nevezte az Izrael elleni iráni támadást. Úgy fogalmazott: „nehéz lenne túlbecsülni”, hogy milyen hatást gyakorolt volna a térség stabilitására, ha az iráni támadás sikerrel jár. A brit kormányfő szerint Irán saját szomszédságának destabilizálására törekszik, és ez mostani akciójából is egyértelműen látszik.

Sunak szerint a történtek után a helyzet nyugodt megfontolására van szükség. Avi Haiman izraeli kormányszóvivő ugyanakkor a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Izrael az ellene intézett iráni támadás után minden lehetséges forgatókönyvre felkészült, beleértve védelmi és támadó jellegű lépéseket egyaránt. Haiman hangsúlyozta, hogy a további izraeli intézkedésekről jelenleg tárgyalások folynak, de a lehetséges tervekről Izrael „nem fog egyenes adásban beszámolni”.

Arra a kérdésre, hogy elismeri–e Izrael szerepét az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni támadásban, a szóvivő megerősítette azt a többször hangoztatott álláspontot, hogy Izrael nem reagál közvetlenül az e támadásról szóló hírekre. Hozzátette ugyanakkor, hogy a damaszkuszi épület nem diplomáciai képviselet volt, hanem az iráni Forradalmi Gárda külföldi különleges műveletekkel megbízott Kudsz alakulatának katonai létesítménye, ahol a Kudsz aktív tagjai tartózkodtak, és Izrael elleni terveket szőttek. (MTI)

Szijjártó Péter telefonon egyeztetett az izraeli külügyminiszterrel

Telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az izraeli külügyminiszterrel. Szijjártó Péter a Facebook oldalán közölte, hogy Jiszráel Kac miniszterrel áttekintették az éjszakai támadás alapján kialakult helyzetet.
„Biztosítottam kollégámat, hogy Magyarország szolidáris Izraellel és az izraeli emberekkel, egyúttal egyértelművé tettem, hogy határozottan elítéljük az országot ért támadást” – írta bejegyzésében a tárcavezető.

Szijjártó Péter hozzátette: hangsúlyoztam, hogy Magyarország a nemzetközi közösség tagjaként az elmúlt időszakban folyamatosan az eszkaláció elkerülése érdekében érvelt és kifejeztem a reményemet miszerint, egy nagy, a globális biztonságot veszélyeztető eszkaláció még mindig megelőzhető. „Magyarország Izrael mellett áll ezekben a nehéz napokban!” – zárta posztját Szijjártó Péter. (MTI)

Ferenc pápa az erőszakhullám leállítását sürgette

Álljon le minden olyan cselekvés, amely az erőszakhullámot táplálja, és ami azzal a veszéllyel jár, hogy a Közel–Keletet még nagyobb háborús konfliktus felé sodorja – hangsúlyozta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.

Ferenc pápa kijelentette, hogy imával, aggodalommal és fájdalommal követi az utóbbi órákban érkező híreket az izraeli helyzet súlyosbodásáról az Irán részéről indított beavatkozást követően. Mint mondta: a szívekhez szóló felhívást tesz az erőszak leállításáért.

„Senkinek sem szabad mások létezését fenyegetnie. Az összes nemzet inkább a béke oldalán sorakozzon fel, és segítsenek izraelieknek és palesztinoknak, hogy két államban éljenek, egymás mellett, biztonságban. Ez a mély és törvényes vágyuk, és joguk! Két szomszédos állam” – hangsúlyozta Ferenc pápa. Minél előbbi tűzszünetet szorgalmazott a Gázai övezetben, valamint határozottságot a tárgyalások megkezdéséhez. A pápa a „humanitárius katasztrófahelyzetbe zuhant” lakosság megsegítését, és a hónapokkal ezelőtt elrabolt túszok szabadon bocsátását sürgette.

„Mennyi szenvedés! Imádkozzunk a békéért. Elég a háborúból, elég a támadásokból, elég az erőszakból! Mondjunk igent a párbeszédre és a békére!” – mondta Ferenc pápa szokásos vasárnap déli beszédében. Emlékeztetett, hogy május 25–én és 26–án a Vatikánban megtartják a gyermekek világnapját. Megjegyezte, imádkozni kell a háborúk miatt szenvedő oly sok gyermekért Ukrajnában, a palesztin területeken, Izraelben, Mianmarban és a világ más részein. (MTI)

A Hamász elutasította a fogolycsere és fegyverszüneti javaslatot

Az iszlamista Hamász szélsőséges szervezet elutasította Izrael október 7–én a Gázai övezetbe hurcolt túszokat palesztin biztonsági foglyokra kicserélő és fegyverszüneti javaslatát – jelentette a külföldi biztonsági szolgálat, a Moszad vasárnap.

A szolgálat szerint a Hamász a tárgyaláson közvetítő felekhez eljuttatott elutasító válasza annak bizonyítéka, hogy Jahíje Szinuár, a Hamász gázai vezetője nem akar alkut.

A fogolycsere és tűzszüneti tárgyalásokon három ország, Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok képviselői közvetítenek. A közvetítők javaslata szerint a még halottnak nem nyilvánított kilencvenhét túsz közül negyvenet engednének szabadon izraeli börtönökben fogva tartott több száz biztonsági fogolyért cserébe.
Indítványuk a gázaiak humanitárius segélyezését is magában foglalta. A Moszad szerint a Hamász Katarban élő vezetője, Iszmail Haníje „továbbra is kihasználja az Iránnal fennálló feszültséget, a harcterek egyesítésére és a térségbeli feszültség általános kiterjesztérése törekszik”.

A Hamász vasárnap este jelentette be válaszának átadását. Eszerint ragaszkodnak a teljes tűzszünethez, vagyis a háború befejezéséhez, és az izraeli hadsereg (IDF) Gázai övezetből történő teljes kivonásához. Emellett a gázaiaknak nyújtott humanitárius segélyek növelését, valamint az övezet északi részéből evakuáltak visszatérését követelik. (MTI)

Izrael megnyitotta légterét az iráni légitámadás után

Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét az éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után – jelentette a reptéri hatóság. Izrael helyi idő szerint reggel hét óra harminc perckor megnyitotta légterét a mintegy hét órás zárlatot követően. A légiközlekedési hatóság közleménye szerint a kiesés miatt változások várhatóak a menetrendben, az utazóközönségnek tájékozódnia kell a légitársaságoknál járataik indulásáról és érkezéséről.

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap reggel bejelentette, hogy az Izrael ellen indított rakéták és drónok kilencvenkilenc százalékát elfogták. A harminc robotrepülőgépből huszonötöt számoltak fel a levegőben, és a több mint százhúsz ballisztikus rakéta közül is csak néhány ért földet Izraelben, kisebb károkat okozva a Nabatim légibázison. Hagari hangsúlyozta, hogy a bázis továbbra is működik, a vadászgépek onnan továbbra is indulnak küldetéseikre. Izrael és szövetségeseinek felderítő és elfogó rendszerei szinte teljesen felszámolták az Izraelbe indított rakéták és drónok százainak tömeges támadását, a mindössze 12 perces repülési idő alatt Izraelbe érő ballisztikus rakéta közül is csak néhány jutott át az izraeli határon. A mintegy kétszáz drón vagy robotrepülőgép közül egy sem jutott el Izraelbe.

Az amerikaiak és szövetségeseik körülbelül hetven drónt tartóztattak fel, a többit pedig az izraeli légierő gépei fogták el. A ballisztikus rakétákat a Nyíl és a Varázspálca légvédelmi rendszerek ellenrakétái fogták el. A legtöbb indítás Iránból történt, de kis részüket Irakból, Jemenből és Libanonból bocsájtották útra. Az IDF szóvivője kiemelte a kivételes együttműködést Izrael és szövetségesei között, de hangsúlyozta, hogy „az incidens még nem ért véget. További fenyegetések vannak folyamatban. A vezérkari főnök jóváhagyta a további lépések terveit”. „Elfogtuk. Megfékeztük. Együtt győzünk” – írta Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap reggeli bejegyzésében az X közösségi médiában. A miniszterelnöki hivatal jelentése szerint törölték a vasárnap délelőttre tervezett kormányülést, mert a biztonságpolitikai kabinet egész éjszaka ülésezett az iráni támadás miatt. (MTI)

Izrael támadás alatt – az események kronológiája:

Egy kislány intenzív terápiás kezelésre szorult, miután a levegőben semlegesített rakéta roncsai rázuhantak – ismertette a helyzetet az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari. Hagari elismerte, hogy egy légibázis találatot szenvedett, a ballisztikus rakéták bevetéséről szólva pedig megjegyezte: ez egy „eszkalációs faktor”. Újságírók érdeklődtek a lehetséges izraeli válaszcsapásról, erről azt mondta Hagari, hogy Izraelnek vannak tervei és elemzik azokat.

Románia határozottan elítéli az Izrael ellen indított iráni támadást, közölte Klaus Iohannis államfő. Hasonló üzeneteket fogamzott meg Mircea Ciolacu és Nicolae Ciucă is.

Irán arra figyelmeztette a világot és Izraelt, hogy ennél is nagyobb erővel fog támadni, ha Izrael válaszcsapást intéz az éjszakai rakéta- és dróntámadás miatt, egyúttal elismerve, hogy az éjszakai támadást válasznak szánták Izrael damaszkuszi katonai akciójára.

Izrael fegyvereket, modern katonai rendszereket és egyéb katonai eszközökből álló csomagot kap az Egyesült Államoktól, összesen 3.8 milliárd dollár értékben, de egy támogatási viszony „nem lehet egyoldalú” írja a The New York Times

Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgős ülést tart vasárnap, Izrael kérésére, egy nappal azután, hogy Irán korábban soha nem tapasztalat intenzitású támadást indított a zsidó állam ellen.

Irán 300 „különböző típusú fenyegetést” indított Izrael felé, beleértve a ballisztikus rakétákat, drónokat, cirkálórakétákat – fogalmazott a másik katonai szóvivő, Avichay Adraee. Ezen fenyegetések 99 százalékát semlegesítettük, ami egy nagyon fontos stratégiai eredmény – nyilatkozta Avichay.

Az X-en közzétett bejegyzésében az IDF szóvivője részletezte a támadás eredményeit: az Irán által indított nagyjából 170 drón közül egy sem érte el az izraeli léteret, mivel a légierő gépei, az izraeli légvédelem és a szövetségesek rendszerei semlegesítették őket. Az Irán által indított 30 cirkálórakétából egy sem érte el Izrael területét. A vadászgépek 25 rakétát szedtek le az ország határain kívül. A 120 ballisztikus rakétából viszonylag kevés érte el az izraeli területeket, míg a többit leszedték. A kevés számú rakéták közül egy pár eltalálta a Nafatimban levő légibázist és kisebb károkat okozott az infrastruktúrában.

Biden: majdnem az összes iráni drónt és rakétát elfogták. Az amerikai elnök hozzátette, hogy vasárnapra összehívja a G7 államok vezetőit. A támadásról szólva Biden hozzátette: Iránt a jemeni, szíriai és iraki csoportok is támogatták. Jegyezzük meg: Amerika ismét, majdhogynem percre pontosan jósolta meg a támadás indítását, akárcsak az orosz inváziót.

Izrael „jelentős válaszcsapást” tervez az iráni támadásra válaszul, hangzott el az izraeli Channel12 hírtelevízión, az információt egy magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva közölték.

A jordániai légierő gépei drónok Izrael felé tartó drónok tucatjait szedték le a levegőben. (Reuters)

Megszólalt Irán is:

Az ENSZ állandó iráni missziója közölte: az iráni támadás válasz volt Izrael damaszkuszi akciójára és ezzel (mármint az iráni támadással) az ügy lezártnak tekinthető. Ugyanakkor ara is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben Izrael válaszcsapást indítana, akkor az iráni reakció a mostaninál is szigorúbb lesz. A konfliktus egy Irán és az „izraeli rezsim” közötti konfliktus, amitől az Egyesült Államoknak „távol kell tartania magát”.

Borítókép: Működésben a Vaskupola, a kép illusztráció

(Nethuszár)