Eltörölt múltunk: a náznánfalvi fazsinagóga

A Maros megyei zsidóság egyik központja volt valamikor Náznánfalva, ez a Marosvásárhelytől alig pár kilométernyire levő település. Mivel a zsidók számára tilos volt a városban lakást venni, csak nappal mehettek be a városba, így a közeli Náznánfalván, majd annak környékén kezdtek letelepedni, és itt építették fatemplomukat is. A náznánfalvi zsidó fatemplom érdekessége, hogy jelent tudásunk szerint ez az egyetlen zsidó fatemplom a Magyar Királyság területén, legközelebbi rokonait Lengyelországban találjuk.

Dr. Löwy Ferenc a Magyar Zsidó Almanch 1911-ben megjelent lapszámában Erdély legrégibb zsidó templomaként írja le a náznánfalvi épületet, megemlítve a falu már Orbán Balázs által is lejegyzett vallási türelmét – itt unió van – amikor is a székely szomszéd már azon a kérdésen is elcsodálkozik, hogy miért kellett volna valakinek, bárkinek is bántania a zsidó templomot.

Náznánfalván valamikor Erdély második legnagyobb lélekszámú zsidó közössége élt a gyulafehérvári után. 1924-ben, szintén Löwy Ferenc már szomorúan állapítja, meg, hogy

1924-ben, ugyanaz a Löwy Ferenc Avi Saul, jeruzsálemi hírlapíró kérésére látogatja meg ismáét a náznáfalvi zsiangógát , majd a ’’Haldoklik Erdély legrégibb zsidó temploma’’ cikkében számol be keserű tapasztalatairól – ekkor – 1924-ben tehát – már egyetlen zsidó család sincs Náznánfalván

„Ezelőtt két évvel, a nagy ünnepekre, a közeli falvakból kegyeletből és megszokásból, került egy kis közösség amely megtartotta az istentiszteletet, de azóta már nem volt ilyesmi. Mindkét ajtaja le van szegezve. Azelőtt többször jártam ott és az ajtók vagy nyitva voltak vagy az ablakon volt a kulcs. Most viszont mindenütt a pusztulás képe. A női templomban, mely karzaton, de nem a mai divat épült és nem ráccsal vagy recével van elrekesztve, hanem csak egy arasznyi nyílása van a férfitemplom fölé és a kicsiny nyílás elé is függönyt húztak, hogy férfi szeme oda benne láthasson, még ott van a széna, mit a cipőtlenül böjtölő asszonyok lábai alá szórtak. A férfitemplomban a nagyünnepi imára föllapozott nyitott imakönyveket találunk. A régi festmények, már amilyenek zsidó templomban találhatók, nagyon megfakultak, többhelyt a becsorgó eső egészen elmosta. A bejáratnál az egyik évszámot még láthatni, de a frigyszekrény feletti volt feliratot ‘És fölállította MÓZES a hajlékot’…egy jóakaratú, jámbor, de barbár kéz egy deszkával elfedte vagy eltávolította… pedig ez a felírat vezetett nyomra, ki és mikor építette a templomot. Egy MÓZES nevű gazdag zsidó, ki a marosszéki összeírás szerint 1769-ben került Náznánfalvára Gyulafehérvárról, építette 1785-ben. II JÓZSEF rendelete nyomán a FRANK családnevet választotta, ami arra enged következtetni, hogy frenk (spanyol zsidó) és leszármazottja azon zsidóknak akiket kiűztek Spanyolországból és Törökországban telepedtek le, majd BETHEN GÁBOR Gyulafehérváron telepített le 1628-ban…. vagy húsz évvel ezelőtt egy akkor kilencven éves SPIRER zsidó Várhegyről (egy közeli falu) emlékezett ‘reb MÓSÉra’ aki építette a fatemplomot’’.

Nagy valószínűséggel az utolsó, építészeti-szakmai és vallási szempontból is tudományos megalapozottságú információink Balázs Györgytől származnak, aki Észak-Erdély visszacsatolása után Budapestről indult Erdélybe az itteni zsidó helyzetről tájékozódni. Balázs Györgyöt már ismerhetik a Zsidó Erdély olvasói, a Móricz Zsigmond által szombatosokról írt, kicsit dehonesztáló riport után, nagyjából Móriczcal egyidőben tett látogatást Bözödújfalun Balázs György, aki élményeiről a Libanon folyóiratban számolt be. A cikket újra publikáltuk mi is, KLIKK IDE!

Balázs György, nagy valószínűséggel a Bözödújfaluban tett látogatása idején tekintette meg az akkor már erősen lepusztult állapotban (1941-et írunk) levő náznánfalvi fatemplomot. Innen tudjuk meg, hogy a Löwy Ferenc leírásában is szereplő fapaneleket, a rajtuk a még olvasható héber imákkal együtt Balázs György menti meg az enyészettől – és vélhetően bekövetkező náci rombolástól –, amikor a budapesti Zsidó Múzeumba szállítja őket.

Alább álljon itt Balázs György Libanon folyóiratban megjelent írása a náznánfalvi fazsinagógáról.

A náznánfalvi fazsinagóga*

Erdély zsidó lakosságának a származása, megoldatlan kérdése a magyar zsidóság történetének. Majdnem bizonyosnak vehetjük azt a tényt, hogy az itteni zsidó települések a legrégebbiek. Ha idáig történelmileg nem volt is bizonyítható, hogy eredetük a dák birodalom idejére mehet vissza, a hagyomány mindenesetre azt tartja. Ha elfogadjuk is ezt a feltevést, akkor is tisztában kell lennünk azzal, hogy erre az alaprétegre idők folyamán újabb és újabb rétegek települtek le. Az európai zsidóság története az üldöztetésnek és a viszonylagos nyugalomnak hullámhegyeiből és völgyeiből tevődik össze. Hol itt, hol ott lángolt fel a gyűlölet s ilyenkor az üldözöttek vándorbotot vettek a kezükbe és békésebb, barátságosabb hazát kerestek maguknak.

A XVIII. sz. elején az orosz fejedelemségek területén lakó zsidóknak óriási adóterhek alatt kellett görnyedniök. A teljes elszegényedés és üldöztetés elől menekülve nagy tömegekben hagyták el ezt a területet. A menekülőknek jó része délnyugat felé vette útját és Erdélyben telepedett le, ahol ebben az időben többé-kevésbé nyugalom és vallásszabadság uralkodott. E keletről való vándorlásnak egyetlen bizonyítéka a náznánfalvi fazsinagóga volt.

A Marosi circulusban Marosvásárhelytől 5 km.-nyire fekszik Náznánfalva. Ma zsidók nem laknak a faluban, de az egykorú okmányok bizonysága szerint a XVIII. sz. végén jelentős gyülekezet lehetett. Zsinagógája a többi felekezetek templomával együtt szép helyen, egy Marosra néző domb tetején állott. Ennek a zsinagógának minden része, a falai, tetőzete és berendezési tárgyai fából készültek. Nemrégen még állott. Néhány hónappal ezelőtt azonban összedöntötték és csak néhány darabját sikerült megmenteni a zsidó Múzeum számára. Kultúrtörténeti szempontból nagy jelentőségű ez az emlék, mert nem csak Erdélyben, hanem egész Magyarországon is az egyetlen fából épült festményekkel ellátott templom.

A fazsinagógák hazája Lengyelország. Az itteni fában gazdag vidékeken már korán kifejlődött ez az építészeti stílus. A legrégebbi fatemplomok, a zabludowói¹ és a nasielski, a XVII. sz.elején épültek. Az anyag könnyen kezelhetősége folytán díszítésük gazdag és eredeti, s teret enged az építész fantáziájának. Pagodaszerű egymás fölé helyezett tornyok, erkélyek, merész hajlások és változatos szögletek jellemzik külsejüket. Belső falaikon 1642-tőlfogva feltűnik a falfestészet. Eleinte egyszerű girlandok. Később egyre gazdagabb lesz az illusztráció. Emberi alakot ritkán találunk, de annál gyakoribb a növényi és állati képek alkalmazása. Néha, így a mohilewi² zsinagógában, tájképek is díszítik a falakat. Ezt a falfestészetet az erős színek és az egymás mellett elhelyezett kontrasztok jellemzik.

A lengyelországi fazsinagóga-építészet később Németországban is elterjedt. Főleg a Miajna vidékén találkozunk vele. A horbi, kirchheimi és bechhofeni fatemplomok a lengyelországiaknak utánzatai.

A náznánfalvi fazsinagógát is valószínűleg lengyel mintára készítették. Külső formájáról nem sok adat áll rendelkezésünkre. Talán az az egy festmény után készült fényképmásolat, mely dr. Löwy Ferenc marosvásárhelyi főrabbi jóvoltából került az Orsz. Magy. Zsidó Múzeumba (III. tábla), ad halvány képet külsejéről³.Belsejére vonatkozólag az a néhány tábla ad némi felvilágosítást, mely a Zsidó Múzeum birtokában van.

Az egyik a frigyszekrény mellett vagy fölött lehetett elhelyezve, de az is lehet, hogy annak belső falát alkotta⁴. Négy deszkából áll, felül csúcsban végződik. Az egészet sötétvörös keret veszi körül. A bekeretezett rész háttere világoskék. A kék mezőt itt-ott a kerettel egyszínű és fehér pöttyök tarkítják. A tábla közepetáján a külső kerettel egyszínű kettős belső keresztezés van, ez a tábla alsó részét két mezőre osztja. A keret mindegyik mező felső szélén girlandszerűen egy-egy kört képez. A két kör fölött egymással szemben két galamb van ábrázolva. Szájukban zöld lombot tartanak. A jobboldali galamb alatti körben a

ויהי

szó áll, alatta a keretben pedig fehér alapon jól olvasható fekete betűkkel folytatódik az ima szövege. A baloldalon ugyanilyen elhelyezésben találjuk az

וכנותו

kezdetű imát. A két ima alatt, közvetlenül a tábla alsó szélénél magyaros motívuma virág és levéldíszítés, a két sarokban pedig egy-egy iramló szarvas képe látható.

 

Egy másik kb. 2 és fél m. magas és 1 m. széles tábla valószínűleg a templom oldalfalának egy darabja lehetett⁵. Nagy része hiányzik. Felül az előzőhöz hasonló sötétvörös keret húzódik. Alatta felírás van:

לפרט ויקח משה את ה‘מטיה

E felírást tetszetős növényi díszítések és girlandok veszik körül. A fal közepetáján egy kb. 1/2×1/2 m. nagyságú nyílás van, bizonyára ablak lehetett. Az ablak alatt fekete alapon szürke betűkkel a tízparancsolattáblák képe látszik a parancsolatok első szavával.

A mennyezet néhány darabját is sikerült megmenteni⁶. A világoskék alapot hosszabb talmudi idézetek szakítják meg. A zsinagógadíszítésnek egy igen régi sajátosságát, a hónapok csillagképeinek ábrázolását, mely már a két alfás zsinagóga mozaikjai között is előfordul, ugyancsak megtalálhatjuk a náznánfalvi fatemplomban. Három hónapnak, kisztévnek, tévéinek és adatnakcsillagkép-ábrázolása van a Zsidó Múzeum birtokában⁷. Az első fehér alapon sötét színnel festett kifeszített íjat ábrázol, a másik, eléggé rossz állapotban, egy bárány képét mutatja, a harmadikon jól kivehető a két halnak a képe.

Azok a maradványok, melyeket lapunk előző számában tárgyaltunk, arról győznek meg bennünket, hogy a náznánfalvi fazsinagóga belső falai gazdagon és művészi ízléssel voltak díszítve. ^7/a Építésének idejére vonatkozólag két adat áll rendelkezésünkre. Egyik a már említett felírat, amelynek egyes kipontozott betűi

ת‘ק‘מה‘ az 1785-ös évet jelölik meg mint a falfestmények készítésének idejét.^7/b A másik: két okmány. Ezeknek eredetijét a marosvásárhelyi Teleki levéltárban őrzik.

Méltóságos Groff Consiliatus és Ordinárius

Ispán Ur!⁸

Tekintetes Officiolatus.

Gratiosus és jó Patronus Uraim.

A közelebb múlt Holnapnak 28-ik Napján vettem vala Nagyságodnak és az Inclytus Officiolatusnak olly porontsolotját melyben 2113 szám alatt költ Felséges Rendelés szerint meg tiltattatván, hogy a Sido Nemzetnek kölönös Házakban imádkozni egyben gyűlni szabad ne légyen, és ha ezen Marosi Circulusban Ollyanok találtatnának azokat haladék nélkül tiltsam bé, mely Parontsolat szerint ezen a follyo Májusi Holnapnak harmadik napján azon hellyekre az hol ezen Marosi Circulusban a Sidók találtattnak úgy mint M. Szent Királyra és Náznánfalvára ki mentem, azokban találtató imádkozásra Rendeltetett Épületeket meg vizsgáltam. Elsőben is a Náznánfalvi Moses Isak Nevezetű Sidó taxális helyén találtam egy nem igen nagy Sinagógát, ez ugyan nemrégiben épült, de minden környül állásaira nézve templom módra vagyon elkészítve, és ebben járnak magok Cultusoknak végben vitele végett a Náznánfalvi Sidók. Ezt e szerint hagyván mentem másodszor az M. Sz. Királyi Sidók imádkozó Házokban mely is ez előtt circiter 25 esztendőkkel épittettvén vagyon egy Gidalutz Nevű Sidónak lakhelyén ezt is meg vizsgálván semmi Templom formát abban nem tapasztaltam, hanem tsak mind egy lakóház ollyformán vagyon épitve, ebben járnak a M. Sz. Királyon lakó Sidók, ezt azért tapasztalván a Királyi rendelések ellen való imádkozó Háznak a Parontsolat szerint bétiltattam, melyeket e szerint referálván szokott tisztelettel vagyok

Nagyságodnak és az Inclytus Officiolatusnak

1789. Vásárhely 4-a Mai 1789.

Alázatos Szolgája

Id. Dési Gábor Fő Biró mp.

Ad

Illustrissimum Dominum Dominem Comitem Consiliar Gábrielem Haller L. Baronem de Hallerkő Incly. Comitatus de Küküllő cum sede Marus Uniti, Ord. Comitem Inch item eiusdem Comitatus Officiolatum Dominos Dom. Patronum Gratiosissimum humilime collendissimos.

Ex Off.

Marosvásárhely.

Ez az okmány hitelessé teszi a felirat évszámát. 1789-ből származik és szavai szerint a náznánfalvi templom „nem régiben épült”.

A második okmányban a náznánfalvi „zsidó compániában lévő hívek” kérik gróf hallerkői Haller Gábor ispánt, hogy a zsinagóga megnagyobbítását engedélyezze.

Méltóságos Ordinarius Ispány Ur! Egész Inclit Officiolatus Magos Uraink Kegyes Patronusunk!⁹

Az Inclit. Officiolatusnak parantsolattyából, Concernens Szolga Biró Ur által tertio secum dimensuráltatván a Náznánfalvi Sidó Sinagóga, hoszasságában találtatott két Német öl, és ott Súg s fél. Széllyességiben pedig találtatott egy Német öl, és kilentz Súg, s fél. Eszerént a Lelkeknek is száma Connumeráltatván, Náznánfalván találtatnak 80 Lelkek. Szent Királlyon találtattnak 86 Lelkek. In Circumferentiis pedig ide Náznánfalvára tartozandó Lelkek vannak 127 böltsületire támasztván az Incl. Officiolatusnak, miképpen férhet meg ennyi számú Lélek olly kevés elit nagyságban levő templomban? újonnan is tehát alázatosan folyamodunk az Incl. Officiolatushoz alázatosan instálván, hogy méltóztassék nyomorult Statusunkat Consideratioba venni és Náznánfalván fenn álló Sinagogánknak ampliatióját, mint hosszra, mint széllyire nézve kegyesen megengedni . Úgy is a mi Nagy Ünnepünk, melylyen minden Zsidó Lélek köteles az Isten házában megjelenni, három hónapok múlva érkezendő és addig a templomnak nagyobbitása had végződnék el hogy akkor a templomnak kisdedsége miatt a Népnek fogyatkozása ne légyen.

Kegyes resolutióját az Incl. Officiolatusnak esedezve várván vagyunk.

Anno 1789. Maji 29.

Aláztos Szolgái

Zsidó Compániában lévő Hívek

2134 praes 8-to Junii 789.

Méltóságos Ord. Ispány Úrhoz Groff Hallerköi Haller Gábor eö Nagyságához: az egész Inc. Officiolatushoz Mlgos Urainkhoz kegyes Patronusainkhoz. A Náznánfalvi Zsidó Sinagógának ampliatioáért. A benn megjedzet Zsidó Compániának alázatos Memorialissa.

Procurat. Joan Benkő

A templom korára vonatkozó fenti adatokon kívül a templom falát díszítő két latin nyelvű Oratio is szolgáltat errevonatkozó utalásokat. Az egyik Bartsai főispán özvegye és annak családja számára kéri az isteni gondviselés segítségét, a másik pedig II. József császár dicsőséges országlására kéri Isten áldását.

Oratio.¹⁰

Deus misericors, Creator coeli et terrae misericordia duxit sua in antecessores nostros Abraham Isaac et Jacob ex terra Egypti domo Regis Pharaonis et Deus ille omnipotens dedit ipsis vim et potestatem super hostes eorum gratia et auxilium nom (sic!) desit a Regibus nostris praesrtim ab Rege David ille Deus terefecit omnes hostes et liberavit a profunditate maris rubri et copia hostium deportavit vero eos ad sedem liberam secundum promisum nepotis Israel ille Deus maximus cusdodiat (sic!) Barbara KERESTUR [ .. 1 Sp(ectabi)lis D(omin)i Ladislai BARTSAI viduam ab omni malo et conservet totam FAM(I)LIAM in omnibus vilis te locis eis largire vitam et auxilium in bello pugnet pro ipsa damor eius conterrat omnes inimicos ipsarum et veniat ille Deus super familiam ut nos miseros exulantes Israelitas in gratia et pace gubernent et possideand omnia cordiatus praecamur filii Israelitarum

AMEN.

Oratio.¹¹

Qui Regibus auxiliatur et Regnorum Gubernacula Gubernatoribus an(n)uit cujus Regnum totius Orbis est qui famulum su(u)m David a funesta morte liberavit qui viam in altomari demonstrat et semitas exterarum aquarum edocetis benedicat conservet custodiat gubernet et illustret JOSEPHUM II dum Imperatorem nostrum ad summum dignitatis fastigium exaltet benedicta sit gloria ejus. O Rex Regum Dom(in)us tD(omi)na(n)tium tua eum conserva gratia abomnibus curis adversitateque solutam eu largi re vitam tuere eum et subjice Gentes sub potestates ejus fac ut hostes coram co contremiscant conforta suscepta ejus: O Rex Regum: coloca gratiam tuam super corda eorum consiliariorum Primatumque loca miserationes tuas Domine ad benefatiendum nobis et cuncto Populo Israel fiatque voluntas tua

AMEN.

Sajnálatos, hogy a magyarországi zsidó műemlékek védelmének és megóvásának hiánya miatt a náznánfalvi fatemplom, egyetlen efajta művészeti emlékünk elpusztult. Felszántott helyén nyoma sincs már az egykor remekbe készült zsinagógának.

Emlékét csak a Zsidó Múzeum birtokába került néhány töredék fogja megőrizni.

Balázs György

Lábjegyzetek:

1. Képét Ernst-Cohn-Wiener, Die Jüdische Kunst. (Berlin, 1929) Abb. 147.
2. Ibid- Abb. 148 és p. 225.
3. Orsz. Magv. Zsidó Múzeum (ezentúl OMZSM) No. 3386.
4. OMZSM. V. 3591 a.
5. OMZSM. V. 3591 b.
6. OMZSM. V. 3591 c. d. e.
7. OMZSM. V. 3591 f. g. h.7/B: A felírás valószínűleg az 1875-ben történt restaurálás alkalmával került a falfestményre. Erre mutat a ,,prat”-ban előforduló Móse név. Eisler Mátyás szerint (Zsidólexikon, Budapest, 1929, 640. 1.) Mózes Izsák Frankl, a hitközség akkori elnöke megnagyobbíttatta és restauráltatta. A rá vonatkozó adatokat 1. bővebben: Lőwy Ferenc: Erdély legrégibbb zsidó temploma. (Magyar Zsidó Almanach, Budapest, 1911, 144. 1.) .
8. Eredetije a marosvásárhelyi Teleki levéltár zsidó tagozatában No. E. 100 alatt található.
9. Eredetije a marosvásárhelyi Teleki levéltár zsidó tagozatában No. 37. IS. Alatt található.
10. Mindkét tábla a Marosvásárhelyi Izr. hitközség birtokában van.
11. Ennek az Orationak a szövege majdnem szószerinti fordítása a „Hannótén jesua lammelachim” kezdetű imának.
12. 7/A: A zsinagógák falait díszítő dekoratív művészetről Grotte A. megjegyzi (GrotteA.: Deutsche, böhmische und polnische Synagogentypen von XI. bis Anfang des XIX.Jahrhunderts. Berlin, 1915, Blau Lajos: Magy. Zsidó Szemle, XXXIII, 1916, 186. 1.)hogy az részben az örmény, részben pedig a bizánci stílussal tart rokonságot.

* Lehoczky Tivadar 1870-ben arról tudósít, hogy Bereg megyében sok rutén fatemplom található. Említésre méltó Lehoczky tudósítása, mivel a rutén fatemplomok építészeti és díszítési szempontból nagy hasonlatosságot mutatnak a náznánfalvi fazsinagógával. Főleg a tetőzet tekintetében. „Kúpokkal ellátott boltozata majd csúcsíves, majd gömbölyű, sőt néhol behajlással díszített.” (Archeologai Értesítő, 1870, IV. 246. 1.) Az1794-ben épült szkotárszkai fatemplom belsejét festmények is díszítették. Falán többekközött az utolsó ítélet képe látható (u. o. 248. 1.) Ugyancsak beregmegyei rutén fatemplomokat ír le Rómer Flóris is. (Arch. Ért., 1871, V. 187. 1.)

Felhasznált irodalom:

Libanon 6. ( 4. szám, év: 1941)
Libanon 7. (1. szám, év: 1942.)
Magyar zsidó Almanach 1911 (1. évfolyam, I. rész)
Izraeli Sarok MS

A cikket szerkesztette: Felcser V. Örs

(Nethuszár)