Bosznia–Hercegovina felfüggesztette egyik diplomáciai egyezményét Magyarországgal

A bosznia–hercegovinai külügyminisztérium pénteken felfüggesztette azt a Magyarországgal kötött egyezményét, amely szerint Budapest boszniai diplomatákat képzett volna a nyugat–balkáni ország európai integrációját elősegítendő. Elmedin Konakovic boszniai külügyminiszter közölte, március 6–án ő maga írta alá a tudásátadásról, illetve a diplomaták képzéséről szóló megállapodást Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, ám ezt most felfüggesztették.

A Klix.ba boszniai hírportál kiemelte: a boszniai döntés azt követően született, hogy a magyar kormány bejelentette, nem fogja megszavazni azt az ENSZ–határozatot, amely július 11–ét az 1995–ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítaná. Szijjártó Péter szerdán Budapesten fogadta Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A külgazdasági és külügyminiszter tárcájának közleménye szerint akkor úgy fogalmazott: be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia–Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez. Mint mondta, Bosznia–Hercegovina szépen haladt előre az európai integráció útján, és volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra. „Ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ–ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet” – tette hozzá, tudatva, hogy erre az indítványra hazánk nemmel fog szavazni.

A boszniai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a minap Belgrádban a szerb álláspontot tette magáévá azzal, hogy kijelentette, elfogadhatatlan, hogy a szerb népet kollektíven bűnössé nyilvánítsák a Srebrenicában történtek miatt. A kelet–boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11–én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ–békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)