Hogyan építette újjá hadseregét Moszkva, és lepte meg a Nyugatot

A Defense News védelmi politikákhoz kapcsoló szaklap alapos elemzést közölt Oroszország ismét megerősödő hadseregéről, a mögötte meghúzódó okokról, az elemzést a G4Media közölte, a magyar cikkünk pedig utóbbinak fordításán alapul.

Az Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta eltelt első két év után Vlagyimir Putyin fegyveres erői agresszív újjáépítés időszakán mentek keresztül, meglepve ezzel a nyugati vezetőket és szakértőket, akik most attól tartanak: ha a Kreml a vártnál gyorsabban építi újjá haderejét, az nemcsak Ukrajna védelmét bonyolítaná meg, hanem hosszabb távú és költségesebb problémát jelenthet a NATO számára is.

A vártnál gyorsabban

A Defense News írt arról, hogy a moszkvai hadsereg milyen sebességgel épül újjá, és ez mennyire meglepte a Pentagon vezetését. Álláspontjának bizonyítására a neves védelmi politikai kiadvány két washingtoni tisztviselő nyilatkozatát hozta fel példaként.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter márciusban a németországi Ramstein légibázis tiszti klubjában felolvasott egy listát a Kreml pusztító költségeiről az ukrajnai konfliktus első két évében:

• több mint 315.000 katona halt meg vagy sebesült meg.
• több mint 211 milliárd dollárt költöttek el,
• mintegy 20 közepes vagy nagyméretű hadihajó sérült meg vagy süllyedt el a Fekete-tengeren az ukrán támadások miatt.

„Oroszország iszonyatos árat fizetett Putyin birodalmi álmaiért” – mondta ekkor Austin.

Néhány hét elteltével az Egyesült Államok védelmi miniszterének hangneme jelentősen megváltozott. A CQ Brown tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével tartott közös sajtótájékoztatón a két tisztségviselő már nemcsak a Kreml veszteségeit említette, hanem Oroszország fellendülését is. „Oroszország növelte termelését” – mondta akkor Austin. „Minden védelmi iparáguk valójában az állam közvetlen irányítása alá tartozik, így könnyebb nekik gyorsabban megtenni.”

Brown tábornok a maga részéről egyszerűen kijelentette: „Oroszország agresszív ütemben újjáépítette katonai erejét.”

A Defence News szerzői szerint a két megjegyzés, amelyek mindössze egy hónapnyi különbséggel készültek, „kifejezett változást mutatnak az Egyesült Államok orosz hadseregről alkotott álláspontjában. Míg az amerikai tisztviselők régóta részletezik Moszkva inváziójának hadseregre és a gazdaságra gyakorolt költségeit, az elmúlt két hónapban kezdték elismerni, hogy Oroszország gyorsabban lábadozik, mint azt az Egyesült Államok várta.”

A visszatérés/visszaerősödés ezen üteme fontos Ukrajna és támogatói számára – különösen a washingtoni kormányzatnak –, amely áprilisban új, 61 milliárd dolláros segélycsomagot hagyott jóvá Kijevnek. [A segélyről szóló szavazást hónapokig késleltették a republikánusok, akik közül sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy a pénzt egy részét az USA-Mexikó határ biztosítására fordítsák, ami eléggé logikus amerikai érdeknek hangzik, de Joe Biden valamiért nem hajlott a kompromisszumra.]

Amerikai tisztviselők szerint a katonai segélycsomag további egy évig fenntartja Kijev katonai képességeit, de „ha Moszkva erősödése továbbra is folyamatos, akkor ez megváltozhat.”

A tengerentúli kommentátorok szerint „ha a Kreml továbbra is az előrejelzettnél gyorsabban építi újjá haderejét, az hosszabb távú és talán költségesebb problémát jelenthet a NATO számára”, különösen mivel az amerikai kormány nemzetvédelmi stratégiája Oroszországot az „akut fenyegetés” jelzővel illeti. Egy másik magas rangú amerikai védelmi tisztviselő osztotta ezt a véleményt és elismerte, hogy Oroszország „jobban teljesít, mint gondoltuk”.

Újjáépítés három lépésben

A Defense News emlékeztet arra, amikor Oroszország 2022. február 24-én megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, Putyin hadserege gyorsan szétesett.

A média folyamatosan mutatta a rothadó gumiabroncsokkal ellátott páncélautókról, régi fegyverekkel harcolni induló katonákról és a Kijev közelében, az úton elakadt és üzemanyag nélkül maradt tankokról szóló felvételeket. Az elemzők szerint ezek elgondolkodtatták a nyugatiakat: milyen gyorsan lehet újjáépíteni Oroszország hadseregét, ha az nem olyan erős, amennyire azt a katonai szakértők és tervezők hitték a háború előtt?

A Defense News szakértői szerint még a hadsereg mérésének tudományos módszerei is pontatlanok, részben azért, mert a legkönnyebben mérhető tényezők, mint például a személyzet és a felszerelés, nem biztos, hogy egyúttal a legfontosabbak is, tekintettel az olyan széles körben elterjedt jelenségekre, mint a korrupció vagy a harci morál. De a legtöbb becslés szerint Oroszországnak 5-10 évre van szüksége ahhoz, hogy újjáépítse hadseregét – függően attól, hogy mik a Kreml céljai és hogyan működnek a szankciók.

Avril Haines, az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének (DNI) igazgatója például 2023 márciusában meg volt arról győződve: „Nincs kétség – és ebben a kérdésben szerintem a hírszerző közösségben egyetértés uralkodik –, hogy az oroszoknak évekre van szükségük ahhoz, hogy újjáépítsék szárazföldi haderejüket.”

A Védelmi Hírszerző Ügynökség akkori vezetője, Scott Berrier altábornagy azt mondta, hogy Oroszországnak öt-tíz évre lesz szüksége, hogy újjáépítse a háború kezdete óta elveszett csúcskategóriás berendezéseit.

Mindössze egy év elteltével Christopher Cavoli tábornok, Európa legkiválóbb amerikai tisztje az orosz hadsereg teljes méretére utalva kijelentette: „az általános üzenetem Önöknek az, hogy az oroszok visszatértek oda, ahol korábban voltak. Vannak veszteségeik, amelyeket ez a háború okozott, de általános [harci] képességük még mindig nagyon jelentős, és szándékukban áll ezt még feljebb vinni.”

A Defense News ugyanakkor európai és amerikai védelmi ipar illetékeseire, valamint az orosz katonai szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a Kreml haderejének újjáépítése a vártnál gyorsabban zajlik, ez pedig három fő okra vezethető vissza.

1. Moszkva védelmi iparának ellenállása

Richard Connolly, a londoni Royal United Services Institute agytröszt szakértője szerint Oroszország csaknem megháromszorozta védelmi költségvetését. Így 2024-ben Moszkva 130 és 140 milliárd dollár közötti összeget költ védelemre, ami a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 6 százaléka és a teljes kormányzati költségvetés egyharmada – foglamazott Connolly.

Azonban! Mivel Oroszországban a költségek és a bérek alacsonyabbak, mint a magas jövedelmű országokban, például sok NATO-államban, a Kreml védelmi alapja sokkal több eszközt vásárolhat, mintha az Egyesült Államoktól vásárolna. Ha ezt a szempontot is figyelembe vesszük, akkor Oroszország 2024-es védelmi költségvetése 360 és 390 milliárd dollár között mozog – becsülte a szakértő.

A védelmi iparban megnövekedett kiadások magasabb bérekhez is vezettek, így ez egy olyan jövedelmező környezet lett, amely több munkavállalót vonz. A Moszkva által közölt hivatalos adatok alapján, amelyek Connolly szerint manipulálhatóak, a háború alatt 20 százalékkal nőtt a védelmi iparban dolgozók száma, a korábbi 2,5 millióról mára körülbelül 3 millióra.

A megnövekedett összegekből katonai felszerelések vásárlására is különítettek el. Connolly becslése szerint a védelmi költségvetésnek ez a része valószínűleg megduplázódott a háború alatt, ami segített Oroszországnak pótolni az ukránokkal vívott harcokban elveszett felszereléseket.

Connolly kételkedik abban, hogy az orosz gazdaság állapota befolyásolhatja a háború végét. Moszkvának van ugyanis egy sok tapasztalattal rendelkező szakértői testülete, amely átvezeti az országot a szankciókon.

Nagyjából egy héttel ezelőtt Putyin leváltotta Szergej Sojgut, aki 2012 óta volt az orosz védelmi miniszter, helyére pedig egy polgári közgazdász Andrej Belousov került. A Kreml erős embere hétfőn menesztette Jurij Szadovenko védelmi miniszter-helyettest is, helyére pedig Oleg Saveliev volt gazdasági miniszterhelyettes került, aki eddig könyvvizsgálóként dolgozott az orosz Állami Számvevőszéken. A szakértők ebben a változtatásban újabb jelét látják Putyin azon szándékának, hogy javítsa a Föderáció hadigazdaságának hatékonyságát.

2. Oroszország azon képessége, hogy elkerülje a pénzügyi szankciókat

A Biden-kormányzat és európai partnerei 2022 óta különböző szankciókat fogadtak el, amelyek célja az orosz gazdaság bedöntése – emlékeztetett a Defense News. Ezek a csúcstechnológiás anyagok, például mikrochipek értékesítésének betiltásától az orosz olajeladások árának korlátozásáig terjedtek.

Egyes elemzők szerint azonban az Oroszország elleni nemzetközi szankciók nem váltak be. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Moszkva át tudta irányítani utánpótlási vonalait a baráti országok felé.

Mind közül a legfontosabb partnere: Kína. A washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies agytröszt jelentése szerint 2022 és 2023 között az Oroszország és Kína közötti kereskedelem több mint 26 százalékkal nőtt, elérte a történelmi csúcsnak számító 240 milliárd dollárt.

A maga részéről Peking nagyrészt elkerülte, hogy közvetlenül Oroszországba küldjön fegyvereket. Ehelyett a kínai vállalatok kulcsfontosságú beszállítói lettek azoknak az árucikkeknek, amelyekre Oroszországnak szüksége volt a fegyverek elkészítéséhez – például mikrochipek és kis elektronikai alkatrészek.

És ott van még a Földközi-tengeren fegyvereket és kőolajat szállító orosz hajókból álló fantomflotta is, amely támogatja ukrajnai konfliktust és megsérti a Kreml elleni szankciókat. A Fekete-tengeri, a szíriai Tartus kikötő és az orosz Novorosziszk kikötő között kialakult, a népnyelvben csak „Sirian Express”-kén emlegetett útvonalon kívül a Kreml más zászlók alatt lajstromozott olajszállító tartályhajókból álló fantomflottája ott közlekedik a Földközi-tengeren, Panamától Libériáig és Gabonig.

Vannak olajszállító tartályhajók, amelyek titokban exportálnak orosz kőolajat és egy nagyon kockázatos módszert alkalmaznak: a fekete aranyat a tenger közepén fejik át át más olajszállító tartályhajókra, és kifizetés is a tengeren történik.

Ezek a műveletek a Földközi-tenger és a Fekete-tenger négy jól körülhatárolható területén zajlanak: Konstanca kikötőjénél, a Laconiai-öbölben (Görögország), Málta partjainál és Ceutánál, a Gibraltári-szoros közelében.

3. A támogatás, amelyet Oroszország kapott szövetségeseitől

Az orosz katonai újjáépítés az Amerikával szemben ellenséges országok meglepő mértékű támogatására támaszkodott, amelyek Kínával ellentétben közvetlen katonai segítséget nyújtottak Oroszországnak. Például tavaly október óta Észak-Korea körülbelül 10.000 konténert küldött Oroszországnak, amelyekben az amerikai kormány adatai szerint akár 3 millió tüzérségi lövedék is lehetett. Ráadásul Oroszország tavaly ősz óta több tucat észak-koreai ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajna ellen – közölte márciusban egy amerikai diplomata.

A teheráni kormány Moszkvának is szállított hadianyagokat, köztük Shahed–136 támadó drónokat (Oroszországban Geran–2 néven ismert). Oroszország többször is használta az iráni drónt Ukrajna légvédelmének rombolására, például a 2023. decemberi összecsapások során az oroszok több mint 3.700 Shahed drónt indítottak útnak, amelyek számos civil és katonai áldozatot követeltek, valamint jelentős pusztítást okoztak.

A visszatérés jelei

Amikor Cavoli tábornok áprilisban a Capitol Hillbe látogatott, bemutatott egy listát, amelyben leírja Oroszország visszaerősödésének lépéseit:

• A szövetség GDP-je 3%-kal nőtt 2023-ban, annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint csökkennie kellett volna
• Moszkva évente 1200 harckocsit képes gyártani, és legalább 3 millió tüzérségi töltényt vagy rakétát előállítani.
• Az Iránnal kötött megállapodás révén Oroszország 6.000 drón építését tervezi jövő nyárra

A Defense News további adatokat tett hozzá a fentiekhez:

• A RUSI agytröszt februári jelentése szerint Oroszország évente 3000 páncélozott járművet tud gyártani. Hasonlóképp: Moszkva növelte a precíziós rakétakészletét.
• Ereje Ukrajnán belül is megnőtt. Oroszország tavaly 27-ről 30 évre emelte a sorozási korhatárt. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ez 2 millió főből álló merítési lehetőséget jelent.
• A Kreml több mint 400.000 katona toborzását tűzte ki célul – ez része annak a nagyobb célnak, hogy 2026-ra a hadsereg létszáma 1,5 millióra nőjön. A siker érdekében Oroszország bőséges bónuszokat és fizetéseket ajánlott fel, amelyek egyes területeken több mint az átlagfizetés ötszöröse – derül ki az észt titkosszolgálatok jelentéséből. Nem világos, hogy Moszkva teljesítette-e már ezt a célt. Ám Cavoli tábornok áprilisban azt mondta, hogy Oroszország körülbelül 30.000 új katonát toboroz havonta, és 470.000-re növelte a frontvonalon harcoló egységek létszámát, ami nagyobb, mint a háború előtti létszám.

Meddig tart Oroszország felemelkedése?

A Defense News felidézett egy beszélgetést, amelyet Tony Radakin admirális, a londoni védelmi vezérkari főnök folyatott újságírókkal a washingtoni brit nagykövetségen. A brit tisztviselő akkor azt mondta, hogy az orosz hadsereg marginális előrehaladást ért el a fronton, továbbra is a szovjet korszak készleteire támaszkodik az utánpótlásban, és küszködik az újoncok kiképzésével. Az admirális becslése szerint Oroszországnak június végéig 500.000 áldozata lesz, ami „elképesztő veszteség emberéletekben… , és amit ilyen szerény nyereségre pazaroltak el”.

Mindössze egy nappal a kijelentése után azonban az orosz erők áttörtek az ukrán határon Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa közelében.

Elemzők szerint a támadások arra szolgálnak, hogy Volodimir Zelenszkij közelmúltbeli háborús erőfeszítéseiben kimerült csapatainak figyelmét eltereljék, de egyúttal egy jelentős offenzíva kezdetét is jelenthetik, amikor az orosz vezetés az ukránok lőszerének és személyzetének hiányosságaira spekulál. Az elmúlt napokban az oroszok előrenyomultak a térségben, miközben az ukrán katonák defenzívában vannak.

A Defense News szerint a Harkovban indított támadások újabb kérdést vetnek fel: meddig tudja Oroszország fenntartani ukrajnai hadműveleteit?

Szakértők azt mondják, hogy a drónokon kívül Oroszország háborús termelésének nagy része a hatalmas szovjetkori fegyverkészleteken alapult. A csatában elvesztett anyagok pótlására Oroszország kiüríti ezeket a raktárakat, megjavítja a felszerelést, majd mindezt a frontvonalra küldi – ez egyébként az egyik oka annak, hogy Oroszország ipari kapacitására vonatkozó becslések olyan nagy eltéréseket mutatnak

„Sokan olvasnak néhány címet az újságokban, és azt hiszik, hogy új termékről van szó” – mondta Connolly, példaként említve a harckocsikat.

A szakértő szerint a háború előtt Oroszország körülbelül 150-250 harckocsit gyártott le évente, de ezek közül körülbelül 20-30 az, ami új, a többi pedig csak felújított jármű volt. Így, míg Cavoli tábornok áprilisban azt állította, hogy Oroszország akár 1200 tankot is tud gyártani évente, Connolly becslése szerint ezek közül csak 400 nevezhető újnak vagy nagymértékben felújítottnak. A többit vagy a raktárból veszik ki, vagy kisebb javítások után máris küldik a frontra.

A RUSI februári jelentése úgy becsülte, hogy Oroszország háborús termelésének mintegy 80 százalékát valójában a régi eszközök felújítása tette ki. „Természetesen a leltár nagyon fontossá válik: mi volt a kezdeti mennyiség és az milyen állapotban volt? Az az igazság, hogy senki sem tudja” – mondta Connolly.

Az európai és amerikai védelmi tisztviselők osztják ezt a véleményt. Oroszország ugyan hatalmas tartalékokkal rendelkezik, de ezek nem korlátlanok, így olyan partnerekre támaszkodik, mint Irán, Fehéroroszország és Észak-Korea. „Amikor megreformálod és megpróbálod bővíteni a hadsereget, valószínűleg veszítesz a minőségéből” – mondta egy NATO-tagállam védelmi tisztviselője. Hozzátette azonban, hogy az ukrajnai háború inkább a felőrlésről szólt, semmint a precizitásról, vagyis nem számít túl sokat, hogy az orosz katonák 50 éves T–72-es harckocsit használnak, vagy újat. Egyébként ugyanezek a fenntarthatósági kérdések vonatkoznak Ukrajnára is, amelynek védelmi ipara kisebb, és erősen függ a szövetségesek támogatásától, létszámban pedig kevesebb újonc besorozására számíthat. Az év elején Kijev 27 évről 25 évre csökkentette a hadkötelezettség korhatárát, hogy így építse újjá fegyveres erőit, májusban pedig a Rada törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az elítéltek bizonyos kategóriáinak mozgósítását – mindezek az ukrán hadsereg akut létszámhiányára utalnak. Májusban Radakin admirális úgy vélte: körülbelül egy évtizedbe fog telni, amíg Oroszország ismét képes lesz komolyan fenyegeti a NATO-t. Annak ellenére, hogy Moszkva újjáépíti erőit, Ukrajna elleni inváziója végül összeomlik – mondta a brit tiszt, aki hozzátette: „Nem hiszem, hogy fenntartható. De nem tudom, mikor válik fenntarthatatlanná.” Kijelentéseinek azonban ellentmond az agresszív mód, ahogy Oroszország – szövetségesei által támogatva – újjáépíti fegyveres erőit, és ismét nyomást gyakorol az ukrán hadseregre.

Felhasznált források: Defense News, G4Media, United States European Command, USUN, CSIS, RUSI

(Nethuszár)