Román szakértők: „igen, a harmadik világháború megkezdődött”

Konstancán nem akármilyen beszélgető estet szerveztek, a meghívottak között ott volt Cosmin Popa és Armand Goșu, akiket Románia legtekintélyesebb Oroszország-szakértőjeként tartanak számon, valamint Gayana Yüksel tatár kisebbségi hölgy, aki a Krím-félszigetről kellett elmeneküljön. A beszélgetés moderálását és Gayana szavainak tolmácsolását Metin Omer, tatár származású, Ankarából származó kutató vállalta.

„Igen, a harmadik világháború megkezdődött” – válaszoltak egyszerre Cosmin Popa és Armand Goșu történészek, Oroszország-szakértők a közönség soraiból érkező kérdésre. „Az, hogy nem úgy zajlik, ahogy szerintünk zajlania kellene, az egy másik dolog. Más típusú háború, de elkezdődött” – tette hozzá Goșu.

„Putyin a jelenlegi helyzetből vagy holtan, vagy pajzsra emelve* jöhet ki. Az egyetlen olyan vezető, akinek kontrollja van az atomfegyverek felett és nem a népszerűségét, hanem az életét kockáztatja” – egészíti ki Cosmin Popa.

[eredetiben: iese ori pe coș, ori sub scut – román szólás, nagyjából úgy fordítható le, hogy vagy szemétkosárban vagy a pajzs alatt végzed. Értelme nagyjából az, hogy ha nem sikerül az eltervezett/megígért dolog, akkor az illető holtan végzi.]

„1940-1941-ben sem gondolkoztak háborús fogalmakban az emberek Bukarestben vagy Konstancán. Esküvőket tartottak, gyerekek születettek, az emberek vendéglőkbe, bordélyházakba jártak, zajlott az élet” – magyarázza Goșu.

„Elérünk a klasszikus háborúhoz is, ez legyen világos” – mondja Popaa.

De hogyan tud így megbolondulni egy nép?

De hogy tud egyik napról a másikra megbolondulni egy nép? – tette fel a kérdést hallgatóság. Goșu hosszasan beszélt az orosz reakciók hiányáról, arról, hogy nem lépnek fel a vezetőjük által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ellen, nem álltak ki a háború ellen 2022. február 24-én. Miért nem reagáltak Bucsa és Mariupol után? Egyszerre megbolondult az összes orosz? Vagy mindig is ilyenek voltak, és tulajdonképp Putyin hűen képviseli őket?

„Elit, vezetői probléma, vagy Putyinnal van gond? Nem inkább arról van szó, hogy Putyin fejezi ki a legtökéletesebben ezen nép lényegét, esszenciáját?” – tette fel a költői kérdéseket Armand Goșu, aki 2023 februárjában került fel a Kreml „idegen ügynököket” tartalmazó listájára. Goșu szerint az orosz népnek is van felelőssége, és a probléma inkább bennük keresendő:

„Úgy vélem, hogy ez nemzeti probléma és nem vezetői, azt hiszem Putyin eltűnése sem változtatna a helyzeten.”

„Miért nem mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak, amikor megkezdődött a katonai agresszió Ukrajna ellen. Sem Bucsa, sem Mariupol után. Kiment valaki az utcára tiltakozni? Volt két-három eset (..), hol vannak a többiek? Arról van szó tehát, hogy a nép támogatja ezt az imperialista projektet (…)”

„Tehát hosszútávon a legrosszabbra számítsanak, Ukrajna pedig egzisztenciális kérdés Oroszország számára (…) Ukrajna elvesztése megváltoztatná Oroszország identitását.”

Tatárok és a Krím átka

Cosmin Popa ezzel szemben a Krím-félsziget szerepére helyezte a hangsúlyt, kiemelve, hogy „a tatárok és sorsuk a félsziget átkának hű képét mutatják”.

Popa arra is rámutatott, hogy a krími tatárokat nemcsak az oroszok, hanem az ukránok is veszélyesnek tekintették egészen 2014-ig, amikor Oroszország annektálja a Krím-félszigetet, az ukránok pedig ráébrednek, hogy valójában a tatárok jelentik az egyetlen esélyt a félsziget visszaszerzésére: „A tatárok történelmi sorsa a hűen mutatja azt az átkot, amelytől a Krím-félsziget szenved” – mondta Popa, rámutatva Oroszország retorikájának hamisságára, miként értik ők a múlt „a múlt túlkapásainak és hibáinak” kijavítását.

Popa felidézett egy tipikus orosz zsonglőrködést 1944 tavaszáéról, amikor Sztálin eldöntötte, hogy deportálja a krími tatárokat és egy aljas manipulációs propagandával a helyi zsidókat is érdekeltté tette ebben a deportálásban. A második világháború legdurvább időszakában, amikor a nácik már milliószámra végezték ki a zsidókat, Sztálin felvetette, hogy a Krím félsziget zsidó köztársaság lehet, ha a tatárok elmennek onnan. Így aztán a zsidók nem reagáltak a tatárok deportálására – magyarázza Popa.

„és akkor személyesen Molotov azt javasolta a Zsidó Antifasiszta Bizottságnak, hogy terjesszen egy tervet a szovjet pártvezetés elé, amely az autonóm zsidó köztársaság létrehozataláról szól. Ez 1944 februárjában történt. Az eredmény egy Sztálinnak és Molotovnak címzett levél lett, amelyet a zsidó Antifasiszta Bizottság tagjai írtak alá, és ebben javasolják egy zsidó autonóm köztársaság létrehozását a Krím félszigeten. Nyilván, Sztálinnak soha nem volt olyan szándéka, hogy a Krímet ilyen köztársasággá alakítsa. (…) Később, 1952-ben a Zsidó Antifasiszta Bizottság tagjainak nagy részét szovjetellenes cselekedetekkel vádolták meg, és mit gondolnak, mit használtak fel ellenük? Pontosan ezt a levelet, amit a krími zsidók antifasiszta bizottsága írt.”

Popa rámutatott: „a tatárok megpróbáltak visszaköltözni Üzbegisztánból a Krím félszigetre, ahova sokukat deportálták 1965 és 1985 között, de minden eszközzel akadályozták őket ebben: nem kaptak helyi személyi igazolványt, nem kaptak munkahelyeket és gyerekeiket nem fogadták be a helyi iskolák. Ellenben a félszigetre masszívan telepítették be az orosz és ukrán családok százait. Másrészről, folytatja Popa, a „nemcsak az oroszok, hanem az ukránok is mindvégig úgy gondoltak a tatárokra, mint akik veszélyt jelentenek Ukrajna területi egységére, ezt a veszélyt aztán el is túlozták Ukrajna függetlenné válása után”

A dolgok azonban előbb 2014. majd 2022 után megváltoznak. Az ukránok ekkor megértik, hogy a krími tatárok jelentik egyikét azon kevés esélyeknek, hogy a Krím valaha is még visszatérhet Ukrajnához.

„nem azért, mert helyi népnek ismeri el őket a 2021-es ukrán törvény, hanem mert a tatárok képviselik a legautentikusabban a demokratikus értékeket ebben az országban. Mert egy állam védelme nélkül, jogaiktól megfosztva fennmaradásuk és gyarapodásuk egyetlen alapja az, ha a társadalmukat demokratikus keretek között szervezik meg” – magyarázza Popa.

Ki következik Ukrajna után?

Gayana Yüksel, a Krím félszigetről 2014-ben elmenekült tatár hölgyike rámutatott arra, hogy a tatárok utóbbi évtizede példátlan elnyomást jelentett számukra és elmagyarázta, miért nem kell senkinek sem félnie a tatár autonómiától: mert a tatárok mindig is támogatták annak az országnak a területi egységét, amelyben éltek. Yüksel krími tatár nyelven szólt a hallgatósághoz, szavait Metin Omer moderátor fordította le a román ajkú közönségnek. Yüksel elmesélte, hogy a félszigeten maradt tatárokra olyan elnyomás nehezedik, hogy még a halotti halottbúcsúztatókon is eldugják telefonjaikat, hogy az oroszok ne tudják őket lehallgatni.

„Találkozásunk témája Krím félsziget annektálása, amelyről nagyon nehéz beszélnem, mert úgy a történelmi kontextust, mint az emberek személyes történeteit is szeretném átadni (…)Elsősorban: a tatárok olyan elnyomás alatt vannak, aminőt korábban még nem tapasztaltak. Zajlanak a letartóztatások, zaklatások – a tatárjaim egyszerűen nem ismerhetik el az annektálást (…)”

„Oroszország katonai bázissá változtatta a félszigetet és megkezdődött a demográfiát „meghamisító” politika, megpróbálják elűzni az ukránokat és a tatárokat, az ország belsejéből érkező orosz „infúziókkal” feltölteni az üresen maradt helyeket. Számtalan esetben szegték meg az emberi jogi normákat, a krímiek pedig nem férhetnek szabadon hozzá az Ukrajnáról, Oroszországról vagy a világról szóló valós információkhoz.”

„Oroszország nem fog megállni. Először volt a Donbasz, aztán a Krím, ki lesz a következő?”

„Hogy Oroszország ne vigye el őket erővel katonának, sok tatár elmenekült, elhagyta a félszigetet, ezt pedig mi néma deportálásnak nevezzük”

„A krími tatárok körében nincs vita az autonómiáról, mindannyian akarják ezt. Kérésünk az, hogy senki se ijedjen meg egy tatár autonómiától, mert a tatárok mindig is támogatták az ország területi egységét és az autonómia után is megmaradnak a kapcsolatok Krím és Ukrajna között.”

„A tatár nép nagy része még a Krím félszigeten van – nem szakítottuk meg velük a kapcsolatot, próbálunk információkat szerezni, amelyeket bemutatunk az egész világnak. De alaposan meg kell értenünk, hogy nemcsak az újságírókra gyakorolt nyomásról van szó, aki ukrán zenét hallgat, vagy ukrán színekbe öltözik azt letartóztatják. Még a halotti toron is eldugják egy sarokba telefonjaikat a résztvevők attól való félelmükben, hogy az oroszok lehallgatják őket.”

KONTEXTUS: 2024-ben lesz tíz éve annak, hogy Putyin Oroszországa annektálta a Krím félszigetet. Az esemény alkalmával szervezett konferenciát a konstancai Ovidius Egyetem, amelyen részt vettek: Cosmin Popa, Armand Goșu, Gayan Yüksel, valamint Emre Yurdakul konstancai török konzul, Dan Marcel Iliescu rektor, a török-tatár közösség tagjai, tanárok, diákok és újságírók. A rendezvényt a tatár származású kutató, Metin Omer moderálta.

Cosmin Popa és Armand Goșu: Romániában őket tartják a legjobb Oroszország-szakértőknek, mindketten felsőfokú szinten beszélnek oroszul, tanulmányokat folytattak a moszkvai egyetemeken is. Popa a bukaresti Nicolae Iorga Egyetem kutatója, míg Goșu a Bukaresti Egyetem professzora. Mindketten több könyvet írtak Oroszországról, az egykori Szovjeunióról stb. Armand Goșu 2023 februárjában jelentette be, hogy a Kreml az idegen ügynökök listájára tette a nevét.

Gayana Yüksel: tatár hölgy, aki 2014-ben Törökországba menekült a Krím félszigetről. Az orosz invázió előtt az ukrajnai Tavrida Egyetem oktatójaként dolgozott, most az Isztambuli Egyetemen is tanít, akárcsak Tavrida Egyetemen, amelyet Krímből Kijevbe költöztettek. Szakterülete a kommunikáció és az újságírás, a több a Krímben jelenleg betiltott folyóiratnak volt a főszerkesztője. Családja négy generáció óta őrzi az üldöztetés emlékeit: nagyszülei 1944-ben mentek el a Krímből, szülei Üzbegisztánból az Urálba, ő maga a Krímből menekült Törökországba 2014-ben, míg lánya Nyugaton él.

FORRÁS: G4media

(Nethuszár)