Macron inkább az antiszemita komcsikra bízná az országot
2024. 07. 01. 12:18:26
Le Pen nyert és az Olaszországból elindult posztromantikus Sturm und Drand politikai irányzat Franciaországba is megérkezett. Mit jelent mindez?
Előrehozott parlamenti választásokat tartottak Franciaországban. Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés áll az első helyen a választások első fordulója után, és most minden politikai szereplő arra készül, hogy összefogjon a szélsőjobboldalinak tartott erő ellen. De sikerülhet ez nekik? Lássuk először, hogy a miként is néznek ki a választások az Európai Unió nukleáris hatalmának országában.
A francia választási rendszer
A francia választási rendszer kétfordulós. Ahhoz, hogy az első fordulóban megnyerje valaki a körzetét két feltételnek kell egyszerre teljesülnie: az indulónak el kell nyernie a leadott szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot, és jelöltre leadott szavazatok száma nem lehet kisebb, mint a választói névjegyzékben szereplő szavazók számának 25 százaléka. Ebből máris jól látható, hogy az első forduló alapvetően senki számára nem hoz győzelmet, ez jobbára még csak az erőfelmérés szakasza, az itt kialakuló eredménynek alapján azonban már lehet számolni azzal, hogy kinek mennyi képviselője lesz a francia nemzetgyűlésben, ahogy ilyenkor áll össze az a kép is, hogy ki kivel fogjon össze a második fordulóra.
A második fordulóra azok a jelöltek jutnak be, akik az első fordulóban megszerezték a szavazatok 12,5 százalékát. Ha nincs két ilyen jelölt, akkor az első kettő jut tovább. Nemegyszer fordul elő azonban, hogy három induló jelölt is teljesíti ezt a feltételt, így a második forduló nem jelenti automatikusan azt, hogy csak két jelölt mérkőzik meg egymással. (Sőt, akár négy jelölt is talpon maradhat a második fordulóra!)
Azok, akik kimaradnak a második fordulóból általában egyik vagy másik talpon maradt jelölt támogatására szólítják fel szavazóikat, amit aztán azok vagy megfogadnak vagy nem.
Az első forduló eredményei:
Az első fordulóban Le Pen pártja, a Nemzheti Tömörülés (továbbiakban: RN) a szavazatok 33,1 százalékával került az első helyre, második helyre szorult az a baloldali tömb, amely azzal a céllal egyesült, hogy az RN-t ne engedjék győzni – középbaltól indulva a zöldeken át egészen a kommunista pártokat magába foglaló népfront jellegű baloldal (a nevük is kellemetlen emlékeket ébreszthet a Nethuszár olvasóiban: Új Népfront) a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, Macron pártja, az Ensemble pedig a maga 20 százalékával a harmadik helyre szorult, a Republikánusok (jobbközép-konzervatív párt) pedig mindössze 6 százalékot szereztek.
A francia belügyminisztérium ma reggel közzétett adatai alapján:
Nemzeti Tömörülés (RN): 33,1%
Új Népfront: 28%
Ensemble – Macron elnöki koalíciója: 20%
Republikánusok: 6,7%
Ugyancsak ezen adatok alapján nagyjából a következő kép körvonalazódik: 535 választói körzetben (összesen 577 van) a helyzet a következő:
65 jelölt szerezte meg az első fordulóban a győzelemhez szükséges szavazatokat. Ezekből 38 az RN, 21 az Új Népfront baloldali összefogás, 2 pedig az Ensemble képviselője.
A második körbe jutó összesen 1222 jelölt közül 398-an az RN, 341-en az Új Népfront, 260-an az Ensemble míg 57-en a republikánusok (LR) színeiben jutottak tovább.
A második fordulóban 264 körzetben három, míg négy körzetben négy jelölt között dől el az eredmény.
Mi jön most?
Úgy Macron elnök, mint az elnöki koalíció miniszterelnöke, Gabriel Attal szavai alapján arra következtethetünk, hogy a francia pártok totális összefogása körvonalazódik, abból a célból, hogy megakadályozzák Le Pen pártját abban, hogy többségbe kerüljön a francia Nemzetgyűlésben. Az RN számára nem úgy néz ki, hogy lenne koalíciós partnere, Bardella, az RN miniszterelnöke pedig meg is mondta: amennyiben pártja nem szerez többséget, akkor nem vállalja a miniszterelnöki felkérést.
„Egy szavazat se jusson az RN-nek”
ezt már Gabriel Attal mondja, akinek pártja, az elnök által fabrikált Ensemble az esélytelenek tökéletes nyugalmával várja a második fordulót és azt a jelöltet támogatják majd, aki nem az RN színeiben indul.
A hipokrita jobboldal és a szélsőbal csúnya koalíciója
Ez körvonalazódik most Franciaországban. A hipokrita jobboldal, kiegészülve a Macron-féle liberális közönséggel arra készül, hogy a szélsőbaloldali őrültek támogatásával akadályozza meg Le Pen győzelemét. Eric Ciotti, a Republikánusok elnöke alig pár nappal ezelőtt nyitottnak mutatkozott Le Pen koalíciós javaslatára – mint jobboldali-konzervatív alakulat az LR nem is igen tehetne mást, de a Franciaországot megszállt kollektív őrület eredményeként az LR nemhogy nyitott maradt volna Le Pen irányába, hanem megvált elnökétől – Ciottit kizárták pártjából.
Miközben a mainstream sajtó arról beszél, hogy Le Pen mennyire szélsőjobboldali, addig nagyvonalúan elsiklanak a szélsőbaloldali Mélenchon fölött, akinek Izrael-ellenes és antiszemita kijelentéseiről egy komplett lexikont is meg lehetne tölteni. Arról nem is beszélve, hogy ugyanez a mainstream sajtó előszeretettel idézgeti azokat a közgazdászokat, akik kiszámolták: Le Pen pártja által tett választási ígéretek a francia államháztartási hiányt 0,7 százalékkal emelnék meg. Ami nem egy katasztrofális mértékegység, de ugyancsak ezek a sajtóorgánumok mélyen hallgatnak azokról a számításokról, amelyek az Új Népfront gazdasági áráról szólnak – ezek ugyanis miden képzeletet meghaladó módon tennék tönkre a francia gazdaságot.
Macron elkövette élete legnagyobb hibáját
Macron nem akkor követte el élete legnagyobb hibáját, amikor kiírta az előrehozott választásokat. Az EP-választások eredményeit látva ez így volt helyes, ez a demokrácia lényege.
A legnagyobb hibát viszont most követi el: azzal, hogy megpróbálja karanténba zárni Le Pen pártját egyúttal annak az esélyét is elveszi, hogy az RN koalíciós társakra találjon, olyan koalíciós társakra, amelyek akár a párt megszelídítésere is képesek. A jelen ábra szerint egy Ensemble-RN koalíció a parlamentben kényelmes és stabil többséget eredményezne és nem vagyok abban biztos, hogy kormányra kerülve az RN már annyira ellenezné Macron nyugdíjreformját, ahogy abban sem vagyok biztos, hogy a liberális francia réteg annyira nagy ellenszenvvel fogadná az RN migrációellenes intézkedéseit.
Csak sajnos a ráció Franciaországban kivette nyári szabadságát és elhúzott valami békésebb vidékre, így Párizs arra készül, hogy egy akár évekig is elhúzódó politikai válságba kerüljön, ami még mindig a jobbik eset, ugyanis jelen ábra szerint a Mélenchon-féle szélsőbal kormányra kerülése majdhogynem elkerülhetetlen, köszönhetően Macron elnök és Attal miniszterelnök felhívásainak.
Itt tartunk most, várjuk a második fordulót.
Felcser V. Örs
(Nethuszár)
