Törvénymódosítással élesítené puccstervét Iohannis pártja

Tegnap írtuk meg a PNL-Iohannis alig rejtett puccstervéről szóló cikket, a liberálisok máris olyan törvénytervezet nyújtottak be, amelyben Klaus számára lehetővé tennék, hogy az alkotmány szellemével és a jelenlegi törvényekkel ellentétben Románia elnöke mandátumának utolsó három hónapjában FÜGGETLENKÉNT indulhasson a parlamenti választáson.

Alig meglepő ez a fordulat, a PNL készíti a terepet Iohannis számára, aki, ha ebből tényleg törvény lesz, elindul a parlamenti választáson, így lemond elnöki mandátumának hátralevő részéről, az elnöki székbe pedig a Szenátus jelenlegi elnöke kerül, aki nem más, mint Ciucă, a PNL államelnök-jelöltje. Ideiglenes államfőként irányíthatja majd saját kampányát, köszönhetően a demokráciavédelmért agyonkitüntetett Klaus Werner Iohannisnak, aki előszeretettel és évekig nevezte toxikusnak a PSD-t, de lám, sikerült eltanulnia Dragnea legsötétebb módszereit is.

A FÜGGETLEN jelzőre azonban nyomatékosan felhívnám a figyelmet: kissé érthetetlen elsőre, hogy ez miért került bele a liberálisok törvényjavaslatába, holott a napnál is világosabb, hogy Werner a PNL frakciójának lenne a tagja, és amit eddig csak pletykának tekintettünk, az ma már egyre biztosabb: a PNL őt tenné meg a Szenátus elnökének – az államfő utáni második embernek. Ilyen szempontból tűnik értelmetlennek, meglepetésnek a független jelző a törvénymódosító szövegben, de, ismétlem, csak elsőre.

Puccselőkészítés Iohannis-módra?

Ugyanis, ha a javaslat ebben a formában megy át, akkor – elvileg – Iohannisnak le sem kell mondnia. Hiszen államfőként indul ugyan a választáson, de nem valamely párt vagy egyéb politikai szervezet tagjaként, így az alkotmány által előírt államfői semlegesség elve nem sérül. Most akkor tessék elfordulni, és hangosan röhögni egyet – Iohannis majd jól nem sérti meg az alkotmányt. Persze…

Az ugyanis nagyon szemet szúró lenne, ha a kampány hajrájában meglépnék a Klaus-Ciuca rokádát, azaz a PNL államelnök-jelöltje ülne be a Cotroceni palotába, a PNL leköszönő államfője pedig a Szenátus elnöki székéért versenyez nem kevés eséllyel – Egy ilyen demokráciagyilkos és a választások meghekkelésének számító lépést valószínűleg a nyugati partnerek sem nyelnének le túl egyszerűen, márpedig az elnökválasztás után is felkel majd a nap.

Így aztán az várható, hogy Iohannis elnökként indul el függetlenként, mandátumot szerez, majd beül a PNL frakciójába, akik kinevezik a Szenátus elnökévé. Veszélyes játék: ha Ciucă nyeri az államelnök-választást, akkor annyira lesz semleges és független elnök, mint Mupec a bábszínházban. Klaus meghosszabbított kezeként ül majd a Cotroceni palotában, önálló akarat és saját vízió nélkül. Sőt, akár le is mondhat egy év múlva, és akkor a Szenátus elnöke foglalja el a helyét, aki nem más, mint régi és nem túl jó ismerősünk, Klaus Werner Iohannis. Aki ideglenes elnök lesz ugyan, amíg ki nem írják az új államelnök-választást. Ez pedig Romániában akár jelentős idő is lehet, kormányválságokkal tarkítva, polgárháborús hangulatig szított feszültségekkel.

Itt tartunk most, alább pedig az Agerpres vonatkozó híre:

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakciójának két tagja, Daniel Fenechiu és Gabriel Andronache szerdán törvénytervezetet nyújtott be arról, hogy Románia elnöke a mandátuma utolsó három hónapjában független jelöltként indulhat valamely párt, politikai szövetség vagy választási szövetség listáján a parlamenti választásokon. A jogszabályjavaslat a parlamenti választási törvény 52-ik paragrafusát módosítja.

A tervezet előírja azt is, hogy szenátorrá vagy képviselővé választása esetén az államfő köteles választani a parlamenti és az elnöki tisztség között. Indoklásukban a tervezet beterjesztői emlékeztetnek arra, hogy a parlamenti választási törvény 52-ik paragrafusa tiltja a függetlenek indulását a pártok, politikai szövetségek vagy választási szövetségek listáin. Érvelésük szerint szabályozás híján ez a tiltás „legkevesebb egy olyan helyzetet” teremt, amikor sérül a választhatóság alkotmányos joga. Ebben a helyzetben van szerintük Románia hivatalban lévő elnöke is, aki nem indulhat a parlamenti választásokon, mert a választásokat a mandátumának utolsó évében tartják.

A tervezet beterjesztői emlékeztetnek arra is, hogy a javaslatuk nem jogi újdonság, mert korábban, 2004-2008 között is hatályba volt egy hasonló előírás. Daniel Fenechiu és Gabriel Andronache kérik, hogy a parlament gyorsított eljárással vitassa meg a jogszabályjavaslatot. A tervezetet elsőként a szenátus vitatja meg, a döntő ház a képviselőház.

(Nethuszár)