Duda: nyitva kell hagyni az EU ajtaját új államok számára

Az Európai Unió Tanácsában a jövő év első felében betöltendő lengyel soros elnökség során nyitva kell hagyni a közösség ajtaját új államok, elsősorban Ukrajna, Moldova és a nyugat–balkáni országok számára – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Krakkóban, az Arraiolos–csoport tanácskozásán.

A tizenegy európai államfő részvételével a krakkói Wawel királyi várban szervezett tanácskozás során Andrzej Duda elmondta: ismertette kollégáival a lengyel elnökség prioritásait. Megerősítette: elsődleges számukra a transzatlanti kapcsolatok mélyítése lesz, továbbra az EU–bővítése, Ukrajna háború utáni újjáépítése és az energiabiztonság.

Az EU bővítéséről Duda elmondta: meggyőződése szerint „nyitva kell hagyni az EU ajtaját”, elsősorban Ukrajnát, Moldovát, a Nyugat–Balkán országait kell befogadni, és remélhetőleg Georgia is „közeledni fog az EU–hoz”. Megerősítette: elsődleges számukra a transzatlanti kapcsolatok mélyítése lesz, továbbra az EU–bővítése, Ukrajna háború utáni újjáépítése és az energiabiztonság, amellyel párhuzamosan – mint Duda mondta – a klímapolitika célkitűzesei is megvalósítandók.

Az EU bővítéséről Duda elmondta: meggyőződése szerint „nyitva kell hagyni az EU ajtaját”, elsősorban Ukrajnát, Moldovát, a Nyugat–Balkán országait kell befogadni, és remélhetőleg Georgia is „közeledni fog az EU–hoz”. Peter Pellegrini szlovák elnök a sajtókonferencián kiemelte: a transzatlanti együttműködés kulcsfontosságú az európai biztonság szempontjából, és szerves részét képezi a hosszútávú biztonságpolitikának. „Függetlenül attól, a novemberi amerikai elnökválasztást Donald Trump vagy Kamala Harris nyeri–e, a biztonsági kérdéseket inkább évtizedek, mint évek szemszögéből szemléljük” – fogalmazott Pellegrini.

Több felszólaló, köztük Alar Karis észt és Edgars Rinkevics lett elnök Ukrajna támogatását és a Moszkvával szembeni szankciók érvényesítésének fontosságát húzta alá. Az Arraiolos–csoportot 2003–ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan akkori uniós és tagjelölt országok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, és a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. Fő célja, hogy a résztvevők megvitassák az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat és az európai együttműködéshez kötődő témákat.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)