A román társadalom dühének okairól

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi zajlik MA Romániában, muszáj egy rövid kitérőt tegyünk a közelmúltba – az események idővonala ugyanis nem akkor indul, amikor George Calinescu a semmiből érkezve megnyeri az elnökválasztások első fordulóját, így aztán fennáll annak a kockázata, hogy a pár évvel, vagy akár pár hónappal ezelőtt zajlott történések szem elől tévesztésével pont a lényeget nem értjük meg.

Hogy jobban megértsük az úgynevezett pro-európai politikai blokk csúnya leszereplésének okait, megpróbáltam egy rögtönzött és nem minden elemében tökéletes idővonalat felállítani. Rögtönzött, mert önkényesen az úzvölgyi eseményeket válaszoztam kiindulópontnak, ez ugyanis az AUR megjelenések időpontja, ekkor válik országosan ismertté George Simion, ekkor válik láthatóvá, hogy az egykori szekusokból, az Iliescu-rezsim idején meggazdagodott egykori kommunista funkcionáriusok által létrehozott gazdasági hatalom sötétebb oldalának igenis komoly politikai ereje van a ma Romániájában.

És nem miden elemében tökéletes, mert nem is tudtam a képzelt idővonal minden eseményét megírni, ez ugyanis végtelen hosszúságú cikket eredményezne – amit senki sem olvasna el, így is elég hosszú lesz ez az írás, a tömör véleményeket fogyasztó rajongókat kérjük is, hogy gyorsan lapozzanak odébb. Az általam beillesztett események, történések inkább kiragadott példák, amelyek jól mutatják, hogy a PSD és a PNL által alkotott, úgynevezett européer blokk (hogy a PSD-t is ma ideszámoljuk, az maga a kész röhej, de ez most mellékes) annyira magára hagyta a 2010-es években még nagyon erős civil társadalmat, hogy az máshol keresett vigaszt.

Idővonal, első fázis: Úzvölgye

Sokan emlékszünk még az úzvölgyi magyar katonatemető törvénytelen meggyalázására, elrablására. Anélkül, hogy hosszabban térnénk ki az akkori, egyébként a magyar sajtóban jól dokumentált eseményekre, állapítsunk meg néhány, azóta szilárdan rögzült és bizonyítást nyert tény: az úzvölgyi akció minden ízében, minden pillanatában törvénytelen volt!

Törvénytelenül állították fel saját keresztjeiket a szélsőségesek, törvénytelenül próbálta kisajátítani a temető területét Dormánfalva – mindezekről pedig bírósági ítélet is született. A bírósági ítélet ELLENÉRE, az úzvölgyi katonatemető mai napig a szélsőségesek gyűléseinek színhelye, a törvénynek semmiféle érvényt nem sikerült szerezni. Azt is tudjuk, hogy a csendőrség helyszínen levő vezetője összejátszott a Calea Neamulul szervezettel, ennek kivizsgálása is elmaradt. Azt is tudjuk, hogy az akciót szervezők környékén és személyükben az oroszok szálak millióit találhatjuk meg – annyira még csak keresni sem kellett. És az Úzvölgyében vált országosan ismertté az a George Simion, aki ma a második legnagyobb párt, az AUR elnöke. Ekkoriban pedig az AUR tagja Călin Georgescu – aki nemrég megnyerte az államfő-választás első fordulóját.

Idővonal, második fázis: Iohannis játékai

Testvériség a spájzban: hogyan keveredett orosz szál az úzvölgyi botrányba?

Ha mélyebben akarjuk megérteni a jelenlegi helyzetet, akkor nem kerülhető meg Klaus Iohannis szerepe. Az egykori szebeni polgármesterrel szemben táplált országos remények kétszer is az államelnöki székbe juttatták. Iohannis első mandátuma nem volt túl erős, de azt akkor még annak a rovására írta a nép, hogy a PSD-kormánnyal szemben nem tud mit tenni, egyedül van. 2020-ban megérkezik a PNL-USR-RMDSZ kormány – közben zajlik a világjárvány. Iohannis ekkor kezdi el játékait, és ennek eredményeképp felrobban a koalíció.

Lássuk csak:

Vlad Voiculescu, az USR egészségügyi minisztere kidolgozza az oltás programját. A PNL, és a PNL akkori erős embere, a honvédelmi miniszter, bizonyos Nicolae Ciucă zokon veszi, hogy az erőszakszervezetek nem élveznek elsőbbséget. Iohannis nyomására Cîțu, akkor miniszterelnök, azóta kegyvesztett politikus kirúgja Vlad Voiculescut a kormányból, így már semmi akadálya annak, hogy a katonaság, a hírszerzés stb. alkalmazottai soron kívül, elsőként kaphassák meg a védőoltást. Később Voiculescu közzé is teszi az erről szóló dokumentumokat, a PNL amúgy sem túl magas népszerűsége bezuhan, a koalíció, jelentős feszültség mellett, de ekkor még tovább működik. Alig telik el pár hét, Iohannis meneszti Stelian Ion igazságügyi minisztert, amiért utóbbi nem akarja aláírni a Klaus által megjelölt főügyészek kinevezéseit. Stelian menesztésével szétesik a koalíció, Iohannis ügyészei viszont elfoglalhatják helyüket. Amikor ma azt kérdezzük, hogy melyik ügyészség, melyik nyomozószerv miért nem tette IDŐBEN a dolgát, akkor jobb, ha ezek is eszünkbe jutnak!

A koalíció tehát szétesik, az USR Voiculescu után már nem tudja, és nem is akarja lenyelni, hogy második miniszterüket rúgják ki a kormányból. A később oroszpártinak bizonyuló, akkor még csak PSD-sként elkönyvelt hírtévék (Antena3 és Romania TV) élen járnak az USR, mint neomarxista párt lejáratásában, ömlik a fake news, következmény nincs, a híreket torzító médiaorgánumok megbüntetésére szakosodott Audiovizuális Tanács (CNA) hallgat.

Közben tombol a járvány,

hetente meghal egy községnyi ember, kormány nincs. Nem a témához tartozik, de jobb nem elfelejteni – ekkoriban két magyar ember vitte a hátán a román egészségügyet: Cseke Attila és Vass Levente!

Az AUR utcára viszi az embereket, akik a kórházak előtt skandálják az orvosoknak: „gyilkosok”! Teoctist pátriárka egy és ugyanazon kanálból osztja az áldást a kijárási tilalom által vallási okokból feloldott tömegnek – törvényi következmény? Szintén nincs. Ugyanez a Teoctist pátriárka később élen jár a Georgescu mellet kampányoló pópák beszervezésében.

Mivel a fentiek után senki sem akar a PNL-vel kormányozni, úgy telnek a hetek, hogy Romániának nincs kormánya. Iohannis ekkor lépi meg azt, amivel kedvenc pártját – mint utólag kiderült – a gödörbe löki. A PSD új elnöke, Marcel Ciolacu és a PNL élére Iohannis által beejtőernyőzött Nicolae Ciucă megállapodnak a közös, koalíciós kormányzásban.

Itt meg kell értenünk valamit:

Korabeli hangulatjelentés a Nethuszáron:

Kormánynihil: nincs megoldás, ez már a bőrünkre megy

a PSD jelentős része ekkor nem akar kormányra kerülni. Miért is tennék? Az ország romokban, a PNL egyedül nem tud cselekedni, mindenki elzárkózik tőlük, a szocdemek szempontjából pedig a képlet egyszerű: kivárják a soron következő választásokat és kétharmaddal jönnek kormányra. Ciolacu emberi nagyságát bizonyítja, hogy ekkor tényleg az ország szempontjait helyezi előtérbe: a PSD kormányra lép a PNL-vel együtt, pluszban ott az RMDSZ is – feláll a PSD-PNL-RMDSZ koalíció. A PNL tábora ezt alig akarja elhinni: amikor éveken át a „vörös pestissel” riogatták a népet, amikor a jobboldal kőkeményen PSD-ellenes, amikor Iohannis két elnöki mandátumot nyert azzal, hogy ellenáll a „vörös pestisnek”, nem engedi a „toxikus PSD-t” érvényesülni, akkor tessék: pont a szász elnök az, aki visszahozza őket a kormányba, a Iohannis bábjaként funkcionáló PNL elnökség pedig jóképet vág a dologhoz, és támogatja a közös kormányzást. Akik ellenállhattak volna a PNL-ben, azokat már eltávolították: Ludovic Orban esete szintén megér egy kitérőt: a volt miniszterelnök megpályázta a PNL elnöki székét, de maga Iohannis avatkozott közbe, személyesen kampányolt Orban ellenjelöltje mellett, akarata pedig érvényesült. Mindezt úgy, hogy az Alkotmány szerint az államfőnek nincs joga pártpolitikát folytatni. Az a Nyugat, a melyik ma döbbeneten nézi a szélsőségesek térnyerését pedig két alkalommal is komoly díjakkal tüntette ki ezt az elnököt, az indoklás pedig a jogállam védelmében kifejtett tevékenysége volt.

Vissza a PSD-PNL koalázáshoz:

a megállapodás lényege úgy nézett ki, hogy első körben, azaz másfél évig Nicolae Ciucă a miniszterelnök, második körben, tavaly tavasztól az idei választásokig pedig Marcel Ciolacu. A miniszterelnök-cserét nevezi a román sajtó, a sakkból átvett kifejezéssel élve rokádának (magyarul: rosálás, hivatalosan: sáncolás). Amikor sor kerül a miniszterelnök-cserére, akkor már látszik: Iohannis PNL-je nem az a szavatartó brigád. Nem tudnak megegyezni a minisztériumokban, egy kis ideig úgy látszik, hogy ez a koalíció is szétesik. Végül Iohannis PNL-je saját érdekeit maximalizálandó kilöki az RMDSZ-t a kormányból, a koalíció kétpárti marad. (Utólag visszanézve, az RMDSZ-nek sem kell emiatt most bánkódnia!)

Bár a kormányzás stabilizálódik, összességében pedig elmondható, hogy az utóbbi három év különösebb botrányok nélkül telt el, ami Romániában szinte rekordidőnek számít (több mint húsz éve óta egy miniszterelnök se töltötte ki mandátumát!) a nép által várt nagy reformok elmaradnak.

Hiába teljes a hatalmuk, hiába van óriási többségük a parlamentben, a kormány nem nyúl a kényes kérdésekhez, Iohannis pedig ismét leteszi némasági fogadalmát és nem avatkozik bele a közéletbe. Elmarad az oktatási reform, ami Iohannis nagy ígérete volt (Romania educata). Nem törlik el a speciális nyugdíjakat, a korábbi nagy nyomozati anyagok elsüllyednek. Azóta sem tudjuk, mi történt pontosan 2018. augusztus tizedikén Bukarestben, amikor a rendőrség szétverte, szétvízágyúzta és szétkönnygázazta a diaszpóra korrupció elleni és reformokat követelő gigatüntetését. (Az eseményekről akkor a Nethuszár a helyszínről tudósított, látva a bányászjárásokhoz hasonló hangulatot, akkor is mondtam: mi következünk! Rá egy évre jött az úzvölgyi temető ügye!)

Mi több: a Colectiv-tragédia nyomán kiderült HexiPharma ügy vádlottai megússzák a dolgot – az indok: elévülés. A hivatalos magyarázat: az uniós joggal kellett összehangolni a román jogrendet, nem tudnak mit tenni, tárta szét a kezét a politikum…

KITÉRŐ: A HexiPharma-ügy: a Colectiv-tragédia nyomán égési sérülésekkel kórházba kerülő áldozatok sebei elfertőződnek, egyeseknek egyenesen kukacok mászkálnak a nyílt sebeikben! A felvételeket a kórház egyik ápolója juttatja el a sajtónak, a botrány az égig ér, mi sem jelzi jobban a népharagot, hogy egy délelőttre meghirdettet tüntetés Bukarestben még el sem kezdődik, amikor Victor Ponta akkori miniszterelnök már le is mond. A Ponta-kormány többször is kijelentette, hogy Románia nem kér külföldi segítséget az égési sérültek kezeléséhez, mert az ország el tudja őket látni. Kiderül, hogy nem így van, meghirdetik a tüntetést, amely a Colectiv helyszínéről indul. A több tízezres tömeg még a sarokig sem jut el, Ponta már le is mond – csakhogy az akkori hangulatot éreztessem! (Az ország gyakorlatilag lángba borult, a nagyobb egyetemi városokban több tízezren vonulnak az utcákra, ekkor alig percekre vagyunk a forradalomtól!) Végül kiderül, hogy mi okozta a kórházi fertőzéseket: a kórházaknak fertőtlenítőszereket szállító HexiPharma cég felvizezi ezeket, hogy így tegyen szert nagyobb profitra. Ráadásul kiderül az is, hogy a cég vezetője ezer szállal köthető a titkosszolgálatokhoz. Vádemelés, nyomozás, elnapolt bírói tárgyalások, az ítélet elhúzódása, majd jön a grandiózus finálé: az ügy elévült KITÉRŐ VÉGE

Merkel alázatos szolgája:

Egy másik botrány, amely segíthet megvilágítani, hogy miért alakult így a közhangulat. A járvány kellős közepén, amikor még bevásárlás céljából is csak külön engedéllyel hagyhattuk el lakásainkat, kiderül, hogy Németországban nincs aki leszedje a spárgát – hiányoznak a román vendégmunkások. Aztán lezajlik egy Merkel-Iohannis telefonbeszélgetés, és láss csodát, Kolozsvárról, Bukarestből, Temesvárról, Jászvásárból elindulnak a repülőgépek Németország fele. A reptéren tömeges jelentek, semmiféle járványügyi szabályt nem tartanak és nem tartatnak be. Mutti köszöni szépen, Hans megnyugszik, lesz spárga ebédre. A kiérkező román vendégmunkások közül persze többen koronavírussal fertőződnek meg, őket Mutti hazaküldi Romániába. Busszal!

Politikai játék a választások dátumával

Willkommenskultur: Merkel mamáék hazaküldik Romániába a fertőzött munkásokat

Ugye emlékszünk még a komászáré nevű összpolitikai játékra? Hetekig, ha nem hónapokig ment a vita azon, hogy a választási szuperévben miként és főleg mikor rendezzék meg a választásokat – előbb az önkormányzatit vonták össze az európarlamentivel, és senki nem foglalkozott azzal a részletkérdéssel, hogy júniusban megválasztott önkormányzati tisztviselők, polgármesterek majd csak októberben foglalhatják el hivatalukat, addig a régi, aki esetleg már el is vesztette a választást, nyugodtan kipakolhatja a helyi büdzsét, utánam az özönvíz jeligére.

Túl ezen, a parlamenti és az elnökválasztások összevonása végzetes hibának bizonyult. A PSD és a PNL közötti elvi egyezség úgy szólt, hogy valamikor szeptemberben lennének a parlamenti választások, míg az elnökválasztás decemberben. Aztán az európarlamenti választások után, amelyen a két nagy párt közös listán indult, így nem tudtuk, tudhattuk meg, hogy mekkora is PNL reális támogatottsága, szóval a nyári választások után a liberálisok Ciucă vezetésével és vélhetően Iohannis nem kicsi befolyására hallgatva kitáncoltak az egyezségből.

Egyszerűen a PNL-nek nem lett volna jó a szeptemberi időpont a parlamenti választásokra, ezért inkább magukra húzták a kora téli időpontot és a parlamenti, illetve elnökválasztások időpontjainak összevonását. Így alakult ki az a menetrend, ami végzetes hibának bizonyult.

A PNL abban bízott, hogy államelnök-jelöltje bejut a második körbe, így az mozgósító erővel bír majd az egy héttel későbbi parlamenti választásokon is, ami – tekintve a PSD-ellenes tábor összefogásra hajlamos attitűdjét, magával hozhatja a liberálisok jelöltjének második fordulós győzelmét. Ma már röhögünk ezen a forgatókönyvön, de ez akkor még nem is tűnt hülyeségnek, akkor is, ha mindkét nagy párt zsebben tartott egy általa futtatott szélsőségest.

A PSD azért tolta meg Simiont, hogy az Ciolacuval kerüljön a második fordulóba, így biztosítsák a szocdem jelölt győzelmét (aka: Vadim Tudor vs. Iliescu), míg a PNL kapcsán még csak mostanság tudjuk meg, hogy kampánypénzük egy részét Georgescu népszerűsítésére fordították, gondolván, hogy ezzel gyengítik Simiont, aki így nem jut be a második körbe, ezért Ciolacu- Ciucă második kör lesz, a többire pedig ott a PSD-ellenes összefogás, lásd fent.

Mindehhez még hozzájön a két nagy párt belső válsága, illetve belső harcai. A PSD-nél sokan haragudtak Ciolacura, amiért az kidobta a párt vezetéséből a Dragnea-éra alatt súlyosan, vagy súlyosabban kompromittálódott arcokat, mindennél beszédesebb volt az a kép, amely a választások előtti utolsó kongresszuson Gabriela Firea üres székét mutatta. A Dragnea-féle PSD egykori erős politikusa, Bukarest volt főpolgármestere, a Koalíció a Családokért antinyugati mozgalom ikonikus arca el sem ment pártjának kongresszusára. Ilyenformán forrotta ki magát az a bosszú a PSD-n belül, ami arról szólt: ne jusson be Ciolacu a második fordulóba, így el lehet tőle venni a párt elnöki székét.

A PNL-ben ennél is durvább mérkőzés zajlott. Tudván, hogy Klaus Iohannis mandátuma véget ér, az a tábor, amelyik elégedetlen volt a PSD-vel való összefogás, illetve Klaus olcsó és barbár politikai játszmái miatt (Ilie Bolojan az egyik arca ennek a tábornak, de ide sorolható Emil Boc kolozsvári polgármester meg több liberális vezető is), egyszerűen elegük lett azokból a párton belüli arcokból, akiket Iohannis ültetett a vezetői székbe (kevesen beszélnek róla, de Rareș Bogdan is ezek közé tartozik), köztük a párt Klaus által egy éjszaka alatt politikussá faragott egykori tábornokból, Nicolae Ciucăból. Így aztán az erősebb megyei vezetők egyszerűen bojkottálták Ciucă elnöki kampányát. Személyes tapasztalatom: az elnökválasztás első fordulója előtt a nagyváradi postaládákban alig lehetett Ciucăt népszerűsítő szórólapokat találni. Aztán az első forduló után beindult a gépezet, és mindenhonnan Bolojan és a PNL kukucskált kifelé.

Összegezve:

a két párt belső harcai, a társadalom megkeseredettsége, az amúgy nyugatos, korábban rendszeresen utcákra vonuló civil társadalom dühe és bosszúszomja egymást segítő alkotóelemekké álltak össze, ha pedig ez is kevés lett volna a meglepetés-eredményhez, ez önmagában is a szélsőséges alakulatok malmára hajtotta a vizet, de, ha ez még mindig nem lett volna elég, akkor jött a TikTok algoritmusa.

A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem.

-örsh-

Ajánlott olvasnivalók:

• Voiculescu menesztésének okairól lásd akkori cikkünket, KLIKK IDE
• A Stelian Ion igazságügyi miniszter menesztésével kapcsolatos Iohannis-féle jogállami képmutatásról ITT olvashatsz bővebben.
• A HexiPharma ügyét a Wikipédián elég részletesen ismertetik, KLIKK IDE
• Ugyancsak a HexiPharma – összefoglaló az ügyről ITT
• A román vendégmunkások botrányáról ITT olvashatsz egy részletes ismertetőt

(Nethuszár)