Felmérés igazolja: a román szélsőjobb győzelme megállíthatatlannak tűnik

Az Agerpres román hírügynökség számol be az Avantgarde legújabb felmérésről – ezek szerint Călin Georgescu magasan nyerné az elnökválasztásokat, míg az AUR vált a legerősebb párttá, megelőzve még a PSD-t is. Köszönjük, elit, szép munka volt (irónia)! Alább ismertetjük az Avantgarde legfrissebb felmérését, majd a hír után jöjjön a KONTEXTUS.

Ha a szavazópolgároknak most vasárnap kéne választaniuk, akkor a tavaly novemberben még függetlenként induló Călin Georgescu a szavaztok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztások első fordulójában, őt követi az úgynevezett proeurópai politikai blokk közös jelöltje, Crin Antonescu (PSD, PNL, RMDSZ) 25 százalékkal, harmadik helyre érkezne a függetlenként induló Nicuşor Dan 17 százalékkal, majd George Simion (AUR) és Elena Lasconi (USR) következne, mindkettőjük 6 százalékot szerezne. A szavazópolgárok 5 százaléka szavazna Diana Sosoaca asszonyra, míg 3 százalékuk valaki mást jelölt meg a kérdezőbiztos kérdésre.

Második forduló:

A felmérés az elnökválasztások második fordulóját is modellezte, ez pedig egy cseppet sem megnyugtató eredménnyel zárult.

Variáció 1.: Călin Georgescu és Crin Antonescu – ebben az esetben Georgescu a szavaztok 39 százalékát szerezné meg és elnök lenne, míg Crin Antonescu a maga 38%-val épphogy lemaradna a győzelemről.

Variáció 2.: Călin Georgescu és Elena Lasconi – ebben az esetben Georgescu győzelmét semmi sem veszélyeztetné, 44 százalékot szerezne, míg Lasconi a szavaztok csupán 31 százalékára számíthat.

Variáció 3.: Călin Georgescu és Nicuşor Dan – ebben az esetben is Georgescu nyerné az elnökválasztást, a szavaztok 43 százalékát szerezné meg, míg Nicuşor Dan mindössze 32 százalékot kapna.

Kiben bízik a romániai szavazó?

A felmérés során rákérdeztek a bizalmi indexre is, így derült ki, hogy a román szavazópolgárok kit tartanak a leghitelesebb politikusnak. A felmérést itt is Georgescu vezeti. A románok 51 százaléka bízik benne, míg 46 százalék elutasító vele szemben, 3 százalékuk pedig nem tudott, nem akart válaszolni a kérdésre. A második helyezett Ilie Bolojan, benne a románok 44 százaléka bízik meg (elutasítás: 50%, nem tudja/nem válaszol: 6%), őt követi Crin Antonescu 39 százalékkal (elutasítás: 55%), Nicuşor Dan 39 százalékkal (elutasítás: 58%), George Simion 38 százalék (elutasítás: 60%), Daniel David oktatási miniszter 37 százalék (elutasítás: 42%), Ioan Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke szintén 37 százalékos bizalmat élvez (elutasítás: 42%) Victor Ponta 34 százalék (elutasítás: 63%), Elena Lasconi 34 százalék (elutasítás: 64%).

Marcel Ciolacu kormányfőben a románok 34 százaléka bízik meg (elutasítás: 65%), Dan Puric színész, rendező és szélsőjobboldali aktivista 32 százalék (elutasítás: 52%), Emil Huruzeanu külügyminiszter 31 százalék (elutasítás: 49%), Kelemen Hunor bizalmi indexe 30 százalék, Diana Sosoaca pedig szintén 30 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik. A mérésben szereplő politikusok közül utolsó helyre került Klaus Iohannis illegitim államfő, akiben a románok mindössze 21 százaléka bízik és 78 százalékuk pedig elutasítja őt.

A választások első fordulójának érvénytelenítése

A felmérés során rákérdeztek arra is, miként látják a romániai szavazópolgárok a CCR azon döntését, amellyel érvénytelenítette az elnökválasztások első fordulóját. A választópolgárok 42 százaléka gondolja úgy, hogy ez egy jó döntés volt, míg 48 százalékuk szerint rossz döntés, és 10% nem tudott, nem akart válaszolni.

A felmérés adatai szerint a románok 54 százaléka úgy gondolja, hogy választási csalás történt, 34 százalékuk szerint pedig nem történt ilyesmi, 12 százalékuk nem tudja, nem válaszol. A válaszadók 46 százaléka szerint Oroszország befolyásolta választási folyamatot, 36 százalék nem gondolja így, míg 18 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre.

Pártok népszerűsége

Ha a parlamenti választásokat most vasárnap tartanák, akkor a pártok erősorrendje a következőképp alakulna: a legtöbb szavazatot – 29% – az AUR szerezné, őt követné a PSD 22 százalékkal, az USR és a PNL pedig egyforma eredményt érne el, ami a szavazatok 13 százalékát jelenti. Az SOS Romania 8 százalékkal, a Fiatal Emberek Pártja (POT) pedig 5 százalékkal jutna be a parlamentbe, az RMDSZ-nek pedig 4 százalékot mutatott ki a felmérés.

A felmérést január 10. és 16. között készült, 1.354 felnőttkőőrű polgár válaszai alapján, telefonos megkeresés módszerével. A hibahatár +/- 2,6 százalék, a felmérés megbízhatósága 95 százalék.

KONTEXTUS:

Mindig nagy kérdés, hogy miként olvassuk ezeket a felméréséket, mivel Romániában, tágabb értelemben Kelet-Európában élünk, ahol a közvélemény-kutatásoknak mindig van némi politikai célja is, így először azon gondolkozzunk el, hogy vajon tényleg Crin Antonescu tűnik a legesélyesebbnek Georgescuval szemben? Vajon valósak azok az adatok, amelyek az alig két hónapja még második helyezett Lasconinak egy most vasárnap tartott választáson mindössze 6 százalékot jósolnak az első fordulóban? A kérdésre biztos válasz nem adható, de élek a gyanúperrel, hogy egy kicsit az is benne van a felmérés céljai között, hogy a proeurópai tábor által közös jelöltként indítandó Crin Antonescut „felhúzzák” egy olyan helyre, ahol már megkerülhetetlen szereplő lesz.

Mindettől függetlenül az adatok beszédesek:

Klaus Iohannis elutasítottsága 78 százalékos, leköszönő államfő még soha nem szerepelt ilyen rosszul, Wernerünk ezzel még Iliescut is megelőzte ezen a téren, ami, lássuk be, nem kis eredmény. Felfoghatatlan számomra, hogy a komplett proeurópai osztály miért nem követeli azonnali távozását, annál is inkább, mert a Szenátus elnöke, Ilie Bolojan szintén a proeurópai tábor politikusa, a törvény szerint ő venné át ideiglenesen Klaus helyét, így arról sem beszélhetünk, hogy Klaus lemondása esetén a szélsőjobb kerülne helyzetbe. Sőt! Tekintve, hogy az egyik legkisebb frakcióval rendelkező POT (Georgescu pártja) alig pár nap alatt 161 képviselő és szenátor aláírását gyűjtötte össze Iohannis felfüggesztése érdekében, tulajdonképp elmondhatjuk: minden egyes nap, amit Iohannis a hivatalában tölt nem egyéb, mint ajándék a szélsőjobboldalnak.

A pártok versenyét tekintve

a helyzet szintén távol van a megnyugtatótól: az AUR, a POT és az SOS Romania együtt a szavazatok 42 százalékára számíthatna, ennél is aggasztóbb, hogy első helyen az AUR végezne, így joggal tarthatna igényt a kormányalakítási megbízásra. A proeurópai tábor 48 százalékot tudhat magáénak, ehhez jönne a vélhetően parlamentbe jutó RMDSZ, így meglenne a parlamenti többség is, de játsszunk csak el a gondolattal: az AUR végez első helyen, a szélsőséges pártok összesen 42 százalékot szereznek, az államfő pedig Georgescu, aki az AUR elnökét kéri fel kormányalakításra. Többségük ugyanis nincs, de kérdés: hányan ülnének át más pártból egy olyan koalícióba, amelyik kormányrúdhoz kerülne? Victor Ponta egyszer már kilépett a PSD-ből és létrehozta Pro Romania frakcióját a parlamentben, mi akadályozná meg őt abban, hogy ezt újra megtegye? Annál is inkább, mert tudjuk: Ponta szimpátiával figyeli a nemzeti-vallásos érzületet meglovagló pártok, politikusok felemelkedését, ebben a közegben sokkal otthonosabban érzi magát. Arra is felhívnám az olvasó figyelmét., hogy jelenleg Georgescu az egyetlen olyan politikai szereplő, akiben többen bíznak, mint ahányan elutasítják. Igaz, neki jóformán semmiféle politikai tevékenysége nem volt eddig, így csalódást sem tudott okozni, tudatosan kerüli a médiaszerepléseket és az ezzel járó kényelmetlen kérdéseket, és ezt az állapotot sokáig nem tarthatja fent, egy kampány során neki is ki kell majd jönnie a napfényre, ahol könnyen elolvadhat – de ez még messze van és még mindig csak elvi lehetőség, a realitás továbbra is azt mutatja, hogy nemcsak ő a legnépszerűbb román politikus, hanem őt utasítják el a legkevésbé.

Szintén érdekes az első forduló érvénytelenítésével

kapcsolatos percepció: a döntést helyeslő, illetve a döntés elutasító társadalmi szegmensek között gyakorlatilag nincs nagy különbség, közel ugyanannyian tartják helyesnek a CCR döntését, mint ahányan elutasítják azt, és egyik tábor sincs többségben, de a társadalom kognitív képességeit, pontosabban azok hiányát jól jelzi, hogy a többség (54%) egyetért abban, hogy választási csalás történt, míg 48 százalék szerint rossz döntés, hogy a CCR érvénytelenítette annak a választási fordulónak az eredményeit, ahol ez a csalás megtörtént. Matematikailag olvasva a képlet azt mutatja, hogy van egy jól kimutatható, érzékelhető szegmens, aki szerint igaz ugyan, hogy csalás történt, de emiatt még nem kellett volna érvényteleníteni az első fordulót.

A szélsőjobb belső csatája:

A fent taglalt adatokból is arra is következtetek, hogy a szélsőjobboldali táborban előbb vagy utóbb összecsapásokra kerül majd sor. George Simion, aki lassan tíz éve építi pártját, aki hosszú ideig egyetlen szereplő volt ezen a szuverenista térfélen, aki nemrég az ECR pártcsalád alelnöke lett az EP-ben, aki elment Donald Trump beiktatási ceremóniájára (félreértések elkerülése végett: nem hívták meg!) aligha fogja lenyelni, hogy a POT és Sosoaca pártja elvigye előle a végre beérett gyümölcsöt. Georgescu népszerűsége matt Simion egyhamar nem fogja betámadni a népvezért, de ha sokáig marad az ő árnyékában, akkor annak pártja, az AUR láthatja kárát. Az AUR-t ugyanis jelenleg mind a POT, mind az SOS mardossa, a nemzeti-vallásos-szuverenista opciót kedvelő szavazók száma pedig véges – ezt vélhetően tudja az AUR vezetője is, én arra tippelek, hogy a Georgescu által végül elveszített elnökválasztások után Simion belekezd a román politikai jobboldal átszervezésébe, ellenfeleinek ellehetetlenítésébe.

Felhasznált források: G4Media, Agerpres
Kontextus: örsh

(Nethuszár)