ENSZ: Irán növeli a fegyvergyártásra alkalmas uránkészletét

Egy bizalmas jelentés szerint, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) készített, Irán jelentősen növelte a fegyvergyártásra alkalmas szinthez közeli uránkészletét: május 17-ig 408,6 kilogramm, akár 60%-os tisztaságú uránt halmozott fel, ami februárhoz képest csaknem 50%-os növekedést jelent.

408,6 kilogrammos készlet, minimális technikai lépésre a fegyverminőségtől

A jelentés kiemeli, hogy a 408,6 kilogrammnyi, 60%-os tisztaságú urán mindössze egy „rövid, technikai lépésre van” a 90%-os, azaz fegyverminőségű dúsítástól. Ez a mennyiség 45-szöröse annak a korlátozásnak, amelyet a 2015-ös, a világ nagyhatalmaival kötött megállapodás engedélyezett. Irán teljes dúsított uránkészletét a NAÜ 9 247,6 kilogrammra becsüli. Rafael Mariano Grossi, az ügynökség főigazgatója hangsúlyozta: „Irán az egyetlen nem nukleáris fegyverrel rendelkező állam, amely ilyen szintre dúsít uránt”, és „sürgős felhívást” intézett Teheránhoz az együttműködés megerősítésére.

A jelentés különösen kényes időpontban készült, mivel Teherán és Washington éppen egy lehetséges nukleáris megállapodásról tárgyalnak. Donald Trump amerikai elnök optimizmusának adott hangot, hogy a „nem túl távoli jövőben” megállapodás születhet. Eközben Trump állítólag figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt: ne hajtson végre megelőző csapást Irán nukleáris létesítményei ellen, amíg a diplomáciai tárgyalások zajlanak.

Aggodalmak a 60%-os dúsítás miatt

A NAÜ „komoly aggodalmát” fejezte ki Irán urándúsítási tevékenységei miatt. A szervezet megjegyezte: körülbelül 42 kilogrammnyi 60%-os dúsítású urán elméletileg elegendő lenne egy atombomba előállításához, ha azt tovább dúsítanák 90%-ra. Irán jelenlegi, 408,6 kilogrammos készlete tehát több nukleáris fegyver előállításához is elegendő lehet. Bár Teherán kitart amellett, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, Rafael Mariano Grossi korábban is figyelmeztetett: Iránnak elegendő, közel fegyverminőségű uránja van „több” atombomba előállításához, ha úgy döntene.

Irán urándúsítási képességei jelentősen fejlődtek: az elmúlt hónapokban az ország felgyorsította a termelés ütemét. A NAÜ korábbi jelentései szerint Irán 2023 végére havi háromról kilenc kilogrammra növelte a 60%-ra dúsított urán havi kibocsátását. Ennél is aggasztóbb, hogy a föld alatti Fordow létesítményben egy háromlépcsős, összekapcsolt dúsítási rendszert hoztak létre, amely havonta akár 25–35 kilogramm 60%-os uránt képes előállítani – a rendszer pedig „könnyen átalakítható lenne fegyverminőségű urán gyártására”, még a meglévő készletek felhasználása nélkül is.

Trump–Teherán: haladnak a nukleáris tárgyalások

Trump elnök a legutóbbi tárgyalásokat Iránnal „nagyon jónak” és „nagyon komolynak” nevezte, hozzátéve, hogy a felek „meglehetősen közel” állnak egy megállapodáshoz. A Perzsa-öbölben tett látogatása során, Katarban, Trump azt nyilatkozta: Irán „bizonyos mértékig elfogadta a feltételeket”, és reményét fejezte ki, hogy „nem túl távoli jövőben” sikerülhet megállapodni, katonai beavatkozás nélkül. A 2025 áprilisa óta zajló tárgyalásoknak eddig legalább négy fordulója volt. Az amerikai delegációt Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott, míg az iráni oldalt Abbas Araghchi külügyminiszter vezeti. A tárgyalások egyik legnagyobb vitapontja Irán urándúsítási programja. Trump ellentmondásos jelzéseket adott: az NBC-nek azt nyilatkozta, hogy a „teljes leszerelés” az „egyedüli elfogadható megoldás”, később azonban azt sugallta, hogy az Egyesült Államok még nem döntött arról, engedélyezné-e a korlátozott dúsítást. Az iráni vezetés továbbra is hangsúlyozza, hogy nem mond le teljesen a dúsítási képességről, bár Araghchi külügyminiszter jelezte: a „mérték és szint változhat”. Érdekesség, hogy iráni médiumok szerint Teherán közös urándúsító létesítmény létrehozását javasolta Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel – bár amerikai tisztviselők ezt egyelőre nem kommentálták.

Trump elnök a legutóbbi Iránnal folytatott tárgyalásokat „nagyon jónak” és „nagyon komolynak” minősítette, utalva arra, hogy a két fél „meglehetősen közel” áll egy nukleáris megállapodás eléréséhez. Trump a Perzsa-öbölben tett látogatása során Katarban kijelentette, hogy Irán „valamennyire elfogadta a feltételeket”, és reményét fejezte ki, hogy „nem túl távoli jövőben” sikerülhet megállapodásra jutni anélkül, hogy katonai akcióra lenne szükség Irán nukleáris létesítményei ellen. A tárgyalásokat, amelyek 2025 áprilisa óta legalább négy fordulón mentek keresztül, Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja és Abbas Araghchi iráni külügyminiszter vezetik.

A tárgyalások egyik fő vitapontja Irán urándúsítási programja. Trump ellentmondásos üzeneteket küldött: az NBC-nek azt nyilatkozta, hogy a „teljes leszerelés” az „egyedüli, amit elfogadnék”, ugyanakkor később azt sugallta, hogy az Egyesült Államok még nem hozott végleges döntést a korlátozott dúsítás engedélyezéséről. Az iráni tisztviselők következetesen hangsúlyozták, hogy Teherán nem mond le teljesen a dúsítási képességekről, bár Araghchi külügyminiszter jelezte, hogy a „mérték és szint változhat”.

FORRÁS: Arms Control, NPR, BBC, CFR, Times of Israel

(Nethuszár)