Putyin háborús kasszáját Kína tölti meg: az orosz gázból újabb gyerekeket ölnek

Kína a jelek szerint növelni akarja az orosz földgázimportot a már működő Szibéria Ereje 1 (Power of Siberia 1) vezetéken keresztül, miután a második vezeték, a grandiózus Szibéria Ereje 2 projekt lényegében megrekedt. Erről iparági források számoltak be a Reutersnek.

Putyin és Hszi következő találkozója: gáz és vérpénz

Az energia kérdése várhatóan kiemelt téma lesz Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping közelgő találkozóján. Bár a Szibéria Ereje 2 vezeték (amely 13,6 milliárd dollárba kerülne, és évente 50 milliárd köbméter gázt szállítana Kína északnyugati részébe) látszólag csúszik, Peking egy másik úton biztosítaná magának az orosz gázt: a meglévő Szibéria Ereje 1 vezetékből vásárolna többet.

A vezeték jelenlegi kapacitása évi 38 milliárd köbméter, de Moszkva és Peking most tárgyalnak arról, hogy akár 45 milliárdig is emeljék a szállításokat. Ez évente 1,5 milliárd dollárnyi extra bevételt hozna a Gazpromnak – vagyis Putyin háborús kasszájának, amelyből tovább finanszírozza Ukrajna vérbe fojtását.

Európa helyett Kína: a gáz új iránya

Oroszország több mint fél évszázadon át Európának szállított gázt Nyugat-Szibériából, a csúcson 180 milliárd köbmétert évente, amiből akár 90 milliárd dollárt is keresett. Ez az aranybánya azonban az ukrajnai invázió után beszakadt: az európai országok sorra vágták el magukat az orosz energiafüggéstől, felismerve, hogy minden megvásárolt köbméter gáz újabb rakétát jelent, amely gyerekekre, kórházakra és iskolákra hullik Ukrajnában.

2019-ben indult a Szibéria Ereje 1, amelyen keresztül Oroszország Kelet-Szibériából szállít gázt Kínának. Moszkva reménye, hogy a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt is átirányíthatja Peking felé a Szibéria Ereje 2 vezetéken, de a tárgyalások évek óta elakadtak: a két fél nem tud megegyezni sem az árban, sem a finanszírozásban.

Miért húzza a lábát Kína?

Kína ugyan rövid távon több orosz gázhoz akar jutni, de hosszú távon visszafogja étvágyát:

• növelte saját gáztermelését,
• felfuttatta a megújuló energiát,
• és igyekszik elkerülni a túlzott orosz függést, hiszen tudja, hogy Putyin kiszámíthatatlan és zsarolásra használja az energiaszállításokat.

Mindez azonban nem változtat azon, hogy Pekingnek továbbra is vonzó az orosz szárazföldi gázimport, hiszen az olaj- és gázszállításokat nehezebben tudják megakadályozni a szankciók, mint a tengeri kereskedelmet.

Vérpénz, amelyből Putyin háborúzik

Egy újabb évi 1,5 milliárd dollárnyi bevétel Putyin kezébe nem „gazdasági partnerség”, hanem konkrétan háborús finanszírozás. Ez a pénz:

• újabb tankok, rakéták és drónok előállítására megy,
• tovább élteti a Kreml propagandagépezetét,
• és végső soron hozzájárul ahhoz, hogy ártatlan gyerekek és civilek haljanak meg Ukrajnában minden egyes nap.
• Kína tehát nem pusztán „üzletel” Oroszországgal, hanem életben tartja Putyin gyilkos gépezetét. És minden köbméter gáz, amelyet Hszi megvásárol, egy újabb szög a béke koporsójába.

Oroszország tervei: még több vezeték, még több vér

Moszkva nem állna meg itt. 2027-től a szahalini szigetről is vezetékes gázszállításokat tervez Kína felé, évente 10 milliárd köbméter mennyiségben. A Kreml tehát láthatóan nem a háború befejezésére, hanem annak hosszú távú finanszírozására készül. Kína cinikus taktikája világos: olcsón vásárolni az orosz gázt, miközben Európa szankciókkal próbálja megfojtani a Kremlt. Ez azonban nem „semleges üzletpolitika”, hanem közvetett hadüzenet a civilizált világnak.

Minden dollár, amelyet Kína a Gazprom számlájára utal, újabb gyermekéletet követel Ukrajnában. És amíg Peking Putyin oldalán áll, addig nem lehet szó valódi békéről, csak hosszabb és véresebb háborúról.

FORRÁS

(Nethuszár)