Európa legnagyobb atomerőműve ismét egy hajszálon lóg

A zaporizzsjai atomerőmű kedden elvesztette kapcsolatát fő áramvezetékével – jelentette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ). Ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb atomerőműve jelenleg egyetlen tartalék vezetéktől függ ahhoz, hogy a nukleáris biztonsághoz szükséges alapvető funkciókat fenn tudja tartani. Ha ez a vezeték is kiesik, maradnak a dízelgenerátorok – és az imádkozás.

Első hallásra meglepőnek tűnhet: egy atomerőmű, amely nem termel villamos energiát, miért igényel folyamatos külső áramellátást? A válasz a fizikában rejlik. Mind a hat reaktor 2022 szeptembere óta hideg leállási állapotban van – de a nukleáris fűtőelemek és a kiégett fűtőelem-medencék hűtése nem áll le attól, hogy a reaktor nem működik. Ha a hűtés megszakad, megolvadhat a reaktormag. Ez az a forgatókönyv, amelyet mindenáron el kell kerülni.

Az erőmű jelenleg kizárólag a 330 kV-os Ferosplavna-1 tartalék vezetékre támaszkodik – amelyet egyébként mindössze három héttel ezelőtt, március 6-án állítottak helyre egy NAÜ által közvetített tűzszünet keretében. Ez a vezeték korábban február 10. óta volt lekapcsolva, így az erőmű 23 napon át egyedül a most kiesett Dnyiprovszka fő vezetékre volt utalva. Most az a tartalék is ment.

Honnan jutottunk idáig?

A háború előtt a hat reaktorral rendelkező létesítmény négy 750 kV-os és hat 330 kV-os távvezetékhez fért hozzá – összesen tízhez. A konfliktus kezdete óta az erőmű már tizenkét alkalommal veszítette el teljesen a külső áramellátást, minden egyes alkalommal vészhelyzeti dízelgenerátorokra kényszerülve. Ezek a generátorok jelentik az utolsó védelmi vonalat egy esetleges nukleáris katasztrófa előtt – de üzemanyagot igényelnek, kapacitásuk véges, és meghibásodhatnak. Az erőművet az orosz erők a 2022-es invázió első heteiben foglalták el, azóta orosz katonai ellenőrzés alatt áll – miközben ukrán technikusszemélyzet tartja üzemben. Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy katonai műveleteket folytat az atomerőmű közelében, veszélyeztetve ezzel a nukleáris biztonságot.

A NAÜ tűzoltó szerepben

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója közölte, hogy az ügynökség megkezdte a tárgyalásokat Oroszországgal és Ukrajnával egy helyi tűzszünet létrehozásáról, amely lehetővé tenné a sérült vezeték javítását. Az erőműnél folyamatosan tartózkodó NAÜ-csapat figyeli a helyzetet. Ez nem újdonság: a NAÜ 2025 vége óta már öt helyi tűzszünetet közvetített, kizárólag azért, hogy a javítócsapatok hozzáférhessenek a megsérült áramvezetékekhez és kapcsolóállomásokhoz. Grossi e hónap elején figyelmeztetett, hogy az erőmű egyre szűkülő külső áramellátási lehetőségei „a robusztus, változatos és megbízható külső energiaellátási infrastruktúra kritikus fontosságának újabb jelei” az atombiztonsági célok fenntartásához. Szakértői nyelven ez azt jelenti: a helyzet tarthatatlan, és előbb-utóbb komoly baj lehet belőle.

A zaporizzsjai atomerőmű esete sajnos egy olyan történet, amely újra és újra ugyanoda lyukad ki: javítás, tűzszünet, újabb sérülés, újabb tárgyalás. Európa legnagyobb atomerőműve egy aktív háborús övezetben próbálja fenntartani a nukleáris biztonságot – egyetlen megmaradt vezetékkel, dízelgenerátorokkal a háttérben, és egy nemzetközi ügynökség közvetítésével. Ez az a helyzet, amelyre azt szokták mondani: nem az a kérdés, hogy lesz-e probléma, hanem hogy mikor.

FORRÁS

(Nethuszár)