Európai felhőszolgáltatók összefognak az uniós digitális szuverenitás erősítéséért
2026. 06. 03. 10:47:46
Tizenhárom európai felhőszolgáltató közösen állt ki az Európai Bizottság terve mellett, amelynek célja az Egyesült Államoktól való technológiai függőség csökkentése és az európai vállalatok megerősítése – számolt be a Reuters hétfőn.
A kezdeményezéshez uniós törvényhozók és civil szervezetek is csatlakoztak, jelezve, hogy egyre szélesebb politikai és iparági támogatottság övezi az úgynevezett digitális szuverenitás kérdését. A koalíció bejelentése közvetlenül megelőzi az Európai Bizottság június 3-án esedékes Technológiai Szuverenitási Csomagjának nyilvánosságra hozatalát, amely kulcsfontosságú szakpolitikai lépés lehet az EU digitális stratégiájában.
A cél: kevesebb függés az amerikai felhőóriásoktól
A tervek központi eleme, hogy az érzékeny kormányzati adatok és szolgáltatások kezelésében európai felhőszolgáltatók kapjanak elsőbbséget az amerikai nagyvállalatokkal szemben. A jelenlegi piaci helyzetben az amerikai „hyperscalerek” – az Amazon Web Services, a Microsoft Azure és a Google Cloud – az európai felhőinfrastruktúra körülbelül 70 százalékát kontrollálják. Ezzel szemben az európai szolgáltatók piaci részesedése mindössze nagyjából 13 százalék.
A készülő Technológiai Szuverenitási Csomag várhatóan több új jogszabályt is tartalmaz majd. Ezek között szerepel a Felhő- és MI-fejlesztési Törvény, amely hivatalosan meghatározná a „szuverén felhő” fogalmát, valamint különböző adatérzékenységi szintek alapján szabályozná a közszféra adatait Emellett a csomag része lehet egy megújított Chips Act 2.0 is, amely az európai félvezetőipar megerősítését célozza. A tervek szerint bizonyos, különösen érzékeny adatokat kezelő közintézmények – például az egészségügyben, a pénzügyi szektorban vagy az igazságszolgáltatásban – akár kötelezve is lehetnek arra, hogy kizárólag európai ellenőrzés alatt álló felhőszolgáltatásokat használjanak.
Biztonsági és geopolitikai aggályok a háttérben
A kezdeményezést részben az amerikai CLOUD Act (CLOUD-törvény) körüli aggodalmak is ösztönzik. Ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy az amerikai hatóságok adatokat kérjenek be amerikai székhelyű technológiai vállalatoktól akkor is, ha az adatok fizikailag más országokban vannak tárolva. Európai döntéshozók szerint ez potenciális kockázatot jelenthet a kritikus digitális infrastruktúrák feletti ellenőrzés szempontjából, ezért egyes ágazatokban indokoltnak tartják a szigorúbb európai kontrollt. Egy európai bizottsági tisztviselő a CNBC-nek úgy fogalmazott, hogy a cél azoknak az ágazatoknak a kijelölése, ahol a felhőszolgáltatásokat európai kapacitásokra kell alapozni.
Bár a politikai szándék egyértelműen az európai technológiai önállóság erősítése, szakértők szerint a teljes elszakadás az amerikai szolgáltatóktól rövid távon nem reális. A Forrester előrejelzése szerint 2026-ig egyetlen európai vállalat sem fog teljes mértékben leválni a nagy amerikai felhőszolgáltatókról a gazdasági és technológiai kötöttségek miatt. Az Európai Bizottság is hangsúlyozta, hogy a készülő csomag nem protekcionista jellegű, hanem a „nyitottság, a partnerség és a tisztességes verseny” elvein alapul.
Az Atlantic Council elemzése szerint ugyan a jogszabály nem tartalmaz közvetlen „vegyél európait” kötelezést, a bevezetni tervezett kockázatalapú szabályok és tanúsítási rendszerek mégis olyan helyzetet teremthetnek, amelyben az európai megoldások előnyösebb helyzetbe kerülnek – lényegében egy „de facto európai preferenciarendszert” kialakítva.
(Nethuszár)
