Az EU kiszorítja az anonim kriptovalutákat a szabályozott piacról

Az Európai Unió 2027. július 10-én teljes mértékben hatályba lépő átfogó pénzmosás elleni rendelete gyökeresen megváltoztatja a kriptoeszközök uniós szabályozási környezetét: a (EU) 2024/1624-es rendelet értelmében az EU-ban működő szabályozott kriptotőzsdék, letétkezelők és brókerek nem nyújthatnak többé szolgáltatásokat olyan kriptovalutákhoz, amelyek célja az ügyletek anonimitásának fokozása – mint például a Monero, a Zcash és a Dash -, ami azt jelenti, hogy ezek az úgynevezett adatvédelmi érmék elveszítik a szabályozott európai piacokra való bejutás lehetőségét, még ha magánemberek továbbra is szabadon tarthatják és használhatják őket.

A legtöbb kriptovaluta – köztük a Bitcoin is – egy nyilvános blokkláncon működik, amelyen az összes tranzakció elvben megtekinthető, csupán a mögöttes személyazonosság nem látható közvetlenül, azonban különféle elemzési módszerekkel sok esetben visszafejthető, hogy ki állhat egy-egy cím mögött. Az adatvédelmi érmék ezzel szemben technológiai megoldásokat – például zero-knowledge bizonyítékokat vagy gyűrűs aláírásokat – alkalmaznak arra, hogy a tranzakciókat eleve nyomon követhetetlenné tegyék, ami azt jelenti, hogy az ilyen rendszerekben nemcsak a személyazonosság, hanem maga az átutalás összege és iránya is elrejthetővé válik a külső megfigyelők, köztük a hatóságok elől – és ez az, amit az EU pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-ellenes szabályozása alapvetően összeegyeztethetetlennek tart a szabályozott pénzügyi rendszer átláthatósági követelményeivel.

A rendelet szerint az EU-ban működő kriptoeszköz-szolgáltatók nem tarthatnak fenn anonim számlákat, és nem nyújthatnak olyan kriptopénzekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, amelyek az anonimitást fokozzák – ez a tilalom tehát nem a magánemberek tulajdonjogát érinti, hanem a szabályozott közvetítőket, vagyis azokat a tőzsdéket és letétkezelőket, amelyeken keresztül a legtöbb felhasználó kriptovalutát vásárol, értékesít vagy tárol. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek terén a rendelet egyértelmű küszöbértékeket állapít meg: az egyszeri, 1 000 eurót elérő vagy azt meghaladó kriptotranszakcióknál a szabályozott vállalkozásoknak teljes körű személyazonosság-ellenőrzést kell végezniük, az e küszöb alatti tranzakcióknál pedig azonosítaniuk kell az ügyfelet, bár ott nem szükséges ugyanolyan mélységű átvilágítás – ez a szabályrendszer lényegében azt jelenti, hogy a szabályozott platformokon lebonyolított kriptoforgalom egésze személyhez köthetővé válik. A rendelet emellett uniós szinten 10 000 eurós felső határt vezet be a kereskedelmi készpénzes fizetésekre, és 3 000 eurót elérő vagy azt meghaladó készpénzes tranzakcióknál is további személyazonosság-ellenőrzést ír elő, ami azt jelzi, hogy az anonim pénzügyi tranzakciók visszaszorítása a szabályozásnak nemcsak a kriptoeszközökre, hanem a hagyományos készpénzforgalomra is kiterjedő célja.

A rendelethez csatolt pontosítás fontos határvonalat húz: az azonosítási kötelezettségek kizárólag a szabályozott szolgáltatókra vonatkoznak, nem minden egyes blokkláncon lebonyolított tranzakcióra, ami azt jelenti, hogy az önkezelt tárcák – vagyis azok a digitális pénztárcák, amelyeket a felhasználó saját maga kezel, közvetítő nélkül – közötti közvetlen átutalások nem esnek az EU által előírt kötelező személyazonosítási követelmények hatálya alá. Ez a különbségtétel a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki közvetlenül, tehát tőzsde vagy bróker bevonása nélkül utal Bitcoint egy másik személynek az ő saját tárcájába, az EU szabályozása ezt az ügyletet nem kíséri azonosítási kötelezettséggel – azonban ha az utalás összege eléri az 1 000 eurós határt, és a folyamatban szabályozott közvetítő is részt vesz, akkor az úgynevezett Travel Rule szerint a küldő és a fogadó fél adatait is továbbítani kell.

A szabályok betartásának felügyeletére az Európai Pénzmosás Elleni Hatóságot jelölték ki, amelynek székhelye Frankfurt, és amely közvetlenül fog felügyelni néhány, az EU-n átnyúló, legnagyobb határon átnyúló pénzügyi intézményt – az első felügyeleti körbe 40 vállalat kerül, tagállamonként legalább egy, ami azt jelzi, hogy a rendelet nem marad papíron, hanem konkrét intézményi keretet kap a végrehajtása. A szabályozás összességében egy egyértelmű irányvonalat jelöl ki: az adatvédelmi érmék 2027 júliusa után elveszítik a szabályozott európai belépési pontokat és letétkezelési megoldásokat, ami a gyakorlatban nagymértékben megnehezíti majd a széles körű elterjedésüket, még ha jogi értelemben a magánemberek számára a tulajdonlásuk és közvetlen, közvetítő nélküli használatuk továbbra is megengedett marad.

FORRÁS

(Nethuszár)