Amikor Washington lekapcsolja a villanyt az AI felett

Június 12-én este Howard Lutnick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere egy levelet küldött Dario Amodei-nak, az Anthropic vezérigazgatójának, amelynek tartalma egyszerű volt, következményei azonban azonnal globálisak lettek: a 2018-as Exportellenőrzési Reform Törvényre hivatkozva megtiltott minden külföldi állampolgárnak – akár az Egyesült Államokban tartózkodik, akár nem – a vállalat két legfejlettebb mesterségesintelligencia-modelljéhez, a Claude Fable 5-höz és a Mythos 5-höz való hozzáférést, mindössze három nappal azután, hogy az Anthropic június 9-én nyilvánosan bemutatta ezeket a rendszereket.

Az utasítás önmagában is rendkívüli volt, de ami igazán drámai következményekhez vezetett, az a végrehajtás gyakorlati lehetetlensége: az Anthropic nem tudta megbízhatóan, valós időben ellenőrizni felhasználói állampolgárságát, ami azt jelenti, hogy technikailag képtelen volt csupán a külföldi állampolgárokat kizárni a hozzáférésből, miközben az amerikaiakat tovább kiszolgálja – és ebből a helyzetből csak egyetlen kivezető út maradt. „Ennek az utasításnak a tényleges következménye az, hogy a megfelelés biztosítása érdekében azonnal le kell tiltanunk a Fable 5-öt és a Mythos 5-öt valamennyi ügyfelünk számára” – közölte a vállalat nyilatkozatában, ami azt jelenti, hogy egy washingtoni döntés egyetlen éjszaka alatt megfosztotta a világ összes felhasználóját – köztük az amerikaiakat is – a két modell elérhetőségétől, ami az exportkorlátozások történetében példátlan helyzetet teremtett.

A Wall Street Journal értesülései szerint a tilalom hátterében az Amazon biztonsági csapatai által végzett kiberbiztonsági kutatás áll, amelynek során a kutatók azt állapították meg, hogy a Fable 5 bizonyos módon megfogalmazott kérésekkel – úgynevezett promptokkal – manipulálható úgy, hogy kibertámadásokat elősegítő információkat szolgáltasson, és Andy Jassy, az Amazon vezérigazgatója állítólag tájékoztatta ezekről a megállapításokról a kormányzati tisztviselőket.

Az Anthropic „félreértésként” jellemezte a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a szóban forgó kutatás védelmi jellegű volt – vagyis nem támadásra, hanem éppen a sebezhetőségek feltérképezésére irányult -, ami lényeges különbség, hiszen a kiberbiztonsági szakma általánosan elfogadott gyakorlata az, hogy a rendszerek gyengeségeit előbb a védők fedezzék fel, ne a rosszindulatú szereplők.

A korlátozás az egész technológiai szektor ellenállását kiváltotta, és a visszacsapás szokatlanul erős és egységes volt: az Nvidia és az Adobe vezérigazgatói nyilvánosan felszólították az adminisztrációt a tilalom feloldására, azzal érvelve, hogy a korlátozások éppen a digitális fenyegetések elleni küzdelmet akadályozzák, mivel a legjobb védelmi eszközöket veszik ki a védők kezéből. Több mint száz kiberbiztonsági szakértő nyílt levelet írt Lutnick kereskedelmi miniszternek és Sean Cairncross nemzeti kibervédelmi igazgatónak, amelyben egyértelműen fogalmaztak: a tilalom „elvette a legjobb modelleket a védőktől, piaci bizonytalanságot teremtett, és kockára tette Amerika mesterségesintelligencia-vezető szerepét anélkül, hogy bármilyen valódi kockázat indokolná ezt” – ez az érvelés azt a paradoxont ragadja meg, hogy egy állítólag biztonsági indokból hozott döntés végső soron a biztonságot áshatja alá. Az exportkorlátozások a szövetséges nemzetekre is vonatkoznak, amelyek hírszerzési és védelmi megállapodásokat kötöttek Washingtonnal, ami azt jelenti, hogy a döntés nemcsak üzleti, hanem diplomáciai feszültségeket is keltett: a Times arról számolt be, hogy a brit vállalkozásokat megrémítette a hozzáférés hirtelen elvesztése, a Japan Times pedig megjegyezte, hogy a tilalom „széles körű, precedens nélküli joghatóságot érvényesített a technológia felett.”

Az Anthropic vezető műszaki munkatársakat küldött Washingtonba június 14–15-i hétvégén, hogy tárgyaljanak a Kereskedelmi Minisztérium és a Fehér Ház tisztviselőivel – az erőfeszítés azonban egyelőre nem hozott eredményt, hiszen az adminisztráció hétfőn befejezte a sürgősségi tárgyalásokat anélkül, hogy feloldotta volna a korlátozásokat, miután az NSA figyelmeztette, hogy a Fable 5 biztonsági korlátai megkerülhetők. A vállalat helyzete egy másik fronton is nehézkes: a Pentagon márciusban ellátási lánc kockázatként minősítette az Anthropicot, és a vállalat akkor közölte, hogy a Védelmi Minisztériummal kötött szerződések révén több mint 150 millió dollár éves visszatérő bevételt veszítene azonnal, az összes értékesítésben keletkező potenciális veszteség pedig milliárdos nagyságrendet érhet el – ez azt jelenti, hogy az Anthropic egyszerre küzd a kereskedelmi és a védelmi kapcsolatai megőrzéséért, miközben a világ ügyfelei nem férnek hozzá a legfejlettebb modelljeihez.

Az Ipar- és Biztonságpolitikai Hivatal irányelve mindaddig érvényben marad, amíg azt hivatalosan vissza nem vonják, és az Anthropicnak most egyedileg érvényesített exportengedélyeket kell igényelnie a kormány SNAP-R portálján keresztül a külföldi hozzáférés helyreállításához – ez az eset az első alkalom a kereskedelmi mesterségesintelligencia-modellek történetében, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ezt a konkrét, eddig főként katonai és kettős felhasználású technológiákra alkalmazott jogköri eszközt egy széles körben elérhető kereskedelmi AI-rendszerrel szemben érvényesítette.

FORRÁS

(Nethuszár)