Üres tartályokkal várjuk a telet: 15 éve nem látott gázhiány fenyegeti Európát

Miközben a kontinens még a nyár derekán jár, az energiapiacokon már most a következő tél réme kísért, hiszen a Financial Times június 29-i értesülése szerint Európa legalább 15 éve nem látott alacsony gázkészletekkel léphet be a fűtési szezonba, ami komoly áremelkedési kockázatot és súlyos ellátási kiszolgáltatottságot vetít előre a 2026–27-es tél kapcsán, az uniós tárolók pedig az előrejelzések szerint az újrafeltöltési időszak végén, vagyis októberben mindössze a teljes kapacitásuk 76 százalékán állnak majd, ami legalább 2011 óta a legalacsonyabb csúcsértéknek számít.

A bajok gyökere már a feltöltési időszak indulásánál keresendő, hiszen az EU tárolói mindössze 28 százalékos töltöttségi szinten kezdték meg a nyarat, miután egy különösen kemény tél alaposan megcsapolta a meglévő készleteket, jelenleg pedig a tárolók nagyjából a kapacitásuk 48 százalékát érik el, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központja szerint pedig ez a kiindulóállapot 2018 óta a leggyengébbnek számít, hiszen Európa a 2026-os betárolási szezont mindössze 31 milliárd köbméternyi gázzal a tárolókban kezdte meg. A Reuters már januárban arról számolt be, hogy az EU tárolói 44 százalékra estek vissza, ami az adott időszakra vetítve 2022 óta a legalacsonyabb szintet jelentette, és akkor azt is jelezték, hogy a szint márciusra akár 30 százalékra vagy az alá is csökkenhet, az Energy Aspects június végi adatai pedig azt mutatták, hogy a töltöttség 46 százalékon áll, ami mintegy 15 milliárd köbméterrel marad el az elmúlt öt év átlagától.

A helyzetet tovább nehezítették azok a kínálati zavarok, amelyek megakadályozták a készletek rendes ütemű feltöltését, hiszen az Egyesült Államok, Izrael és Irán között idén korábban kirobbant háború átmenetileg megakasztotta az LNG-szállítmányokat a Hormuzi-szoroson keresztül, amely egyébként a globális LNG-kínálat mintegy 20 százalékát adja, és bár egy ideiglenes amerikai–iráni békemegállapodás megawattóránként körülbelül 40 euró körül sikerült stabilizálnia az árakat, a kialakult viszonylagos nyugalom paradox módon éppen azt nehezíti meg, hogy az amerikai spot LNG-szállítmányokat sikerüljön az európai terminálokba csábítani. Natasha Fielding, az Argus Media elemzője szerint minél tovább húzódik a korlátozott LNG-ellátás, annál alacsonyabb gázkészlettel vághat neki Európa a télnek, és annál nagyobb eséllyel következhetnek be komoly téli árugrások, miközben további nyomást jelent, hogy az EU orosz LNG-importra vonatkozó, hosszú távú szerződésekre kiterjedő tilalma 2027. január 1-jén lép majd hatályba, ami megszünteti azokat a szállítmányokat, amelyek jelenleg az európai import 14 százalékát teszik ki.

A kialakult helyzetre reagálva az Európai Bizottság a korábbi években megszokott 90 százalékos referenciaértékről 75–80 százalékra mérsékelte a tárolási célt, abban a reményben, hogy így elkerülhető lesz az agresszív, kapkodó vásárlásból eredő rövid távú árrobbanás, Dan Jørgensen uniós energiabiztos pedig elmondta, hogy a blokknak magas tartalékokra van szüksége ahhoz, hogy felkészülten várhassa a következő telet, ugyanakkor szeretnék elkerülni azt is, hogy ezzel saját maguk hajtsák fel az árakat. A Goldman Sachs elemzője, Samantha Dart becslése szerint, ha a katari Ras Laffan sértetlen LNG-egységei július végéig visszaállnak teljes kapacitásra, akkor az európai tárolók télkezdetre elérhetik a 74 százalékos töltöttséget, ám ha ez a helyreállítás egy hónapot csúszik, ez az érték már csak 70 százalék körül alakulhat, az Equinor norvég energiacég pedig már május végén figyelmeztetett arra, hogy Európa valószínűleg még a 80 százalékos szintet sem fogja elérni a tél beköszönte előtt. Tom Marzec-Manser, a Wood Mackenzie európai gáz- és LNG-részlegének igazgatója szerint az árak valószínűleg emelkedni fognak, ahogy közeledik a hideg évszak, ez pedig komoly strukturális kockázatokat teremt arra az esetre, ha Európának 2027 elején egy különösen szigorú hidegfronttal kellene szembenéznie.

FORRÁS

(Nethuszár)