Székely terroristák: ki a felbujtó?
2018. 07. 19. 21:28:41
Kétségkívül, sok évig fogunk még beszélni a kézdivásárhelyi „székely terroristák” ügyéről, Beke István és Szőcs Zoltán elítélése ugyanis akkora vihart kavart az erdélyi közéleten belül, hogy nem fogjuk egyhamar elfeledni ezeket az időket. A nagy vihar azonban felkavarja a port, a porfelhőben pedig akadnak részletek, amelyeket könnyen szem elől téveszthetünk. Az ördög pedig, mint tudjuk, a részletekben rejlik.
Ilyen érdekes részlet a székely fiúk elleni vádiratban szereplő dr. ing. Sebestyén Teleki István, az erdőszentgyörgyi származású, 2012-ben még a szülőfalujában polgármesternek induló svájci egyetemi professzor, akiről aligha gondolta volna valaki, hogy részesévé, mi több, egy felelőtlenül elhallgatott, nem kellően bemutatott szereplőjévé válik a terrorpernek.
Mi több, dr. ing. Sebestyén Teleki István nem is akármilyen mellékszereplője a történetnek: a vármegyés fiúkat ugyanis, a vádirat szerint, 2015 augusztusában hallgatják le először, amikor Szőcs Zoltán és még pár vármegyés (Beke István nincs köztük!) találkozik Sebestyénnel. A lehallgatott beszélgetés átirata alapján a zürichi tanár arról beszélget a vármegyésekkel, hogy talán orosz finanszírozást is tudna szerezni különböző akciókhoz, persze csak akkor, ha előbb bizonyítanak a fiúk. Mit is jelent a bizonyítás? A szóban forgó átiratból elég egyértelműen kiderül, ám ezt a kérdést már érintettem korábbi cikkemben.
Dr. ing. Sebestyén Teleki Istvánt azóta próbálom elérni, hogy a fent említett cikkem megírtam. Kíváncsi voltam, hogyan kommentálja ő a hírt, és milyen válaszokat tudna adni az én kérdéseimre: ki ő, milyen szerepe volt ebben az ügyben, kihallgatták-e a svájciak, tesz-e vallomást stb.
Tegnap este, 2018.07,19-én a Facebook Messengeren rám írt dr. ing. Sebestyén Teleki István. Másnapra, azaz ma, 2018. 07.20.-ra beszéltük meg az interjút, délelőtt 11 órára. 11 óra előtt pár perccel Sebestyén közli velem, hogy elolvasta korábbi cikkem, amiben faszkalapnak nevezem őt, és – mivel én egy gyűlölködő újságíró vagyok – ezért nem kíván szóba állni velem. Azzal a mozdulattal le is tiltott, el sem tudtam mondani neki, hogy nem gyűlölködő vagyok, hanem gyanakvó, főleg olyanokkal szemben, akik minden gond nélkül úsznak meg terrorista pereket, és, ha ő valóban ártatlan, akkor mi sem segíti őt jobban annál, ha egy vele szemben gyanakvó újságírónak fejti ki gondolatait. Kissé furcsállom, sőt, komikusnak találom, hogy a hős szabadságharcos duzzogni kezd, ha faszkalapnak nevezi őt valaki, érdekesen reagálna valószínűleg egy éles konfliktus esetén, ha őneki jutna pofonokból.
Emiatt aztán nem tudtam interjút készíteni vele, így nem kaptam, és ezáltal Önök, kedves olvasók és érdeklődők sem kapnak választ arra nézve, hogy ki fia borja dr. ing. Sebestyén Teleki István, és mi köze van neki ehhez az egész ügyhöz.
Amire sokan lennének kíváncsiak:
Tudni kell még, hogy amikor megbeszéltük az interjút Sebestyénnel, után nyomban írtam Beke István feleségének, Csillának, hogy ő milyen kérdéseket tenne fel neki, valamint, ha elküldi nekem kérdéseit, akkor az interjú során én felteszem STI-nek. (Beke István felesége, Csilla ugyanis semmilyen kapcsolatban nem áll STI-vel, bár ezt csak utólag tudtam meg, no de nem is annyira lényeges.) Csilla kérdései a következők voltak:
1. Miért nem küldött írásbeli nyilatkozatot (ha kockázatosnak gondolta az itteni kihallgatását) szerepére és a történtekre vonatkozóan a román hatóságoknak, amelyben elmondja az igazságot saját szemszögéből?
2. A vádiratban megjelenített szerepe, szerinte, egyértelműen rásegítette-e a hatóságokat elásni a vármegyét, ill. vármegyéseket?
3. Mit mondana Beke Istvánnak a saját (STI) szerepéről az ügyben, párhuzamot vonva a védett tanúéval?
4. Nyilatkozzon, és tegye nyilvánossá álláspontját a fiúk igazságával kapcsolatosan, tisztázva ez által saját szerepét!
Hozzáteszem, hogy semmilyen módon nem próbáltam hatást gyakorolni Csillára, hogy miket kérdezzen, ne kérdezzen, egyszerűen csak szóltam neki, hogy lesz ez az interjú, és szívesen felteszem azokat a kérdéseket, amelyeket ő is feltenne. Feltűnt Önnek valami, kedves olvasó? Netán Csilla kérdései azonosak azzal, amit nemcsak jómagam, de az üggyel foglalkozók többsége is feltenne? Nos, nagy vonalakban igen, mégis, Sebestyén úgy viselkedik, mintha mi, mindannyian ventilátorok lennénk, és ő egyedül a helikopter.
Gyanús beszámolók elméleteket szülnek
A Maszolnak adott 2016. szeptemberi interjújában STI annyit mond, hogy 2016. március 18-án hívták be a zürichi rendőrségre, ahol kihallgatták őt az üggyel kapcsolatosan, majd hazaengedték. Ezzel a beszámolóval kapcsolatosan joggal lehetnek fenntartásaink: amennyiben tényleg kihallgatták egy vélt (vagy valós) terrorista ügyben, mint potenciális felbujtót, elkövetőt, akkor tényleg „behívják”?
Azaz, rácsörögnek a svájci rendőrségtől, hogy „Herr Terrorgyanús Szébésztien, fáradjon be hozzánk egy kávéra”? Nem tűnik túl életszerűnek, ahogy az sem, hogy egy ilyen kihallgatást a rendőrség végezne el, s nem valamelyik szakszolgálat, az pedig végképp hihetetlen, hogy a svájci hatóságok semmilyen ezzel kapcsolatos dokumentációt nem küldenek át a román kollégáiknak, különösen úgy, hogy terrorizmusról van szó, ami azért a szakszolgálatoknál is érzékeny téma, az információmegosztás ilyenkor azért erőteljesen működik.
Külön érdekessége eme beszámolónak, hogy Sebestyén szerint a rendőrség hívta be őt – aligha hihető, hogy egy, a svájci határokon átnyúló és svájci állampolgárt gyanúsan érintő terrorügyben (amiből egy EU-s országban letartóztatások és perek születtek!) ennyire félvállról vegyenek, és a sima rendőrségi kihallgatás helyett és mellett a szakszolgálatok fülük botját sem mozgatják.
Holott, a Maszol-interjú megjelenése előtti héten (2016. szeptember 22-én) a Csibi Barnának adott interjújában még úgy fogalmaz: „kihallgatott a svájci hírszerzés”– ugyanakkor az interjú készítésének pillanatában STI már kapcsolatban állt a Maszol újságírójával, ez többször el is hangzik az interjúban. Akkor most hogy van? Csütörtökön a hírszerzés, kedden már csak a rendőrség?
Azonban ennél már az is pikánsabb, ahogy Sebestyén előadja kihallgatását. Az említett videóinterjúban alig leplezett büszkeséggel hangjában meséli el, hogy az őt kihallgató férfi és nő ismerte a cikkeit, amelyeket „nagyon értékeltek” – és lényegében ennyi.
Egy biztos pont: Sebestyén hazudik!
Ám hagyjuk az elmélkedést, és higgyük el Sebestyén Telekinek Istvánnak, hogy valóban így történt. Akkor is, adódik itt kérem szépen egy hazugság, vagy legalábbis nagyon hazugság-gyanús mozzanat: az említett Maszol interjúban Sebestyén Teleki István az őt faggató újságírónak azt nyilatkozta: „sokan mindössze azért tulajdonítják neki a könyvet, mert néhány, az erdélyi magyarokról szóló tanulmányát is tartalmazza és – tudta nélkül került a kiadványba.”
Hasonló módon nyilatkozott a Csibi Barnának adott interjújának első részében is, ahol ugyancsak kimondja: tudta nélkül kerültek bele saját írásai (amiket korábban az internet különböző sarkaiban tett közzé)! Azért ezzel akad egy kis gond, ugyanis Sebestyén Teleki Istvánnak 2013 óta nem volt ideje tisztázni, hogy a szóban forgó könyvben szereplő tanulmányokat tudta nélkül tették bele?
2013. július 12-én ugyanis pont nekem, e sorok szerzőjének küldött egy üzenetet (korábbi MPP-s vállalása miatt az ismerőseim között szerepelt a Facebook-on): “Ajànlom figyelmedbe ezt a könyvet:
A magyar szabadsàgharcos kézikönyve
http://users.atw.hu/hvimlondon/olvasnivalo/mszhkk1997.pdf
Meg is kell tanulni! Csak akkor késztet a tudàs cselekvésre, ha elsajàtitottad az elolvasott dolgokat! A tartalomjegyzéket ha elolvastad jelezz vissza!
Lehet terjeszteni minden formában!”
A magyar szabadsàgharcos kézikönyve
http://users.atw.hu/hvimlondon/olvasnivalo/mszhkk1997.pdf
Meg is kell tanulni! Csak akkor késztet a tudàs cselekvésre, ha elsajàtitottad az elolvasott dolgokat! A tartalomjegyzéket ha elolvastad jelezz vissza!
Lehet terjeszteni minden formában!”
A mutatott link pedig hova máshova vezetne, mint egy könyvhöz, ahhoz a bizonyos „A magyar szabadságharcos kézikönyve”-hez, amiről szegény STI azt sem tudja, hogy miként kerültek bele ártatlan tanulmányai. Ugye, kedves olvasó, most Ön is azon töpreng, hogy ez a „tudás cselekvésre késztet” mennyire meríti ki a bujtogatás fogalmát?
Az igazsághoz hozzátartozik az, hogy, miután elolvastam üzenetét, s megnéztem, hogy hova mutat a hivatkozás, STI-t töröltem ismerőseim közül, úgy voltam vele, van elég hülye a környezetemben, nem kívánom szaporítani számukat.
Nagy kérdés, hogy, amennyiben dr. ing. Sebestyén Teleki István tényleg ártatlan, és a vádiratban közötte és a vármegyések között lezajlót párbeszédet a SRI forgatókönyvírója találta ki, közvetlenül azután, hogy ledarálta a Homeland első öt évadát, akkor miért nem tesz vallomást a bíróságon, ugyanis az említett párbeszéd (orosz finanszírozás, gázvezeték robbantása stb.) adta meg az alapot a további lehallgatásokra, és tulajdonképp az egész terroristavád egyik sarokköve.
Ezt én is szerettem volna tőle megkérdezni, de mivel visszamondta az interjút, így csak arra tudok alapozni, amit a Csibi Barna által készített interjúban mond el STI. Eszerint ő még csak-csak hajlandó lenne vallomást tenni, ám Eva Maria Barki, bécsi nemzetközi jogásznő és különböző svájci intézetek azt tanácsolták neki, hogy ne menjen Romániába, mert akkor letartóztatják.
Ami viszont nem magyarázza meg, hogy 2015 decembere óta ÍRÁSBAN miért nem tudott vallomást tenni (érdekes mellékgondolat, milyen ítélet született volna most, ha ezt megteszi?), és az is kérdés, hogy melyek azok a svájci intézmények, amelyek azt tanácsolják neki, a terrorizmussal kapcsolatos vádiratban szereplőnek, hogy ne tisztázza magát. (Illetve, nem tanácsolják azt, hogy írásban, videón rögzítse vallomását Svájcban?)
Bár nem emlékszik
de azt valószínűsíti, hogy az ominózus beszélgetésen/találkozón, amit a DIICOT lehallgatott vele szemben Szőcs Zoltán és Beke István ültek (miközben az interjú készítésekor már világos volt, és egyértelmű: Beke István nem vett részt ezen a találkozón, sőt, soha nem is találkozott Sebestyén Teleki Istvánnal), ugyanakkor azt nem tudja pontosan felidézni, hogy mellette a padon egy vagy két személy foglalt helyet. Akárhogy is, ez minimum három személy STI-n kívül, akik közül legalább egy, ha nem kettő, akár vallomást is tehetne, hogy mi is történt ezen a találkozón és mi hangzott el – Csibi Barna erre vonatkozó kérdéseit olyan ügyesen kerületi az öreg, hogy az ember önkéntelenül is arra gondol, nemcsak magát mentegeti, hanem másokat is besározna. (A videó itt érhető el!)
STI szerint a román állam jogsegély keretén belül fordult a svájciakhoz, akik az ő kihallgatása után úgy döntöttek, hogy a román állam által küldött bizonyítékok nem elégségesek arra, hogy őt letartóztassák, intézkedést foganatosítsanak vele szemben. Ugyanakkor, ha ezt el is hisszük, a kérdés fennáll: a svájci hatóságok milyen módon számoltak be erről a román hatóságoknak? Ráadásul, terrorügyekre szakosodott szervekre vonatkozó protokoll szerint a kihallgatást ilyenkor videóra veszik és a felvételt megosztják a román hatóságokkal is, akik a maguk részéről új kérdésekkel fordulhatnak a gyanúsítotthoz a svájci hatóságokon keresztül, és így tovább.
A gyökerek: Erdőszentgyörgy
Dr. ing. Sebestyén Teleki István a 2012-es esztendőben, az akkor még erősen RMDSZ-ellenes Magyar Polgári Párt jelöltje volt a helyi önkormányzati választásokon, szeretett volna polgármester lenni. Mivel nekem amúgy is vannak erdőszentgyörgyi rokonaim, akiket rég nem láttam, s a Bözödi-tóban is rég fürödtem, plusz egy időben a helyi lelkész három szép lánya közül az egyiknek hevesen udvaroltam (képes voltam Vásárhelyről kibiciklizni Erdőszentgyörgyig!) adta magát a lehetőség: kérdezzek körbe Erdőszentgyörgyön, hallám, mit tudnak a helyiek STI-ről. A kép több mint érdekes: ijesztő!
A helyzet ismeretéhez hozzátartozik, hogy Erdőszentgyörgyön – bár arányaiban 80%-os magyar többséggel rendelkezik – kis híján elvesztette a magyarság a polgármesteri széket a 2008-as évi választásokon, ugyanis a magyarok, annak rendje s módja szerint széthúztak, pont annyi irányba, ahányan voltak, így aztán kb. 160 szavazaton múlt, hogy nem lett román a polgármester.
2012-re a helyi magyar fiatalság megszervezte önmagát, egy huszárvágással „átvették” a helyi RMDSZ-t a „nagy öregektől”. Ekkor még úgy nézett ki, hogy minden sínen van, a győzelem már nem kérdéses. Aztán megjelent Sebestyén Teleki István, aki az MPP színeiben vadul beszállt a kampányba, nem kímélve senkit és semmit, ahogy azt felénk mondják: nem nézett sem Istent, sem embert. Végül a 2012-es választásokon 77 (!!!) szavazattal győzött a magyar jelölt, az RMDSZ színeiben induló Csibi Attila Zoltán.
Sebestyén Teleki István csomagolt és visszament Svácjba, maga után hagyva az addigra már egymással összevesző barátokat, rokonokat.
Úton a Bözödi tó felé találkozok egy helyivel, szekerével épp abba az irányba tart, amerre én is, felkérezkedek hát. Beszélgetni kezdünk, kérdi mi járatban, mondom neki. Említem Sebestyén nevét, mire „jaj, Istenem” a szűkszavú, ám annál többet jelentő válasz. Kiderül, a szekeres bácsika egykor a helyi MPP tagja volt, aktív szerepet nem vállalt, jelölt sem volt. Meséli, hogy az MPP megyei elnöke, B. F. van jóban Dring Pistával (ekkor már nem is tudom hányadik alkalommal hallom, hogy így nevezik a zürichi tanárt saját szülőfalujában), állítólag ő verte keresztül az MPP elnökségén is anno, hogy Sebestyént indítsák Erdőszentgyörgyön. Bíztak benne ugyanis, hogy a svájci tanári reputáció majd kemény szavazatokban lesz mérhető Erdőszentgyörgyön.
A későbbi győztes Csibivel azonban annyira összevesztek, hogy – így mesélte az öreg – fel is jelentették a polgármestert a „szekunál”. Mosolyogtam magamban, ezt már a helyi legendák körébe soroltam, ám az öreg erősködött, hogy „de, de, alig pár éve történt, eisze egy, vagy kettő, hogy ráuszították a polgármesterre a szekuritátét” – „kicsoda?” – kérdem, hogy azért tisztuljon a kép, „hát Dring Pista”.
Nem szóltam semmit, szokva vagyok a helyi legendákban előforduló túltengő képzelettel, ám hazaérve azért erősen furdalt a kíváncsiság, gondoltam valami nyoma csak kell, hogy legyen, na meg szél fúvatlan nem indul, a haraszt sem zörög, ha nem fúj a szél, és a hasonló népi bölcsességek tanulságából kifolyólag keresgélni kezdtem, s nem is telt sok időbe, hogy megtaláljam: igen, Csibi Attila ellen valóban nyomozott a Maros megyei hatóság, ám ez még nem ok a döbbenetre, nálunk napi rendszerességgel nyúlnak hozzá a politikai tisztséget viselőkhöz korrupció, zsarolás, visszaélés ürügyén, ám itt erről szó sem volt – itt a „Serviciul Arme, Explozivi şi Substanţe Periculoase” nevű alegység szállt ki, hogy fegyvereket, robbanóanyagot és egyéb veszélyes anyagokat keressenek!
Nem kicsit érdekes: akivel kapcsolatba kerül Sebestyén Teleki István, ahhoz kiszáll a hatóság robbanóanyagot keresni?
Az interneten keresgélve dr. ing Sebestyén Teleki István nem annak az embernek tűnik, akit egyetemi körökben komolyan vesznek, vérgőzös írásai aligha találnak dicsérő szavakra. Az mindenesetre kitűnik, hogy Sebestyén nem barátja az Orbán-kormánynak, mert „zsidók mind”. Sebestyén Vkontakt profilja amúgy meg hemzseg a zsidóról szóló mindenféle összeesküvésről, az orosz propagandától.
A már-már elmebeteg szintet ütő antiszemitizmus magyarországi élharcosa, Posta Imre weboldalán is megjelent, ahol szintén elmagyarázza a terrorpert, itt a szerencsétlen áldozat színében tüntetve fel magát, akit a Székely Nemzeti Tanácsot vezető „zsidók” (Izsák Balázs és Gazda Zoltán) csaltak lépre.
Akárhogy is, a jelek szerint dr. ing. Sebestyén Teleki István még sokáig itt marad velünk, ahogy az alábbi magvas gondolatai is:
„Példaként mellékelem még a Nemzeti Internetfigyelő két adminját. Czakó István, Híradmin, csak rövid ideig működött közre, mint én is. Bella Árpád az alapító Nifadmin, aki engem Krasznai (nemzeti berkekben a raccsoló zsidó tartótiszt) parancsára azonnal kizárt! Figyelmeztetett engem valaki, hogy Bella, Reiner Péter, Morvai-Schwartz, Gaudi-Gross Tamás, Krasznai a legveszélyesebb zsidók, mert elhitették magukról, hogy a legnemzetibb magyarok. Tegnap éjjel is kaptam jelzést, hogy Morvai-Schwartz, Gaudi-Grosszal Oroszországon keresztül repülnek együtt Izraelbe. Éjszaka meg jöttek a hírek, hogy felrobbantották a Király utca-Teréz körút sarkán az egyik üzlethelyiséget. Kíváncsian várja a nemzeti oldal, hogy az ott lévő rendőrségi kamerák láttak-e valamit, vagy ki voltak kapcsolva. Nagy a gyanú, hogy a NEM-kampány egy magasabb fokozatba lépett és terroristákat fognak keresni, meg esetleg találni. Egyelőre ennyit. István ”
Erről tényleg ennyit.
Egyelőre!
Egyelőre!
Ghonzó
(Nethuszár)
