Nem ismerik el a magyar diákok vizsgáit a vásárhelyi orvosin – ez már a vég?
2019. 01. 26. 21:55:10
Miután a magyar kar megalakítását éveken keresztül mellőző Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magába olvasztotta a Petru Maior Egyetemet és Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem néven elindította az angol nyelvű kart, az egyetem vezetősége újabb rémisztő akcióval borzolja a magyarság idegeit, ezúttal azonban a magyar diákok váltak az első számú szenvedő alannyá, ugyanis az egyetem nem hajlandó elismerni a vizsgáikat. Marosvásárhelyen pedig most is több száz diák tiltakozik!
Már az egyetem helyes magyar megnevezése is dilemmát okoz, a Transindex Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem – rövidítve MOGYTTE – néven illeti, míg a marosvásárhelyi Népújság honlapján a MOGYMTE rövidítés szerepel, ahol az M a román „Technologie” megnevezés „műszaki” magyar fordítása lenne. Az újabb név magyarosítása körüli dilemma, mint csepp a tengerben mutat legalább két dolgot:
– mennyire nem kommunikál az egyetem román vezetősége a magyar közönséggel, korábban ugyanis belengették, hogy Emil Palade nevét is felvenné az egyetem, ami a magyar alapítású, és az erdélyi magyarság egyik oktatási szimbólumának számító orvosképzés emlékének abszolút semmibevételét jelenti – most pedig a diákokat érte derült égből villámcsapásként a vizsgáik el nem ismerésének a híre
– és azt, hogy mennyire nem tudunk mi, magyarok mit kezdeni a helyzettel – ellenkezésként annyit tettünk, hogy tavaly szeptember óta az egyetem magyar vezetői nem töltik be tisztségüket, és nem vesznek részt a vezetőségi gyűléseken (így azon sem, ahol az új vizsgarendszerről döntöttek), egyébiránt meg nem igazán idegesítjük a román kormányt ezzel a kérdéssel, holott a román törvények szerint lehetőség lenne a magyar kar létrehozására…
A Népújság szerint az új vizsgáztatási eljárást tavaly áprilisban fogadták el azon a vezetői gyűlésen, amelyet a magyar vezetők szintén bojkottáltak, az új szabályozás szerint a vizsgák tesztkérdéseinek mind a három nyelven azonosaknak kell lenniük. Ezt a szabályozást a magyar oktatók tudatták akkoriban az egyetem vezetőségével, hogy nem fogadják el, mindezt nyomatékosítva aláírásukkal. Aztán mindenki hazament, és abban a tudatban, hogy most jól megmondtuk nekik, senki nem tett semmit, így aztán joggal adódik a kérdés, hogy tavaly április óta nem volt elég idő felkészülni arra, hogy ezt a helyzetet elkerüljük, annál is inkább, mert ez már közvetlenül a diákokon csattan?!
Úgy látszik áprilistól januárig kevés az idő ilyesmire, főleg úgy, sem az egyetem magyar oktatói kara, sem a magyar érdekképviselet, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete nem rukkolt elő valamilyen partiképes, hogy úgy ne mondjam alkuképes válasszal arra nézve, hogy a Petru Maiorral kibővülő egyetemen milyen szerep is jusson a magyaroknak.
Azon az egyetemen, amely ezzel most a fúzióval próbál visszakapaszkodni az orvosi egyetemek elitjébe, oda, ahova valamikor tartozott. Nem árt tudni ugyanis, hogy az ország egykori második (sokak szerint az első!) orvosi egyeteme mára B kategóriás intézménnyé süllyedt, és azok között is az utolsó helyeken tanyázik – a minőségi romlás pedig nem kis részben köszönhető a harminc éve folyamatosan meglevő etnikai szembenállásnak.
A MOGYE aztán a régi hír visszaszerzésének szándékával magába olvasztotta a csőd szélén tántorgó, szintén marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemet, az erről szóló szándék már 2016-ban is hír volt, a helyi választási kampányban több pártnak a programjában is szerepelt. A fúzió megtörtént, olyan új szakokkal tervezik majd bővíteni a kínálatot, mint az orvosi informatika – a magyar közösség helyi vezetői, elitjei viszont ezen eseményeket tétlenül nézték, a szükséges és eredményekkel kecsegtető fúzióra semmilyen érdemi magyar válasz nem érkezett, meg sem próbáltak magyar helyeket kialkudni, kötelező minimális létszámról beszélni, helyette bojkottálták azokat a vezetőségi gyűléseket, ahol a diákokat most igazán kellemetlenül érintő döntéseket meghozták.
A marosvásárhelyi utcákon, tereken, kávézókban és irodában azonban arról suttognak a helyi magyarok, hogy az orvosi egyetem magára hagyása mögött egész más szándék húzódik meg – a magyar kormány egy korábbi, 2015-ös nyilatkozata: Budapest ugyanis (a magyar nyilatkozat szerint Romániával közösen!) kórházat építene a határon túl, Erdélyben.
A hír hallatán Erdély magyarlakta nagyvárosai között versengés alakult ki – magyarán, miközben az erdélyi magyar orvosképzés egyrészt az oktatás színvonala, másrészt az anyanyelvi oktatás hiányosságai miatt már a haláltáncát járta, a 2016-os esztendő első felében lezajlott nagyváradi találkozó már a városok közti versengésről szólt: Nagyvárad, ahol a református egyház már telket is vásárolt a majdan megépülő kórháznak, Csíkszereda, ahol az egész Székelyföldet lefedő egészségügyi centrum gondolata a hívószó és Marosvásárhely amely mellett, pedig többek közt pont a MOGYE-ra hivatkozva, Vass Levente érvelt – a tanácskozás záródokumentuma ugyanakkor csak a nagyváradi és csíkszeredai elképzeléseket rögzítette:
“A tanácskozás záródokumentumában rögzítették: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület álláspontja szerint egy filantropikus, szociális gondokat is felvállaló, magyar nyelven működő nagyváradi kórházra van szükség, illetve Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos szerint Csíkszeredában egy egész Székelyföldet lefedő egészségcentrum létrehozására lenne szükség. „Céljaink megvalósításában egymást támogatjuk, és erre nézve kérjük a magyar kormány támogatását\” – fogalmaz a dokumentum, melyet a szakértők mellett Csűry István püspök és Forró László főjegyző írt alá.” (Idézet a Krónika korábbi beszámolójából.)”
Nagyjából ugyanebben az időben valósul meg a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziója, a magyar oktatók ellenzik az egyetem egyesülését, bojkottálják a vezetőségi üléseket, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pedig ebben a puskaporos hangulatban érkezik Marosvásárhelyre, az Erdélyi Múzeum Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya tudományos ülésszakának díszvacsorájára, ahol kijelenti, hogy a magyar kormány nem hagyja magára az erdélyi magyar nyelvű orvosképzést, és „radikálisan más út” elkezdéséről beszél, a Sapientia keretében megvalósuló újabb egyetemre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondja, hogy a döntést a helyi elitekkel közösen kell majd meghozni, a magyar kormány mindenesetre nem engedi meg, hogy a másfél-milliós erdélyi magyarság magyar orvosok nélkül maradjon.
Hogy miként értelmezi ezt a marosvásárhelyi elit azt nem tudjuk, de visszatérve a Marosvásárhelyen úton-útfélen hallott suttogásokra, a helyi magyar közösség tudni véli, hogy a magyar vezetők semmitevése mögött az a szándék áll, hogy a megszűnő marosvásárhelyi orvosképzésre hivatkozva az új magyar orvosi egyetemet Marosvásárhelyre csalogassák – ha már a kórházat nem sikerült.
Akárhogy is, egy magyar állami pénzen működő, a román és a magyar biztosítótársaságokkal egyaránt szerződésben álló kórház, és egy magyar állami pénzen működő orvosi egyetem, laboratóriumokkal, kutatási ösztöndíjakkal és nemzetközi kapcsolatokkal, akkora összeg feletti rendelkezést biztosítana egyes orvosi és politikusi köröknek (ráadásul az intézményt irányítására szóba jöhető magyar orvosprofesszorok száma nem túl magas!),amiért már megérni veszni hagyni azt a MOGYE-t, amely az oktatási rangsorban ugyanott tart – vagy még ott sem –, ahol egy akár holnap elinduló új, magyar orvosi egyetem tartana – mondta el véleményét a Nethuszárnak egy, az ügy politikai vonatkozásaira korábban mélyen rálátó helyi forrásunk.
A Petru Maior Egyetem egy korábbi oktatója pedig az egyetemi román kollégák pletykájára hivatkozva úgy tudja: már kész tény, hogy a magyar orvosi Marosvásárhelyen megszűnik, és Csíkszeredába kerül a Sapientiára.
Ma viszont ott tartunk, hogy a diákok tiltakoznak, amiért nem ismerik el vizsgáikat, az új rendszerről pedig csak alig két hete értesültek – hogy mi lesz a sorsuk, és innen hogyan tovább, azt pedig egyelőre senki sem tudja biztosan.
Ghonzó
(Nethuszár)
(Nethuszár)