Iohannis kihirdette a nyugdíjtörvényt: 40%-os emelés még a választások előtt

Klaus Iohannis államfő hétfőn kihirdette a Nyugdíjtörvényt, amit a parlament két héttel korábban, heves viták kíséretében elfogadott.

Miután a nyugdíjtörvény egyes részeit korábban elkaszálta az Alkotmánybíróság, a parlament képviselőháza június 26-án megszavazta: 197-en voksoltak mellette, senki nem voksolt ellene, és 70-en tartózkodtak. A szavazás előtti parlamenti vitán heves szópárbajok alakultak ki, az ellenzék képviselői azzal vádolták a kormányt, hogy az Alkotmánybíróság korábbi kifogásait nem vették figyelembe a törvény újraalkotáskor, és a PSD meg az ALDE (a két kormánypárt) nem akar mást, mint a „kicsikarni a nyugdíjasok szavazatait” azzal, hogy a választások előtt 40%-kal emelné a nyugdíjpontokat.

Cristian Seidler, az USR képviselője szerint a nyugdíjtörvény egy becsapás, és nincs pénz a nyugdíjemelésekre: „ez a törvény egy álca. Amikor azt javasolod, hogy 40%-kal emelkedjen a nyugdíjpont a választások előtt, akkor egyértelmű, hogy politikai számításból cselekszel. Pénz nincs, és Lia Olguta Vasilescu a törvény indoklásának a szövegében kimutatja, hogy csak az idén 8,5 milliárd lejes kiadást jelent mindez. Ezt a pénz azonban nincs előirányozva a társadalombiztosítási törvényben. Arra használni a nyugdíjalapot, hogy szavazatokat szerezzél immorális, nem mondhatod azt, hogy megreformálod a nyugdíjrendszert, és közben megtartod a különleges nyugdíjak (pensii speciale) rendszerét” – mutatott rá a képviselő.

Jövőre 25 milliárd lejes kiadást jelent mindez, vagyis több mint 5 milliárd euró – ezt az összeget kölcsönökből fogják fedezni, amit jó drágán vesznek fel, és a mostani nyugdíjasok gyerekei és unokái kell majd fizessék – tette hozzá Seidler. Válaszában a volt munkaügyi miniszter, Lia Olguta Vasilescu elmondta: van pénz, mert a PSD-ALDE kormány sok pénzt hozott a költségvetésbe.

Mit ír elő a nyugdíjtörvény?

A törvény szerint a nyugdíjpontok értéke fokozatosan emelkedik majd 2019. szeptember 1-től kezdődően, egészen 2021. szeptember 1-ig, az alábbiak szerint:

• 2019. szeptember elsején: 1265 lej
• 2020. szeptember elsején: 1775 lej
• 2021. szeptember elsején: 1875 lej.

A nyugdíjpont jelenlegi értéke 1100 lej, ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ig az összes nyugdíj értéke 70%-kal emelkedik.

Egyéb rendelkezések:

• az nyugdíjkorhatár egységes: 65. betöltött év után, mind a nők, mind a férfiak esetében.
• A minimális befizetési időszak (stagiu minim de cotizare, azaz, a minimális időszak, ami alatt kellett nyugdíj-adót fizess fiatalon) 15 év, úgy a nők, mint a férfiak esetében, a teljes időszak pedig 35 év, mindkét nem esetében.
• Azok a nők, akik teljesítették a minimális befizetési időszakot (15 év) és három gyereket szültek, valamint őket 16 éves korukig nevelték, kérésre, hat évvel korábban mehetnek nyugdíjba. Ehhez a csökkentéshez a harmadik gyerek után, minden gyerek esetében plusz egy év jön hozzá (négy gyerek esetében hét évvel korábban, öt gyerek esetében nyolc évvel és így tovább).
• A nyugdíjkorhatár csökkentésébe beleszámít az örökbefogadott gyermek is, amennyiben legkevesebb 13 évig nevelték.
• Ami az I. fokú sérült személyek nyugdíját illeti, számukra, a nyugdíjon kívül a segítő (kísérő) személy számára támogatás is jár majd. A kísérő személy számára járó támogatás összege a folyó hónap idején érvényben levő hivatalos bruttó minimálbér fele.

Iohannist azzal fenyegették, hogy sürgősségi kormányrendeletben viszik majd át a törvényt, ha nem akarja kihirdetni

Miután a parlament megszavazta, Marius Budai munkaügyi miniszter azzal rukkolt elő, hogy amennyiben Iohannis még egyszer az alkotmánybírósághoz fordul, akkor a törvényt, vagy annak egyes elemit sürgősségi kormányrendelettel fogják átnyomni a törvényhozáson. Az EP-választással egy időben tartott népszavazáson Románia lakosságának döntő többsége arra szavazott, hogy a kormány hanyagolja a sürgősségi kormányrendeleteket – hát, a PSD ezt nem igazán vette figyelembe.

Amikor véleményt akarunk alkotni a nyugdíjtörvényről, és főleg annak a gazdaságra gyakorolt várható hatásáról, ne feledjük, a kormány egyes hírek szerint arra készül, hogy minimálbért is megemeli, méghozzá jelentősen, ami azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásoktól befolyt, alkalmazottak utáni járulékok összege jelentősen megnőne, ez sok vállalkozást viszont nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen helyzetbe hozna, ami kisebb csődhullámot, inflációt stb. is beindíthat. Párhuzamba állítva ezzel a nyugdíjemeléseket (ahol van olyan, ami a minimálbér összegéhez kötött, tehát egyszerre emelkedne az összeg a nyugdíjtörvény szerint, meg a minimálbér szerint is) és tekintve a román gazdaság termelékenységi mutatóit aligha esünk túlzásba, amikor azt mondjuk, hogy talán óvatosabban kéne költekeznie az államnak.

(Nethuszár)