Hai acasa Laura! Elnökválasztás Romániában: november 14. és 24.

November 10-én tartják az elnökválasztást Romániában, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.

Az erről szóló határozatot keddi ülésén fogadta el a bukaresti kormány. Az alkotmány csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó román államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma. A november 10-i dátumot az állandó választási hatóság javaslata alapján, a belügyminisztérium kezdeményezésére tűzte ki a román kormány.

Klaus Iohannis államfő felszólításának eleget téve múlt heti rendkívüli ülésszakán a román parlament a külföldi voksolást megkönnyítő törvényt szavazott meg. A külföldi választókörökben ezentúl nemcsak a voksolásra a belföldiek számára kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A kihirdetésre váró jogszabály – előzetes regisztrációhoz kötve – az elnökválasztásra is kiterjeszti a levélben történő voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be.

Iohannis már bejelentette, hogy második mandátumra is pályázik az idei elnökválasztáson. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt augusztus 3-án tartandó kongresszusán dönt arról, kit indít az elnökválasztáson. Ugyanakkor széltében-hosszában, egyelőre csak suttogva beszélnek arról: amennyiben nem sikerül Laura Codruta Kövesinek elfoglalnia az Európai Ügyészség elnöki székét, akkor hazajönne, és az USR őt indítaná elnökjelöltnek – ez, amennyiben megtörténik, a pokol elszabadulását jelentené, hogyanis az tény, hogy a komplett politikai osztály (az USR-t kivéve) fél ettől a kis hölgytől, és nem minden ok nélkül. Az ellenzéki PNL legalább olyan sáros, ami a korrupciós ügyeket tekinti, mint a kormányzó PSD, ráadásul a PSD kormányra kerülésében, és a jobboldali ellenzék padlóra küldésében oroszlánrészt vállaltak, amikor 7 évvel ezelőtt a Szociálliberáűlis Unió (USL) zászlaja alatt együtt szerezték meg a kormányrudat.

Romániában az elnökválasztásnak legalább akkora jelentőséget tulajdonítanak, mint a parlament megválasztásának. A közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanis nemcsak jelképes szerepe van, hanem tényleges hatalommal bír számos fontos tisztségviselő – köztük a miniszterelnök, a titkosszolgálati vezetők, a vezérkari főnök vagy ügyészségi vezetők – kinevezésénél.

(MTI/Nethuszár)